2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

114
1
Lásd errõl különösen Ádám Antal: Alkotmányi értékek
és alkotmánybíráskodás. Osiris Kiadó, Budapest 1998. 9–19. o.
2
Vö. Kecskés László: EK-jog és jogharmonizáció. Közgazdasági
és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1999. 103–104. o.
3
Valójában a jog-összehasonlítást elsõsorban gyakorlati
igények alakították ki. A jogalkotó az egyes kodifikációs feladatok
megoldása elõtt törekedett a külföldi jog megismerésére,
más államok tapasztalatainak hasznosítására. Vö. Takács
Imre: Az összehasonlító alkotmányjog tárgya és módszere. In:
Takács Imre–Pokol Béla: Összehasonlító alkotmányjog. Tankönyvkiadó,
Budapest 1984. 7. o.
4
Kecskés: i.m. 105. o.
5
A jogegységesítés többféle, egymástól eltérõ jogi szabályozás
helyére lépõ közös, új szabályozás elfogadása, megkülönböztetve
a jogharmonizálástól vagy jogközelítéstõl, ami
az érintett országokban csak hasonló vagy egyenértékû jogi
megoldások elfogadását jelenti. Jogi lexikon (Fõszerkesztõk:
Lamm V. és Peschka V.) KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó
Kft. Budapest 1999. 296. o.
6
Kecskés: i.m. 105. o.
7
A jogközelítés – amit szokás jogharmonizációnak is nevezni
– lényegében az a módszer, illetve politika, amellyel legalább
két, tipikusan azonban több állam jogrendszerének tartalmi
közelítésére törekszenek, azonos tartalmú, de nem feltétlenül
azonos szövegû normák elfogadásával. A jogharmonizáció
célja általában a jogszabályok különbözõségébõl fakadó
nehézségek megszüntetése, ezért fõ (de nem egyetlen) alkalmazási
területe a gazdaság jogi szabályozása, különösen a
kereskedelmi jog. A jogharmonizáció megvalósulhat önkéntesen,
de lehetséges nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettség
alapján is. Ennek legjobb példája az Európai Unió jogában
található. Jogi lexikon 301. o.
8
Kecskés: i.m. 106. o.
9
Uo.
10
Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Osiris Kiadó, Budapest
1998. 53. o.
11
Jogi lexikon, 311. o.
12
Vö. Szilágyi: i.m. 53. és 57. o.
13
Jogi lexikon, 311. o.
14
Vö. Jogi lexikon, 311. o.
15
Takács: i.m. 11. o.
16
Szilágyi: i.m. 53. o.
17
Az „összehasonlító jog” a XIX. század végén kialakult
fogalom volt, amely az elsõ Nemzetközi Összehasonlító Jogi
Kongresszuson (Párizs, 1900) elfogadott értelemben a jog-összehasonlítás
új irányzatát volt hivatva jelölni. Az elnevezés
azonban, amint arra a jogirodalomban ismételten rámutattak,
félrevezetõ, mert nem a jognak egy elkülönült ágazatát, hanem
tudományos és gyakorlati célkitûzések fogalmi egységbe
foglalását jelenti. Jogi lexikon, 478. o.
18
Szilágyi: i.m. 53. o.
19
Takács: i.m. 11. o.
20
A jogrendszer adott állam hatályos joga, jogszabályainak
összessége, az adott, elfogadott, kihirdetett joganyag, s
ennek belsõ elrendezõdése. E fogalmat a különbözõ államok
joga egyedi sajátosságainak megragadására használják, amelyek
a konkrét jogi szabályozásra és a joggyakorlatra vonatkozó
megoldásokat tartalmazzák a jogalkotás, a jogalkalmazás,
valamint a különbözõ jogágakban szereplõ jogintézmények
és ezek jogviszonyokban való érvényesülése tekintetében.
A jogrendszerek különbözõ jogforrásokkal rendelkeznek.
Petrétei József: Jog-összehasonlítás és összehasonlító alkotmányjog
E joganyag belsõ tagoltsága abban mutatkozik meg, hogy jogágak
különülnek el a különbözõ életviszonyok szabályozásában.
Jogi lexikon, 312. o.
21
A jogág a jogrendszer elkülönült része, azoknak a jogszabályoknak
a csoportja, amelyek a jogi koherencia keretében
jogdogmatikailag elkülönülnek más tartalmú jogi elõírások
csoportjától. A jogágak a jogdogmatika fejlõdésének termékei.
Jogi lexikon, 292. o.
22
A jogintézmény meghatározott társadalmi viszony rendezését
szolgáló jogszabályok csoportja, amelyek mentén különülnek
el a jogi szabályozás és az ebbõl kibontott jogdogmatika
egyes fogalmi csoportjai, pl. magának a jognak a fogalma
is. Jogi lexikon, 309. o.
23
A csoportosítást lásd Szabó Imre: Összehasonlító jog.
Állam- és Jogtudományi Enciklopédia. Akadémiai Könyvkiadó,
Budapest 1980. II. kötet 1318. o.
24
A jogcsalád a XIX. század végén keletkezett fogalom,
amely a jogrendszerek osztályozásának alapjául szolgál.
Olyan jogrendszereket foglal gondolati egységbe, amelyek
tudományosan meghatározott hasonlóságokkal rendelkeznek.
Jogi lexikon, 295. o.
25
Ezért fogalmazta meg René David, hogy a jog-összehasonlítás
hasznos a jogra vonatkozó történeti vagy filozófiai
kutatásoknál is. R. David: A jelenkor nagy jogrendszerei. Közgazdasági
és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1977. 13. o.
26
Vö. Jogi lexikon 311. o. és Szabó: i.m. 1318. o.
27
Vö. Szabó: i.m. 1318. o. és Jogi lexikon 311. o.
28
Jogi lexikon 312. o.
29
Vö. Takács: i.m. 10. o.
30
Takács: i.m. 3–4. o.
31
Az összehasonlító alkotmányjoggal rokon és számos
ponton érintkezõ tudományág az összehasonlító politikatudomány
(comparative politics), amely a politikai rendszerek
összehasonlító elemzését végzi el, és ennek során nem
mellõzheti az államrendszerek, sõt bizonyos jogi vonatkozások
összehasonlító vizsgálatát sem.
32
A jogdogmatika a konkrét jogrendszer jogi normái jelentéstartalmának,
objektív értelmének, szisztematikus megismerésének
a tudománya, és célja a hatályos joganyag fogalmi
megragadása és e fogalmak ellentmondásmentes rendszereinek
kiépítése. A jogdogmatika a tételes jogban használt fogalmak
egymáshoz viszonyításában, belõlük átfogó fogalmi
csoportok alkotásában, jogintézmények kimunkálásában s a
jog egészének logikailag is egységes rendszerré való kiépítésében
ölt testet. Vö. Jogi lexikon, 296. o.
33
A jogpolitika a társadalompolitika elkülönült ága,
amely a jogra vonatkozó társadalmi szükségleteket, érdekeket
és követelményeket foglalja össze és közvetíti a jogi életbe.
A jogpolitika feltárja a jogélet sajátos belsõ ellentmondásait,
kezdeményezi feloldásukat, elvégzi a jogi szabályozás átfogó
elemzését és értékelését, feltárja, meghatározza fejlõdésének
és fejlesztésének tendenciáit. A jog kritikája alapján a jogpolitikában
alternatívákat fogalmaznak meg a változó jogi szabályozási
szükségletek kifejezése, a jogi szabályozás fejlesztése
és hatékonyságának biztosítása végett. Jogi lexikon, 312. o.
JURA 2004/2.