2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Petrétei József: Jog-összehasonlítás és összehasonlító alkotmányjog<br />
litikai hátterének feltárására. E metodika alkalmazásával<br />
van lehetõség az alkotmányjog alapvetõ intézményeinek<br />
– mint pl. hatalomgyakorlás struktúrájának,<br />
szervezeti és mûködési megoldásainak, a<br />
választási rendszereknek, a parlamentarizmus intézményrendszerének,<br />
az alkotmányvédelem kialakult<br />
mechanizmusainak, az egyes alapvetõ jogoknak<br />
stb. – az összevetésére, és ez alapján az azonos<br />
vagy hasonló, illetve eltérõ megoldások felmutatására,<br />
elemzésére és értékelésére. Bár az alkotmányjog<br />
intézményei – struktúrájuk és funkcióik tekintetében<br />
– nagymértékben mutatnak föl azonosságot<br />
vagy hasonlóságot, de vannak közöttük jelentõs eltérések<br />
is, amelyek hasznosítható következtetések<br />
levonását teszik lehetõvé mind az elmélet, mind a<br />
gyakorlat számára.<br />
Mindkét alapvetõ módszer közös sajátossága azonban<br />
az, hogy az összehasonlító alkotmányjogi vizsgálódáskor<br />
nagymértékben támaszkodni kell a társtudományok<br />
– különösen az alkotmánytan és a politológia,<br />
illetve az összehasonlító politológia – eredményeire<br />
is, mivel az összehasonlítás technikai, elsõsorban<br />
leíró jellegû elemeinek ismertetése helyett az alkotmányos<br />
berendezkedés lényeges vonásait, az intézmények<br />
társadalmi-politikai funkcióit kell vizsgálni, illetve értékelni,<br />
és ez a tételes alkotmányjog kereteit meghaladó<br />
elemzést tesz szükségessé. Ez pedig a társtudományok<br />
eredményeinek ismerete nélkül nem lehetséges.<br />
Az alkotmányjogi kérdések reális összehasonlítása<br />
érdekében ugyanis a tisztán jogi szinten azért<br />
kell túllépni, mivel itt a jognak az ún. saját területe<br />
erõteljes mértékben és közvetlenül a politikai struktúra<br />
kifejezõdése. Ez inkább az összehasonlító politikatudomány<br />
31 és az államtan területe. Megjegyzendõ<br />
azonban, hogy az összehasonlító alkotmányjognak<br />
mindvégig meg kell õriznie alapvetõ jogi karakterét,<br />
vagyis a hangsúlyt a jogdogmatikára 32 és a jogpolitikára<br />
33 kell helyeznie. A tételes szabályozások öszszevetése<br />
során tehát mindvégig a „de lege ferenda”<br />
megközelítést szükséges alkalmaznia, vagyis nem<br />
elégedhet meg a leíró (deskriptív) megközelítéssel,<br />
hanem szembeállító (kontrasztáló) jelleggel kell törekednie<br />
a lehetõ legteljesebb megismerésre, mégpedig<br />
a létrehozandó jogintézmény (jogszabály) minél<br />
tökéletesebb megalkothatósága érdekében.<br />
<strong>2.</strong> Az összehasonlító alkotmányjog<br />
jelentõsége<br />
113<br />
Az összehasonlító alkotmányjog jelentõsége eredményeinek<br />
hasznosításából adódik. Az eredmények ugyanis<br />
lehetõvé teszik egyrészt a modern alkotmányos államok<br />
berendezkedéseire jellemzõ elveknek és az adott<br />
nemzeti, illetve szupranacionális alkotmányos rendszer<br />
sajátosságainak egybevetését, és ezáltal a nemzeti<br />
alkotmányjogi megoldások fejlettségi szintjének a<br />
meghatározását. Másrészt így biztosítható a fejlettebb<br />
alkotmányos intézményeknek, eljárásmódoknak és<br />
technikáknak a nemzeti alkotmányjogba történõ átvétele<br />
és adaptálása, ezáltal a nemzeti alkotmányozás<br />
és alkotmányjog-alkotás folyamatos fejlesztése,<br />
a modern alkotmányos berendezkedés teljes körû kiépítése.<br />
Harmadrészt olyan ismeretanyag megszerzését<br />
garantálja, amely – elsõsorban a politikai, állampolgári<br />
kultúrába beépülve – a fejlett intézmények<br />
mûködtetéséhez szükséges, ezáltal elõsegíti a modern<br />
demokrácia tényleges mûködését, a tudatosabb<br />
állampolgári részvétel gyakorlását.<br />
Az összehasonlító alkotmányjog tehát lehetõvé teszi<br />
a mai modern demokráciák alkotmányos berendezkedésének<br />
összefoglaló elemzését, az alapvetõ intézmények,<br />
ezek funkcióinak és mûködésének megismertetését,<br />
és viszonyítási pontot adnak a fejlesztési irányokra,<br />
az indokolt jogalkotásra vonatkozóan.<br />
3. Az összehasonlító alkotmányjog elõtt álló<br />
kihívások és feladatok<br />
A nemzeti alkotmányjog esetében nem hagyható figyelmen<br />
kívül, hogy ez a tételes jogág állandó – és<br />
talán a legintenzívebb – kapcsolatban van a politikai-gazdasági<br />
és társadalmi környezettel. E környezet<br />
folyamatos befolyást gyakorol rá, illetve maga is<br />
jelentõs mértékben alakítja környezetét. A környezet<br />
felgyorsult változása, az ebbõl adódó feladatok és elvárások<br />
olyan kihívást jelentenek, aminek megfelelni<br />
csak a jog-összehasonlítás eredményeinek adaptív hasznosításával<br />
lehetséges. Az összehasonlító alkotmányjognak<br />
tehát folyamatosan segítenie, támogatnia kell<br />
a nemzeti alkotmányjog fejlesztését, korszerûsítését.<br />
A környezeti tényezõk közül a legjelentõsebb változást<br />
napjainkban az Európai Unióhoz való csatlakozás<br />
jelenti, aminek következtében a közép- és kelet-európai<br />
alkotmányos demokráciák számára új és jelentõs<br />
kihívások keletkeztek, illetve keletkeznek. Ez – alkotmányjogi<br />
szempontból – két fontos vonatkozásban is<br />
kimutatható. Egyrészt magának az Európai Unió alkotmányának<br />
elfogadásában való közremûködésbõl<br />
adódik, másrészt a saját, nemzeti alkotmányjognak<br />
az uniós követelményekkel és elvárásokkal szembeni<br />
megfeleltetése kapcsán keletkezik. Az összehasonlító<br />
alkotmányjog hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyes<br />
tagállami megoldásokat megismertetve és értékelve<br />
ismereteket közvetítsen a saját szabályozásra vonatkozóan.<br />
Az új kihívások és feladatok – jelzésszerûen, a<br />
legfontosabbakra utalva – az alábbiakban foglalhatók<br />
össze.<br />
a) A rendszerváltozások óta eltelt idõszak alatt az<br />
új közép- és kelet-európai alkotmányos berendezkedések<br />
megszilárdultak, az alkotmányos intézménye-<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language