2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
134<br />
járókat ajánl arra, hogy Afrika sürgõs problémái és<br />
tettei megérintsék a többi embert is. Mivel a szó univerzalitását<br />
összekapcsolja az afrikai realitásban való<br />
meggyökerezéssel, azt hiszem, fontos szakaszt jelent<br />
filmgyártásunkban.” 17<br />
5. Egy VII. sz-i szoninke legenda a Wagadu birodalomról<br />
elõször egy mauritánia szerzõ, Moussa<br />
Diagana Wagadu legendája, ahogyan Sia Yatabéré látta<br />
c. színdarabjában kelt életre, hogy utána egy burkina<br />
faso-i filmrendezõ, Dani KOUYATÉ rendezésében<br />
filmvászonra is kerüljön egy afrikai filmlexikon szerint<br />
1999-ben, más források szerint – így többek között<br />
magának a filmnek a végén is ez utóbbi dátum<br />
van feltüntetve – 2001-ben. Mi maradunk az 1999-es<br />
dátumnál, hiszen a FESPACO-k a páratlen évek elején<br />
kerülnek megrendezésre, és tudjuk, hogy ezen a<br />
filmszemlén, 2001-ben mutatták be, tehát az 1999-es<br />
év lehet az elkészítés ideje. (Sia, le rêve du python. 95’.<br />
Burkina Faso. R.: KOUYATÉ, Dani. Sz.: 1961. Filmtudományi<br />
tanulmányokat folytatott Párizsban.). Íme a<br />
rövid tartalma egy igen szövevényes filmnek, a Sia, le<br />
rêve du python-nak: Wagadu Kumbi nevû városában<br />
uralkodik a Kaya Magán, egy kegyetlen, mindenható<br />
király, akit talpnyaló udvartartása vesz körül. A környéken<br />
úgy tartják, egy barlangban egy python, azaz<br />
egy kígyó él, amely évente a legszebb és legnemesebb<br />
lányt kívánja áldozatul a vele érintkezõ papok által<br />
a város lakóitól, ill. az uralkodótól. Ezt mindenki el<br />
is hiszi, és oda is adják a papoknak évente a szerintük<br />
a kígyó által kiszemelt lányt. Most a python Siát<br />
szemelte ki, hogy az õ feláldozása által a birodalom<br />
virágzása – ami az aranyon nyugszik – továbbra is<br />
biztosítva legyen. Sia eközben elszökik, majd találkozik<br />
a harctérrõl hazahívott võlegényével, aki elhatározza,<br />
visszaszerzi a lányt a pythontól. Mire azonban<br />
segítõtársaival a barlanghoz ér, Sia félig õrülten<br />
ül egy sziklán, és elmondja: soha nem volt semmiféle<br />
kígyó a barlangban, a papok maguknak szerezték<br />
meg a lányokat, megerõszakolták õket, így most<br />
Siát is, és utána megölték õket. Sia ugyan megmenekült<br />
a haláltól, de eszét vesztette a borzalmas megpróbáltatásban.<br />
Ezután az uralkodót megölik (hasonló<br />
módon, mint Ceausescut), és Sia võlegényét nevezik<br />
ki új uralkodónak, Siát pedig királynõnek. Õ<br />
azonban el akarja mondani a népnek az igazságot,<br />
hogy semmi nem igaz abból, amivel addig riogatták<br />
volt õket. Võlegénye és a régi, megmaradt udvartartás<br />
azonban, féltve hatalmukat, ezt nem várják<br />
meg: elûzik a Palotából. Sia azonban nem az egyetlen<br />
igazmondó fõszereplõje a történetnek; legalább<br />
ugyanolyan szerepe van Kerfának, a „bolond”-nak,<br />
aki végig – amíg meg nem öletik – mindenütt szidja<br />
a Kaya Maghánt, a királyt. A film elején elõször tõle<br />
hangzik el a felhívás a város lakóihoz az elnyomás<br />
ellen: „Kumbi lakói, ébredjetek! Nem az álmodozás<br />
