2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

22
Az Európa biztonságának kérdésére koncentráló
1. kosár a 10 alapelv deklarálása után biztonság- és bizalomépítési
eszközöket is ajánl. (CSBMs: Confi dence
and Security Building Measures.) Az itt elindult folyamat
eredményeképp az EBESZ részes államai vállalták
egymás közt a fõbb katonai manõverek elõzetes
bejelentését, megfigyelõk fogadását, katonai információk
cseréjét, fõbb fegyverzeti és harci technikai
eszközeik rendszerérõl adatok kicserélését, közép- és
hosszú távú védelmi tervezésük egymással való ismertetését,
felvilágosítás, felülvizsgálat és párbeszéd
rendszeresítését, konzultációt a szokatlan katonai
tevékenységekkel kapcsolatban, kooperációt a
katonai természetû veszélyes incidensek esetén, közös
katonai gyakorlatok, közös kiképzések megtartását,
szakértõk rendelkezésre bocsátását, új fegyverzetek
és harci technikák bemutatását, meghatározott
katonai tevékenységeik elõzetes ismertetését stb. 68
3. Együttmûködés: Az EBESZ Európa biztonságához
a részt vevõ államok kooperációjával járul hozzá.
Az alapkoncepció szerint akár egy állam biztonságának
megingása is hozzájárulhat a többi bizonytalanságba
sodródásához, de fordítva is igaz a tétel,
valamennyi állam profitálhat a többiekkel való
együttmûködésbõl. 69 Az 1996. évi Lisszaboni Charta
(az Európai Közös és Átfogó Biztonsági Modellrõl
a 21. században) szavaival: az EBESZ nem mást célzott
meg, mint egy határok nélküli közös biztonsági
térség megvalósítását, mely az abban egyenlõ jogokkal
részt vevõ államok együttmûködésén, partneri
kapcsolatain alapul.
4. A biztonság fogalmának szélesebb értelmezése:
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet
tevékenységének központjában a biztonság
fogalma áll.
Az EBESZ széles, átfogó biztonságfogalommal
operál. Nem csupán katonapolitikai kérdéseket tekint
a biztonságot befolyásoló tényezõknek. Az EBESZ felfogása
értelmében biztonsági kockázat lehet az emberi
jogok, alapvetõ szabadságok be nem tartása, a kisebbségi
jogok semmibe vétele, a környezetvédelem követelményeinek
áthágása és természetesen a gazdaság
stabilitását, fejlõdését aláásó jelenségek is.
5. Az európai biztonság oszthatatlan: Másképp
megközelítve az elõzõ kérdést, Európa biztonságának
garantálása nem merül, nem merülhet ki a
megfelelõ katonai lépések megtételében. Ugyanúgy
és legalább ugyanakkora figyelmet kell szentelni a
gazdasági, környezetvédelmi együttmûködésnek,
az emberi jogok érvényesülésének, különös hangsúlyt
kell fektetni a kisebbségek védelmének, egyéni
és kollektív jogaik elismertetésének, biztosításának,
hisz rendkívüli instabilizáló tényezõ lehet (fõként Kelet-Közép-Európában)
respektálásuk elutasítása, és
még sorolhatnánk a komplex megközelítés indokait.
Csapó Zsuzsanna: Európa biztonságpolitikai architektúrája
Az EBESZ eljutott ezen összefüggések felismeréséig.
Mûködése az Európa oszthatatlan biztonságának
elvén alapul. Az EBESZ-nek mint európai
biztonsági szervezetnek ezt az egyik legmarkánsabb
jellegét adó princípiumát már az 1975-ös Helsinki
Záróokmány deklarálta. Az alapelv értelmében
a biztonsági kockázatokat együtt kell kezelni,
hiszen azok egymásra hatnak, összefüggenek, egymást
erõsítik.
6. A biztonsági szituációk kezelése: A biztonság
tágabb, kiterjedtebb fogalmának elfogadásából következik,
hogy az azt veszélyeztetõ, sértõ helyzetek
lereagálása is változatos megoldási módokat igényel
az EBESZ-tõl.
Ennek a követelménynek az euroatlanti szervezet
a legmaximálisabban eleget is tesz. Az
EBESZ-dokumentumok mellett a szervezet a
legkülönbözõbb technikákat dolgozta ki a biztonsági
tényezõkre való hatékony válaszadás céljából:
moszkvai mechanizmus (mely az emberi jogok megsértése
esetén lép életbe), berlini mechanizmus (mely
az EBEÉ-alapelvek áthágása esetén, illetve a béke,
biztonság, stabilitás veszélyeztetésekor alkalmazandó
– és alkalmazták is pl. Bosznia-Hercegovina esetében),
továbbá a La Valetta mechanizmus és a genfi
székhelyû Egyeztetõ és Választott Bíróság (melyek
a viták békés megoldására hivatottak). 70
Európa biztonságát, a konfliktusszituációk felszámolását,
a konszolidációt, az újrakezdést szolgálja jó
néhány további EBESZ-eszköz: a választások megfigyelése,
ellenõrzése, a speciális preventív diplomácia
alkalmazása és a bizalom- és biztonságépítõ,
-fejlesztõ intézkedések széles tárháza. 71
Az oszthatatlan európai biztonság elvébõl következik,
hogy a biztonsági tényezõket (katonai,
emberi jogi, gazdasági, környezeti stb.) együtt, öszszefüggéseikben
kell kezelni. A komplex megközelítés
szükségessége így is értelmezhetõ, és úgy is,
hogy egy konkrét válsághelyzetet szintén összességében
kell kezelni. Azaz már a prevenciónak nagy
jelentõsége kell legyen, a korai elõrejelzésnek, a figyelmeztetésnek,
a felkészülésnek. A konfliktusszituáció
feloldása után sem lehet azonban nyugodtan
hátra dõlni, gyakran ezután következik csak az igazi
munka. Az EBESZ-stratégiáknak ez a felfogás integráns
részét képezi. A szervezet mindhárom fázisból
– konfliktusmegelõzés, konfliktuskezelés, és a
konfliktust követõ újjáépítés, helyreállítás – 72 igyekszik
aktív részt vállalni.
V/2. EBESZ – ESDP
Milyen szerepet tölt be az EBESZ, és milyen szerepet
az Unió Biztonság- és Védelempolitikája Európa
biztonságpolitikai struktúrájában? Kié a múlt,
JURA 2004/2.