2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Horváth Csaba: A civil társadalom és a demokrácia<br />
Horváth Csaba<br />
egyetemi docens<br />
A civil társadalom<br />
és a demokrácia<br />
(A Pécs-Baranyai Értelmiségi<br />
Egyesület látószögébõl)<br />
1. A rendszerváltáshoz vezetõ út,<br />
a szocializmus válsága, az állampárt<br />
szétesése<br />
45<br />
Az 1970-es évek végétõl kibontakozó gazdasági világválság<br />
megrendítõ csapást mért a szocialista gazdaságokra,<br />
amit az eladósodás, a növekvõ infláció,<br />
a hanyatló életszínvonal jelzett és mindez elmélyítette<br />
a társadalmi feszültségeket és politikai válsághoz<br />
vezetett az 1980-as évek végére. A Szovjetunióban<br />
1987-tõl bevezetett peresztrojka sem tudta kezelni<br />
ezeket a jelenségeket és a kis szocialista országokon<br />
sem volt képes segíteni. Ezért a birodalom magukra<br />
hagyta õket válságaikkal.<br />
A Kádár-korszak utolsó éveit is a súlyos gazdasági,<br />
társadalmi és politikai válság jellemezte. Az<br />
adósság tekintetében az elsõ helyre került Európában,<br />
az infláció növekedésével tömegessé vált az elszegényedés,<br />
kialakult a munkanélküliség és tragikus<br />
jelek utaltak az önpusztító életmódra. Az értékrendek<br />
átrendezõdtek és a korrupció beépült a magyar<br />
társadalomba. Mindezek erkölcsi válságot okoztak,<br />
hiszen a politika tagadta a válságot. Az MSZMP-t<br />
inkább az utódlás gondolata foglalkoztatta. Ugyanakkor<br />
képtelen volt egy átfogó válságkezelõ nemzeti<br />
program kidolgozására, hiányzott az egységes vezetés,<br />
az állampárt különféle áramlatok konglomerációjává<br />
vált, miközben a tagság fokozatosan lemorzsolódott.<br />
Mindez azt jelentette, hogy 1989-re a rendszer<br />
a végéhez közeledett, csupán a mód volt még kérdéses,<br />
azaz, hogy a hatalom erõszakkal fellép-e az ellenzék<br />
ellen, vagy ugyanilyen módon a nép semmisíti<br />
meg. Végül a lehetõ legjobb végkifejlet következett<br />
be, az MSZMP önmegsemmisítõdése.<br />
A magyarországi pártosodás szellemi-szervezeti<br />
bázisa több összetevõbõl alakult ki. Így az MSZMP<br />
reformszárnyából, a demokratikus ellenzék urbánus<br />
és nemzeti értelmiségi köreibõl, valamint a radikális,<br />
fõleg egyetemista ifjúsági csoportosulásokból.<br />
1980–1988 között látens pártosodásról beszélhetünk<br />
csupán, amit egyrészt különféle mozgalmak jelentettek.<br />
Március 15., június 16., október 23. mindig<br />
veszélyt hordoztak magukban. A Charta mozgalom<br />
nyíltan felvállalta a szabadságjogokat, megjelentek a<br />
szamizdatok, valamint egyéb féllegálisnak nyilvánított<br />
kiadványok. 1985-tõl rendszeressé váltak az értelmiségi-ellenzéki<br />
összejövetelek (Monor, Laki telek,<br />
szakkollégiumok). A különféle klubok (Rakpart<br />
Klub, Nyilvánosság Klub és Pécsett az Értelmiségi<br />
Klub) és társadalmi szervezetek pedig megteremtették<br />
a nyilvánosságot is. Kialakult és egyre erõsödött<br />
a civil társadalom. Az 1988-ban elfogadott egyesületi<br />
törvény által a mozgalmak, összejövetelek, klubok<br />
szervezettebbé válhattak. A különféle jellegû<br />
szervezõdések közül jó néhányan már nyíltan felvállalták<br />
a rendszerváltás szükségességét és kiléptek<br />
a politika színterére (például a TDDSZ, a TIB, a<br />
Recski Szövetség, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság stb.)<br />
Az MSZMP csak 1989 februárjától vette tudomásul<br />
azt a tényt, hogy Magyarországon kialakult<br />
a többpártrendszer. Hatalmi súlyából kiindulva akkor<br />
még úgy gondolta, hogy külön-külön le tudja a<br />
pártokat választani. Az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása<br />
(1989 márciusában) azonban keresztülhúzta<br />
ezeket a számításokat és az állampárt arra kényszerült,<br />
hogy az ellenzéki pártokkal együtt tárgyaljon.<br />
Az 1989 június 13-ától szeptember 18-ig tartó<br />
Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon szinte minden<br />
sarkalatos kérdésben megegyezés született, ami<br />
lehetõvé tette a békés átmenetet. Az MSZMP októberi<br />
kongresszusa (a párt kettészakadásával MSZP-re<br />
és MSZMP-re) pedig a kérdést is eldöntötte: nem<br />
modell-, hanem rendszerváltás lesz Magyarországon.<br />
Ezt pedig az elsõ szabad parlamenti választások<br />
1990-ben legitimálták.<br />
<strong>2.</strong> Helyi szervezõdések Baranyában<br />
a rendszerváltás elõestéjén<br />
A helyi civil szervezõdéseket sokféle szempontból<br />
tipizálhatjuk kezdõdõen az egyszerû és spontán<br />
összejövetelektõl a szervezettebb klubtevékenységig,<br />
a mozgalmaktól a bejegyzett egyesületekig,<br />
a rétegzõdésük szerint, a tevékenységi formák és a<br />
nagyságuk stb. alapján. Mindezektõl függetlenül a<br />
civil szervezetek többsége kisebb-nagyobb részben<br />
részt kívánt venni a helyi politika formálásában. Tagjaik<br />
közül sokan a különféle pártokban is tevékenykedtek,<br />
így mintegy a nyilvánvalóan politikai szervezetekhez<br />
közelítõ attitûdöket mutattak. A megalakuló<br />
pártok és a civil szervezetek között az elején még<br />
nem volt nagy eltérés. Képviselõik közül késõbb sokan<br />
helyi, vagy országos tisztségekbe kerültek.<br />
A megnevezés tekintetében a szervezetek több-<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language