Kun Tibor: Betekintés a francia nyelvû afrikai mozi jelenébe<br />
kormányozza a világot!” Mindamellett, az uralkodó<br />
parancsára sem a katonák, sem senki nem bánthatják<br />
õt (bár a katonák egyszer alaposan helyben<br />
hagyják!), mert ha meghal, a nép szemében mártírrá<br />
válik. Mikor azonban az uralkodót el akarják tenni<br />
láb alól és Sia võlegényét a trónra ültetni, a hadsereg<br />
fõvezére megöleti a „bolond”-ot, és ezt a parancsot<br />
az uralkodó parancsaként terjesztik a nép<br />
között, hogy indokolják megölését és az új uralkodó<br />
beiktatását. De ugyanez a fõvezér megöleti azokat<br />
a katonákat is, akik a barlangban voltak, és látták,<br />
hogy sohasem volt ott kígyó, sõt, azt is megtudták,<br />
hogy a papok megerõszakolták Siát. Õk is áldozatául<br />
estek a kegyetlen vérontásnak, amivel megakadályozták,<br />
hogy az igazság esetleg tõlük tudódjon<br />
ki. Sia võlegénye pedig saját kezével megöli a hadsereg<br />
fõvezérét is, aki az õ nagybátyja volt. Siát ezután,<br />
minden átmenet nélkül, egy mai, modern nagyváros<br />
utcáján látjuk, ahol a szakadó esõben, rongyokba öltözve,<br />
mintegy bezárva a cselekmény körét, ugyanazokat<br />
a mondatokat kiabálja, mint a film elején a<br />
„bolond” Kerfa: „Kumbi lakói, ébredjetek! Nem az<br />
álmodozás kormányozza a világot!”<br />
Pazar film, kegyetlen film, szép film; van, aki<br />
Sophocles Antigonéjához, Euripides Iphigeniájához<br />
hasonlítja; e sorok írója Shakespeare véres ármánykodásokkal<br />
teletûzdelt drámáihoz is nyugodtan meri<br />
hasonlítani. A pazarság a díszletekben, a kosztümökben,<br />
a szereplõk teljesítményében, a rendezésben, a<br />
rendezõi üzenet megfilmesítésében egyaránt kitûnik.<br />
A kegyetlenség, a kíméletlenség a HATALOM megszerzéséért<br />
és megtartásáért folytatott aljas pszichés<br />
és fegyveres harcban, a történelem folyamán ugyancsak<br />
gyakran alkalmazott politikai „húzások”-ban<br />
nyilvánul meg. A film elejének és végének megoldása<br />
pedig (Kerfa, illetve Sia intése a néphez) egyrészt<br />
mesteri ábrázolása a hatalommal szembeszálló emberek<br />
sorsának, másrészt dramaturgiailag is ügyes<br />
megoldás. Fölösleges hangsúlyoznunk az egész film<br />
aktualitását a mai afrikai politikai életre, de érvényes<br />
az minden politikai formációra. Hogyan nyilatkozik<br />
maga Kouyaté minderrõl?<br />
„Ezzel a történettel gondolkodásra akartam késztetni.<br />
Az utolsó kép (emlékszünk, Sia egy modern<br />
afrikai nagyvárosban szakadó esõben a „bolond”<br />
Kerfának a film elején hangoztatott intését kiabálja)<br />
nagyon fontos számomra, mivel idõn és téren kívül<br />
keresem a helyemet. Azt akarom megmutatni, hogy<br />
a történelem ismétlõdik… A film azt mondja: nem<br />
lehetünk örökké fatalisták, elõ kell vennünk ezeket<br />
a mítoszokat, hogy megváltoztathassuk az emberek<br />
mentalitását.” 18<br />
6. Bronx – Barbès: a film színhelye sem New York,<br />
sem Párizs ismert negyedei, hanem egy afrikai nagyváros<br />
– jelen esetben Abidjan – alvilága, egymással<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language