2004. Ã©vi 2. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

26 Csapó Zsuzsanna: Európa biztonságpolitikai architektúrája szel, 2000. március 29. „A Vízió„, http://www.mkogy.hu/ nato/2000/00news10.htm 60 Kende Tamás és Szûcs Tamás: Európai közjog és politika, 722. o. 61 A Helsinki Záróokmány 5 fõ része, 5 „kosara”: 1. Európa biztonságával kapcsolatos kérdések, 2. Gazdasági, tudományos, technológiai és környezetvédelmi együttmûködés, 3. Biztonság és együttmûködés a Mediterrán térségben, 4. Kooperáció humanitárius kérdésekben, 5. A konferencia utóélete. 62 Helsinki Final Act, Conference for Secuity and Cooperation in Europe, 1975 Summit 63 Az 5 elv: egymás területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartása, kölcsönös meg nem támadás, egymás belügyeibe való beavatkozás tilalma, békés együttélés http:// www.altavizsla.hu/d.pl?url=http:%2F%2Fvizsla.origo .hu%2 Fkatalogus%3Fhol=1%26q=Pancsa+Sila&ens 64 A 10 elv: az alapvetõ jogoknak, ill. az ENSZ Alapokmány céljainak és elveinek tiszteletben tartása, a szuverenitás és a területi integritás sérthetetlensége, a rasszok és nemzetek egyenlõsége – ld. antirasszizmus –, tartózkodás a belügyekbe való beavatkozástól, az államok egyéni vagy kollektív védelemhez való jogának elismerése, tartózkodás az erõszakos nyomásgyakorlástól – ld. antikolonializmus –, a nagyhatalmak kizsákmányoló megállapodásainak elítélése, az erõszak alkalmazásának vagy az erõszakkal való fenyegetésnek a tilalma, a nemzetközi viták békés rendezése, segítségnyújtás, együttmûködés, a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása.http://www.myanmar.gov.mm/Article/Article 2002/ sept/sept7b.html 65 A 7 elv: az erõszak tilalma, a nemzetközi viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás követelménye, az együttmûködés kívánalma, a népek önrendelkezési joga, a szuverén egyenlõség és a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemû teljesítésének kívánalma. 66 A szokásos princípiumok mellett rögzítették elkötelezettségüket a leszerelés, ill. fegyverzetkorlátozás folyamatában, az egyoldalú elõnyökre törekedés kölcsönös kerülését, speciális felelõsségüket és óvintézkedések szükségességét kapcsolataik elmérgesedése megelõzendõ. 67 Bruhács János: Nemzetközi jog I. Általános rész, 157– 158. o. 68 A bizalom és biztonságerõsítõ intézkedésekkel foglalkozó tárgyalások 1994. évi bécsi dokumentuma 69 Szabó Attila: Organization for Security and Cooperation in Europe (OSCE) – Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet, In: Gyõri Paragrafus, 2000 október, http://rs1.szif. hu/eltegyor/paragrafus/az%20ujsag/oktober/osce.htm 70 Bruhács János: Nemzetközi jog III. 146. o. 71 Szabó Attila: Organization for Security and Cooperation in Europe (OSCE) – Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet 72 Uo. 73 Valki László: Az EBESZ helye az „európai biztonsági architektúrában”, http://puska.index.hu/upload/Valki_ 2000-Mar-%201-20:39:03.doc 74 Uo. 75 Uo. 76 http://www.usembassy.it/file2002_09/alia/a 2092502.htm 77 http://www.usembassy.it/file2001_01/alia/a 1011903.htm ’Solana said close cooperation between the EU and the OSCE is a cornerstone for security in Europe’ JURA 2004/2.
Drinóczi Tímea: Az országgyûlési képviselõ joga a tájékoztatáshoz Drinóczi Tímea egyetemi tanársegéd Az országgyûlési képviselõ joga a tájékoztatáshoz A képviselõt megilletõ tájékozódáshoz vagy tájékoztatáshoz való jog a képviselõi jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek egyike, a képviselõi jogállás részeleme. Mivel a képviselõi jogok nem függetlenek egymástól, a tájékozódáshoz való jog öszszefügg a többi képviselõi jogosultsággal, és megteremti azt a képviselõi jogállást, ami a parlament munkájában való eredményes közremûködéshez szükséges. A képviselõi jogok gyakorlása nemegyszer kötelezettségként is megjelenik. A kötelezettségek – a szabad mandátum elvének megfelelõen a nép képviseletébõl, a köz érdekében végzett tevékenységbõl 1 – származnak. A képviselõ ebbõl fakadó alapvetõ kötelezettsége a munkájának minél színvonalasabb ellátása, amit azonban az egyes állami szervek birtokában lévõ megfelelõ információk nélkül nem képes teljesíteni. 2 Mivel információhoz jutni általában a tájékozódáson és a tájékoztatáson keresztül lehet, az ehhez való képviselõi jognak közelebbi meghatározásához e jogosultság funkciójának és csoportosítási lehetõségének vizsgálatán keresztül lehet eljutni. 1. A tájékozódáshoz való jog funkciója 27 a) A tájékozódás és a tájékoztatás a társadalmi és politikai élet szerves része. 