138 úgy látják, hogy ma már nincs alapja a keleti és afrikai filmek közötti médiaszakadásról beszélni, elég, ha egy „átlag” nyugatinak – már ha van ilyen – feltesszük a kérdést. Könnyedén idézhet néhány filmcímet Akira Kuroszavától vagy Wong Kar Waï-tól, de vajon tudna-e csak egyetlen filmet idézni Ousmane Sembène-tõl vagy Idrissa Ouedraogótól? A legkegyetlenebb az, hogy egyáltalán haszontalan ilyen közvéleménykutatást végezni a törés megállapítása céljából – az annyira világosan látszik.” 26 Azt maguk az afrikai filmesek is beismerik, hogy a tv-t és a mozikat elárasztó amerikai és távol-keleti filmekkel nem tudják felvenni a versenyt. Akkor? Azt hisszük, Afrikának ezen a téren is nagyon sok türelemre, általában a tömegek kulturáltsági szintjének emelésére lesz szüksége, hogy most már ne csak fennmaradjon, de tudjon elõbbre lépni is. Ehhez azonban a mindenki által ismert gazdasági–társadalmi belsõ nehézségeket kell leküzdenie – és ez nem az elkövetkezendõ egy-két évtizedben fog bekövetkezni. Látják ezt maguk az afrikaiak is, legalábbis a tágabb kitekintéssel rendelkezõk, de ez kevés, nagyon kevés! Szerencsére, közben azért egymás után születnek a remekebbnél remekebb alkotások, amelyek talán – hála a nemzetközi filmfesztiválokon való részvételnek, a tv-nek, a filmkluboknak – egyre több nézõhöz jutnak el. Pillanatnyilag sajnos Magyarország is elõkelõ helyet foglal el az afrikai filmek ismeretlenségben tartásához vezetõ versenyben. Miért? Sokan tudják az okát, vagy legalábbis merjük remélni, hogy tudják, de hát akkor miért nem lépnek? Valljuk be: Big Brother vagy a Való Világ elnevezésû és hasonló gondolatirtó, de pénzt és közönséget hozó mûsorokkal nem csak az afrikai filmek nem tudnának lépést tartani, annak ellenére, hogy hazánkban állítólag magasabb a nép, a tömegek mûveltségi színvonala… Szálljanak le az afrikai filmalkotók erre a „színvonalra”, amely – örüljünk neki (?!) – nem csak a magyarokra jellemzõ, de az olaszokra, franciákra, németekre stb… is? Kár lenne, nagy kár lenne az egyetemes kultúra, L. S. Senghor „Civilisation de l’Univers”-je („Világcivilizáció”) szempontjából, még ha õ ezt már nem is érhetné meg 2001-ben bekövetkezett halála miatt!… Felhasznált irodalom 1. ARMES, Roy: Dictionnaire des cinéastes du Maghreb (francia–angol nyelvû). Párizs, ATM., 1996., 166. és 169. o. <strong>2.</strong> Association des trois mondes, L’ – FESPACO., Les cinémas d’Afrique. Dictionnaire. Párizs, Karthala – ATM., 2000. 592 o. 3. BOUGHEDIR, Ferid: Le cinéma africain de A à Z. Brüsszel, OCIC., 1987. 206 o. 4. GARDIES, André – HAFFNER, Pierre.: Regards sur le cinéma négro-africain. Brüsszel, OCIC., 1987. 234 o. 5. SILOU, Osange.: Le cinéma dans les Antilles françaises. Brüsszel, OCIC., 1991. 120 o. Kun Tibor: Betekintés a francia nyelvû afrikai mozi jelenébe 6. VIEYRA, Paulin Soumanou.: Le cinéma africain des origines à 1973. Présence Africaine, Párizs 1975. 444 o. Jegyzetek 1 Internet, BARLET, Olivier: Le Fespaco 2001 au jour le jour, www.africultures.com, 2001. feb. 24. p.<strong>2.</strong> 2 CHERIAA, Tahar: Les cinémas d’afrique. Dictionnaire. Préface. Karthala/ATM, Párizs 2000. l.n. 3 Internet, BOUCHER, Bernard: Cinéma de la francophonie, Párizs, Revue Présence Africaine, 1996.p.1. www. ulaval.ca/afi/revue/articles/1996_285.htm. 4 Internet, TREMBLAY, Odile: Cinéma – La junkmation fait son entrée au FFM. in: Le Devoir, Kanada, 2003. 