2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Drinóczi Tímea: Az országgyûlési képviselõ joga a tájékoztatáshoz<br />
más-más csoportba is sorolhatók. Az országgyûlési<br />
képviselõk jogállásáról szóló törvényt módosította az<br />
államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi<br />
LXV. törvény. Az említett 9. §-t kibõvítette azzal a<br />
rendelkezéssel, miszerint az Országgyûlés által létrehozott<br />
vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül<br />
jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság<br />
létrehozásáról szóló országgyûlési határozat az<br />
államtitokkör megfelelõ pontjának meghatározásával<br />
a felhatalmazást megadta. 71 Az Országgyûlés<br />
Honvédelmi Bizottságának tagja a bizottság döntése<br />
alapján, külön engedély nélkül jogosult a bizottságnak<br />
az Alkotmányban és a honvédelemrõl szóló<br />
1993. évi CX. törvényben meghatározott feladatai ellátása<br />
érdekében elengedhetetlenül szükséges államtitok<br />
megismerésére. 72 Ezt a rendelkezést egészítette<br />
ki késõbb a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló<br />
törvény 90. §-a azzal, hogy e jogosultság a Katonai<br />
Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítõ Hivatal<br />
mûködése körében keletkezett államtitokkörre<br />
vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló<br />
törvény 17. §-ának keretei között érvényesül. Ennek<br />
lényege röviden abban foglalható össze, hogy az<br />
Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága folyamatosan<br />
ellenõrzi a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak<br />
megvalósulását, ennek keretén belül a miniszter<br />
tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a katonai<br />
nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kormányhatározatokról,<br />
illetve – legalább évente egyszer<br />
– tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a nemzetbiztonsági<br />
szolgálatok általános tevékenységérõl.<br />
f) Az egyéb csoportos jogok közé tartozik egyrészt<br />
az a házszabályi rendelkezés, ami szerint valamenynyi<br />
képviselõcsoport számára lehetõvé kell tenni,<br />
hogy – az azonnali kérdések órájában – legalább egy<br />
kérdés feltevésére és megválaszolására sor kerüljön. 73<br />
Ilyenként fogható fel másrészt az Országgyûlés mentelmi<br />
és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó<br />
bizottságának az a joga, hogy a mentelmi jog<br />
felfüggesztésére irányuló indítványt, a mentelmi jog<br />
megsértését kifogásoló bejelentést haladéktalanul<br />
megkapja az Országgyûlés elnökétõl. 74 A bizottság<br />
és annak tagjaként a képviselõ tájékozódási jogát támasztja<br />
alá garanciális rendelkezéssel az Alkotmány<br />
21. § (3) bekezdése, ami szerint az országgyûlési bizottságok<br />
által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre<br />
bocsátani, illetõleg köteles elõttük vallomást<br />
tenni.<br />
g) A tájékozódási jog további oldalát érdemes<br />
a hozzá kapcsolódó képviselõi kötelezettséggel<br />
együttesen számba venni. 75 A képviselõ köteles<br />
kezdeményezõen részt venni az Országgyûlés munkájában,<br />
elõsegítve annak eredményes mûködését. 76<br />
Mivel ennek csak a megfelelõ információk birtokában<br />
lehet eleget tenni, a képviselõnek az országgyûlési<br />
33<br />
szavazásokon, a plenáris üléseken és annak a bizottságnak<br />
az ülésein jelen kell lennie, amelyeknek a tagja.<br />
77 Ez látszólag és önmagában nem keletkeztet informálódási<br />
jogot. Az elõzõ kötelezettséggel együtt<br />
értelmezve azonban a képviselõnek megfelelõ tájékozottsággal<br />
kell az üléseken részt vennie ahhoz,<br />
hogy kezdeményezõ lehessen, illetve hozzájáruljon<br />
az eredményes munkához. A képviselõk bizottsági<br />
megjelenési kötelezettsége nem csak a képviselõi<br />
munkából következõ jelenlétet biztosítja, hanem azt a<br />
másodlagos és közvetlen célt is, hogy az a képviselõ,<br />
aki a késõbbiek folyamán a parlamenti vita során aktívan<br />
közre akar mûködni, már idõben, a törvényalkotási<br />
folyamat során elõzetes információval rendelkezhessen.<br />
78 E kötelezettséget segítenek megvalósítani<br />
a már említett passzívan megszerezhetõ információk.<br />
A képviselõnek a vele szemben fennálló<br />
összeférhetetlenségi okot meg kell szüntetnie, 79<br />
különben az Országgyûlés elnöke azt megvizsgálásra<br />
átadja a Mentelmi bizottságnak. 80 Ezzel kapcsolatban<br />
megjegyzendõ, hogy itt nem igazán a<br />
kötelezettségbõl fakad az informálódási jog, ugyanis<br />
a két tevékenység alanya elválik egymástól, vagyis<br />
nem az összeférhetetlen képviselõt illeti meg e<br />
jog, hanem a Mentelmi Bizottságot. 81<br />
* * *<br />
Tekintettel a képviselõt megilletõ jogosítványok széles<br />
skálájára és az ezen belül elhelyezkedõ tájékoztatáshoz<br />
való jog számos elágazására, a jogalkotótól talán<br />
nem elvárható a képviselõt megilletõ jogok egységes<br />
regulálása. Az azonban megkövetelhetõ lenne,<br />
hogy e jogosultságok lényegi funkcióit megragadva<br />
hangsúlyosabban, törvényi szinten és a jelentõsségükre<br />
utalva kerüljenek szabályozásra például a képviselõk<br />
jogállásáról szóló törvény 8. §-ában. A képviselõ információval<br />
való ellátására, az ehhez való képviselõi<br />
jogra, a kért adat, információ szolgáltatására vonatkozó<br />
szabályozás hiánya ugyanis alapvetõen az<br />
Országgyûlés funkciói, különösen az ellenõrzõ és a<br />
törvényhozó feladatai megfelelõ ellátását veszélyezteti.<br />
A képviselõ e joga azonban nem biztosítható maradéktalanul<br />
a demokratikus politikai kultúra meghonosítása<br />
és alkalmazása nélkül.<br />
Jegyzetek<br />
1<br />
Vö. az Alkotmány <strong>2.</strong> § (2), illetve 20.§ (2) bekezdéseivel.<br />
2<br />
Vö. Szente Zoltán: A képviselõi jogállás fõbb jellemzõi<br />
a polgári demokráciákban, 133., 134., 136. o., Ádám Antal: A<br />
képviselõi jogok és kötelességek szabályozásának problémái,<br />
Állam és Igazgatás 1970. 8. sz. 686–687. o.<br />
3<br />
Vö. Ádám Antal: A tájékozódás és a tájékoztatás politikai<br />
és jogi összefüggései, Állam és Igazgatás 198<strong>2.</strong> 9. sz. 831. o.<br />
4<br />
Ilyenek az egyén általános tájékozódásához szükséges,<br />
vagy a demokratikus akaratképzésben, illetve az individuum<br />
közrõl kialakított felfogásában szerepet játszó, azt meghatározó<br />
információ.<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language