2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

138
úgy látják, hogy ma már nincs alapja a keleti és afrikai
filmek közötti médiaszakadásról beszélni, elég,
ha egy „átlag” nyugatinak – már ha van ilyen – feltesszük
a kérdést. Könnyedén idézhet néhány filmcímet
Akira Kuroszavától vagy Wong Kar Waï-tól, de
vajon tudna-e csak egyetlen filmet idézni Ousmane
Sembène-tõl vagy Idrissa Ouedraogótól? A legkegyetlenebb
az, hogy egyáltalán haszontalan ilyen
közvéleménykutatást végezni a törés megállapítása
céljából – az annyira világosan látszik.” 26
Azt maguk az afrikai filmesek is beismerik, hogy
a tv-t és a mozikat elárasztó amerikai és távol-keleti
filmekkel nem tudják felvenni a versenyt. Akkor?
Azt hisszük, Afrikának ezen a téren is nagyon sok
türelemre, általában a tömegek kulturáltsági szintjének
emelésére lesz szüksége, hogy most már ne
csak fennmaradjon, de tudjon elõbbre lépni is. Ehhez
azonban a mindenki által ismert gazdasági–társadalmi
belsõ nehézségeket kell leküzdenie – és ez
nem az elkövetkezendõ egy-két évtizedben fog bekövetkezni.
Látják ezt maguk az afrikaiak is, legalábbis
a tágabb kitekintéssel rendelkezõk, de ez kevés, nagyon
kevés! Szerencsére, közben azért egymás után
születnek a remekebbnél remekebb alkotások, amelyek
talán – hála a nemzetközi filmfesztiválokon való
részvételnek, a tv-nek, a filmkluboknak – egyre több
nézõhöz jutnak el. Pillanatnyilag sajnos Magyarország
is elõkelõ helyet foglal el az afrikai filmek ismeretlenségben
tartásához vezetõ versenyben. Miért?
Sokan tudják az okát, vagy legalábbis merjük remélni,
hogy tudják, de hát akkor miért nem lépnek? Valljuk
be: Big Brother vagy a Való Világ elnevezésû és
hasonló gondolatirtó, de pénzt és közönséget hozó
mûsorokkal nem csak az afrikai filmek nem tudnának
lépést tartani, annak ellenére, hogy hazánkban
állítólag magasabb a nép, a tömegek mûveltségi színvonala…
Szálljanak le az afrikai filmalkotók erre a
„színvonalra”, amely – örüljünk neki (?!) – nem csak
a magyarokra jellemzõ, de az olaszokra, franciákra,
németekre stb… is? Kár lenne, nagy kár lenne
az egyetemes kultúra, L. S. Senghor „Civilisation de
l’Univers”-je („Világcivilizáció”) szempontjából, még
ha õ ezt már nem is érhetné meg 2001-ben bekövetkezett
halála miatt!…
Felhasznált irodalom
1. ARMES, Roy: Dictionnaire des cinéastes du Maghreb
(francia–angol nyelvû). Párizs, ATM., 1996., 166. és 169. o.
2. Association des trois mondes, L’ – FESPACO., Les
cinémas d’Afrique. Dictionnaire. Párizs, Karthala – ATM.,
2000. 592 o.
3. BOUGHEDIR, Ferid: Le cinéma africain de A à Z.
Brüsszel, OCIC., 1987. 206 o.
4. GARDIES, André – HAFFNER, Pierre.: Regards sur le
cinéma négro-africain. Brüsszel, OCIC., 1987. 234 o.
5. SILOU, Osange.: Le cinéma dans les Antilles françaises.
Brüsszel, OCIC., 1991. 120 o.
Kun Tibor: Betekintés a francia nyelvû afrikai mozi jelenébe
6. VIEYRA, Paulin Soumanou.: Le cinéma africain des
origines à 1973. Présence Africaine, Párizs 1975. 444 o.
Jegyzetek
1
Internet, BARLET, Olivier: Le Fespaco 2001 au jour le
jour, www.africultures.com, 2001. feb. 24. p.2.
2
CHERIAA, Tahar: Les cinémas d’afrique. Dictionnaire.
Préface. Karthala/ATM, Párizs 2000. l.n.
3
Internet, BOUCHER, Bernard: Cinéma de la francophonie,
Párizs, Revue Présence Africaine, 1996.p.1. www.
ulaval.ca/afi/revue/articles/1996_285.htm.
4
Internet, TREMBLAY, Odile: Cinéma – La junkmation
fait son entrée au FFM. in: Le Devoir, Kanada, 2003. 08. 26. p.
1. www.ledevoir.com
5
Internet, DIOP, Boubacar Boris: Identité africaine et
mondialisation. in: Le Soleil, Dakar (Szenegál), 2001 aug.
17. p.2. groupe30afrique.ifrance.com/group30afrique/
identite_ africaine_et_mondialisation.htm www.idcongo.
com/perspectivesafric/pagehtm/persidentafr-mondial.htm
6
Internet, Ibid., uott.
7
Internet, TREMBLAY, Odile: Cinéma – La junkmation
fait son entrée au FFm. in: Le Devoir, 2003 aug. 26. p.1. www.
ledevoir.com
8
Notre Librairie, n o 149. Párizs, ADPF., 2002 december.
p. 45.
9
Ibid., p. 38.
10
Internet, ROMANO, Elisabetta: Yaaba. www.reteci vica.
milano.it,www.didattica.uli.it/unicef/film_yaaba. htm.2001.
nov.16. p.2.
11
Internet, TYLSKI, Alexandre: Yaaba & Idrissa
Ouedraogo. in: Cadrage, 2004. jan. – febr. p. 3. www. cadrage.
net/films/yaaba.htm
12
Ibid.: p. 1.
13
Idézi: WYNCHANK, Anny: In: Une transposition
artistique: le film Hyènes, de Djibril Diop Mambéty. p. 314.
Eredeti mû: MAMBETY, Djibril Diop: Hyènes.Ramatou. in :
Brochure publiée à la sortie du film, Cannes, 1992
14
Ibid., pp. 314–315.
15
Ibid., p. 314.
16
Ibid., p. 320.
17
Internet, Images Nord Sud, pp. 1 – 2. www.yahoo.fr
18
Internet, REMY, Julie: KOUYATÉ, Dany: Interjú, in:
Objectif cinéma. Sia, le rêve du python. 2. rész, p.1.www.
objectif-cinema.com/pointsdevue/0360a.php
19
(Koll.) Histoire générale de l’Afrique, VIII. k. L’Afrique
depuis 1935. Párizs, Présence Africaine/Edicef/UNESCO,
1998. pp. 611., 612., 613.
20
Internet, Entretien avec Eliane de Latour, in: Fluctuat.
net, pp. 2., 3., 1. www.fluctuat.net/cinema/interview/latour.
htm
21
Internet, PECK, Raoul : Entretien réalisé par
Pierre Barbancey, in :L’Humanité, 2000 máj. 17., mise
à jour 23 janvier 2004. www. humanite.presse.fr/journ
al/2000-05-17/2000-05-17-225397
22
Internet, BARLET, Olivier: Lumumba: entretien avec
Raoul Peck. in : Afrikara, 2004. feb.10. p.1. www.afri cultures.
com/index.asp.?menu=affiche_article&no=1550
23
Internet, Ibid.
24
Internet, TYLSKI , Alexandre: Yaaba & Idrissa
Ouedraogo. in: Cadrage, 2004. p. 1. www.cadrage.net/films/
yaaba.htm
25
Ibid., p. 2.
26
Internet, Ibid. p. 1.
JURA 2004/2.