2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
84<br />
korlati szempontokból adódóan elõnyösebb – szabályozásáról!<br />
4. Fogalmazzuk meg a „jogalkotói szándékot” valamennyi<br />
szabályozási kérdés (nagyjából a leendõ<br />
szakaszok, illetve néhány szakaszból álló egységek<br />
szintje) tekintetében!<br />
5. A továbbiakban bemutatásra kerülõ szabályozástechnikai<br />
elvek segítségével foglaljunk állást a jogi<br />
szabályozás szükségességérõl, szükséges szintjérõl,<br />
fogalmazzuk meg a lehetõ legegyszerûbb, az adott<br />
életviszonyoknak leginkább megfelelõ, azonban a<br />
jogalkotói szándékokat is messzemenõen tükrözõ<br />
szabályokat!<br />
Az egyes szabályozási kérdések tekintetében (fenti<br />
4. pont) elengedhetetlen, hogy valamennyi lehetséges<br />
élethelyzetet modellezzünk, elemezzünk. Minden<br />
lehetséges eset-, illetve érintett személycsoportra<br />
nézve a szövegezés, illetve szövegelemzés során<br />
meg kell állapítani<br />
– a jogok, kötelezettségek körét,<br />
– a szankciórendszert,<br />
– az igényérvényesítés lehetõségeit, továbbá<br />
– minden olyan speciális szabályt, amely az adott<br />
életviszony tekintetében jelentõséggel rendelkezik.<br />
A fentieket nem kell feltétlenül írásban kifejteni,<br />
sok esetben azonban segíthet az áttekinthetõ megjelenítés.<br />
A lényeg ezen a ponton a logikailag hézagmentes<br />
szabályozás megteremtése, illetve elérése. A<br />
teljes körû témafeldolgozást segíthetik elõ a csoportmunkában<br />
rejlõ lehetõségek (pl. ötletbörze), az adott<br />
szabályozási terület különbözõ aspektusait ismerõ<br />
Kovácsy Zsombor: A dereguláció lehetõségei a magyar jogban<br />
szakemberek bevonása.<br />
A leírt elvek által tehát elérhetõ a tevékenységszempontú<br />
szabályalkotás és a jogrend szerkezeti<br />
jellegzetességei közötti összhang megteremtése.<br />
Ezekután lehet tehát elvégezni (a fenti 5. pont szerint)<br />
a lehetõség szerinti szabályegyszerûsítést, illetve<br />
a szabályalkotást. Az egyes életviszonyokra vonatkozó<br />
szabályozás szükséges mértékûre korlátozása,<br />
az áttekinthetõ, adekvát szabályok kialakítása<br />
az érdemi dereguláció tényleges megvalósítása a<br />
következõkben bemutatásra kerülõ elvek figyelembevételével<br />
történhet meg.<br />
5. Az ideális szabályozás kialakítása 5<br />
A jogalkotói szándékoknak leginkább megfelelõ,<br />
ugyanakkor lehetõség szerint egyszerû rendelkezések<br />
alkotásának bizonyos technikai kérdései kerülnek<br />
röviden bemutatásra a következõkben. A teljes körû<br />
gyakorlati útmutatás igényével összeállított, példákat<br />
is tartalmazó, bõvebb változat közreadásától jelen tanulmány<br />
terjedelmi kereti között el kell tekintenem.<br />
a) Intervallumok meghatározása<br />
Gyakran elõforduló feladat az adott tényezõ<br />
különbözõ értékei esetére irányadó szabályok meghatározása.<br />
Ennek egyik alapvetõ lehetõsége az arányosítás,<br />
amikor valamilyen matematikai mûvelet<br />
elvégzésével kaphatjuk meg a tényezõ értékébõl a<br />
mérhetõ jogkövetkezmény mértékét. Például 10%-os<br />
adókulcs esetén az adóalap mint tényezõ 10%-ával<br />
egyenlõ az adó mértéke (a jogkövetkezmény). Má-<br />
<strong>2.</strong> ábra: A jogalkalmazási problémák feltérképezése (egyszerûsített séma)<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language