08. 26. p. 1. www.ledevoir.com 5 Internet, DIOP, Boubacar Boris: Identité africaine et mondialisation. in: Le Soleil, Dakar (Szenegál), 2001 aug. 17. p.<strong>2.</strong> groupe30afrique.ifrance.com/group30afrique/ identite_ africaine_et_mondialisation.htm www.idcongo. com/perspectivesafric/pagehtm/persidentafr-mondial.htm 6 Internet, Ibid., uott. 7 Internet, TREMBLAY, Odile: Cinéma – La junkmation fait son entrée au FFm. in: Le Devoir, 2003 aug. 26. p.1. www. ledevoir.com 8 Notre Librairie, n o 149. Párizs, ADPF., 2002 december. p. 45. 9 Ibid., p. 38. 10 Internet, ROMANO, Elisabetta: Yaaba. www.reteci vica. milano.it,www.didattica.uli.it/unicef/film_yaaba. htm.2001. nov.16. p.<strong>2.</strong> 11 Internet, TYLSKI, Alexandre: Yaaba & Idrissa Ouedraogo. in: Cadrage, <strong>2004.</strong> jan. – febr. p. 3. www. cadrage. net/films/yaaba.htm 12 Ibid.: p. 1. 13 Idézi: WYNCHANK, Anny: In: Une transposition artistique: le film Hyènes, de Djibril Diop Mambéty. p. 314. Eredeti mû: MAMBETY, Djibril Diop: Hyènes.Ramatou. in : Brochure publiée à la sortie du film, Cannes, 1992 14 Ibid., pp. 314–315. 15 Ibid., p. 314. 16 Ibid., p. 320. 17 Internet, Images Nord Sud, pp. 1 – <strong>2.</strong> www.yahoo.fr 18 Internet, REMY, Julie: KOUYATÉ, Dany: Interjú, in: Objectif cinéma. Sia, le rêve du python. <strong>2.</strong> rész, p.1.www. objectif-cinema.com/pointsdevue/0360a.php 19 (Koll.) Histoire générale de l’Afrique, VIII. k. L’Afrique depuis 1935. Párizs, Présence Africaine/Edicef/UNESCO, 1998. pp. 611., 61<strong>2.</strong>, 613. 20 Internet, Entretien avec Eliane de Latour, in: Fluctuat. net, pp. <strong>2.</strong>, 3., 1. www.fluctuat.net/cinema/interview/latour. htm 21 Internet, PECK, Raoul : Entretien réalisé par Pierre Barbancey, in :L’Humanité, 2000 máj. 17., mise à jour 23 janvier <strong>2004.</strong> www. humanite.presse.fr/journ al/2000-05-17/2000-05-17-225397 22 Internet, BARLET, Olivier: Lumumba: entretien avec Raoul Peck. in : Afrikara, <strong>2004.</strong> feb.10. p.1. www.afri cultures. com/index.asp.?menu=affiche_article&no=1550 23 Internet, Ibid. 24 Internet, TYLSKI , Alexandre: Yaaba & Idrissa Ouedraogo. in: Cadrage, <strong>2004.</strong> p. 1. www.cadrage.net/films/ yaaba.htm 25 Ibid., p. <strong>2.</strong> 26 Internet, Ibid. p. 1. JURA 2004/<strong>2.</strong>
Kun Tibor: Betekintés a francia nyelvû afrikai mozi jelenébe 139 Toulouse-i Egyetem professzorától származik, és így szól: „Most van legfõbb ideje annak, hogy ne ’afrikai moziról’ beszéljünk, hanem valójában afrikai filmekrõl, néha csodálatos változatosságukban, néha középszerûségükben és olykor zsenialitásukban.” 24 A másik Idrissa Ouedraogótól, többek között a Yaaba c. film rendezõjétõl ered: „Elfogadom az afrikai mozi szót, de csak többes számban.” 25 A kérdés felvetése ma ugyanaz az „afrikai filmek”-kel, illetve az elmarasztalt „afrikai mozi”-val kapcsolatban, mint az „afrikai” vagy „néger-afrikai”, illetve „maghrebi” irodalom fogalmaival kapcsolatban; az irodalom taglalásába azonban itt nem bocsátkozunk. Fontosabb az „afrikai filmek” jövõjérõl gondolkodni. Alexandre Tylskit, a toulouse-i profeszszort szeretnénk hosszabban idézni, mert nagyon tanulságos, igaz, lesújtó állapotot és perspektívát állít elénk az „afrikai filmek”-et illetõen. „Azoknak, akik JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language