3 A tájékoztatás az információval rendelkezõ tevékenysége – adott esetben joga és kötelezettsége, illetve pusztán kötelezettsége – arra vonatkozóan, hogy a személy vagy szerv a birtokában lévõ adatokat másokkal megossza. A tájékozódáshoz való jog viszont az információval nem rendelkezõ (alap)joga arra, hogy az adott felvilágosítást megkapja. A képviselõ esetében – a jogosultságának funkcionális meghatározottságára, illetve az ennek alapját jelentõ szerv általi tájékoztatási kötelezettségre tekintettel – indokoltabb a tájékoztatáshoz való jogról beszélni. E jognak vannak azonban olyan megnyilvánulásai – aktív aspektusai –, amelyek a képviselõ tájékozódási jogát jelenítik meg. A képviselõknek e joga azonban – az elnevezés hasonlósága ellenére – mind az általános tájékozódási jogtól, mind az információszabadságtól eltér. A tájékozódási szabadság ugyanis valamely közérdeklõdésre számot tartó információ 4 megismerésére és terjesztésére vonatkozik, de nem azonosítható az információszabadsággal. Ennek oka az, hogy annak nem minden aspektusa jelenti az információszabadság gyakorlását. 5 Az elkülönítõ ismérv az információszabadság funkciójában keresendõ. Az információszabadság funkciójának meghatározásakor a kiindulópont az, hogy a demokratikus társadalom alapvetõ jellemzõje a nyílt, átlátható kormányzat. 6 Az információszabadság funkcionális vonatkozásban két irányban is érvényesül. A közérdekû információkhoz való szabad hozzáférés lehetõvé teszi egyrészt a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerûségének és hatékonyságának ellenõrzését, szabad és nyilvános bírálhatóságát, mûködésük, tevékenységük folyamatos kritikáját, és ezen keresztül serkenti azok demokratikus mûködését. 7 Az információszabadság gyakorlása funkcionálisan összefügg tehát a népszuverenitással és a népképviselettel, a demokratikus akaratképzéssel, a politikai alapjogokkal. Az információszabadság szorosan kötõdik az egyénhez, aki az ilyen jellegû információk 8 nélkül nem képes hatékonyan és felelõsségteljesen gyakorolni sem jogait, sem kötelezettségeit, és nem tud az „informált meggyõzõdésének” megfelelõen dönteni. 9 b) A képviselõ tájékoztatáshoz való joga azonban funkcionális értelemben nem az alapjog gyakorlásához szükséges adatok megismerését, és az állammal szembeni kikényszeríthetõségét, hanem feladatának szakszerû teljesítését teszi lehetõvé, tehát a munkavégzés feltételét jelenti. Annak ellenére, hogy a képviselõk e joga – hasonlóképpen az információszabadsághoz – összefüggésben van a népszuverenitással, a demokratikus akaratképzéssel, a politikai alapjogok gyakorlásával, mégsem állapítható meg hasonlóság köztük, mivel a képviselõ és az egyén a folyamat két különbözõ oldalán foglal helyet. A választópolgár aktív választójogát gyakorolva adja szavazatát a jelöltre. Az egyén a népszuverenitás közvetett módját gyakorolva választja meg az Országgyûlés tagjait, miután a kormányzatról – adott esetben a szóban forgó képviselõrõl – szerzett információit mérlegelte. A képviselõk pedig a legfelsõbb államhatalmi és népképviseleti szerv – az Országgyûlés – tagjai, akiknek ilyen minõségükben alapvetõ feladata a köz érdekében való tevékenység, illetve a legfelsõbb népképviseleti szerv hatékony mûködésének elõsegítése és megvalósítása. 10 A képviselõ tevékenysége kettõs: az Országgyûlés tagjaként biztosítania kell a parlament mûködését, illetve a feladatai ellátását. Ez alapozza meg a törvényhozó szerv és a képviselõk in- JURA 2004/2.
Page 1 and 2: A Pécsi Tudományegyetem Állam-
Page 3 and 4: 3 TARTALOM STUDIUM BANKÓ ZOLTÁN:
Page 5 and 6: Bankó Zoltán: A távmunka a Munka
Page 11 and 12: Csapó Zsuzsanna: Európa biztonsá
Page 25: Csapó Zsuzsanna: Európa biztonsá
Page 29 and 30: Drinóczi Tímea: Az országgyûlé
Page 37 and 38: Gál Gyula: Állami világûrjogok
Page 45 and 46: Horváth Csaba: A civil társadalom
Page 53 and 54: Kecskés András: A kárfelelõssé
Page 61 and 62: Kengyel Péter: Az Európai Unió k
Page 75 and 76: Kovácsy Zsombor: A dereguláció l
Page 77 and 78:
Kovácsy Zsombor: A dereguláció l
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Nagy Éva: Kölcsönszerzõdésbõl
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Nochta Tibor: A magánjog kereskede
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Petrétei József: Jog-összehasonl
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Heinrich Scholler: Der gleiche Zuga
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Vókó György: Nemzetközi büntet
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Kun Tibor: Betekintés a francia ny
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Rózsás Eszter: A gyermekvédelem
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
István Horváth: Light and shadow
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Monori Gábor: Konferencia az Euró
Page 159 and 160:
Óriás Nándor: Emlékeim töredé
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Illésy István: Giovanni Sartori:
Page 173 and 174:
Illésy István: Giovanni Sartori:
Page 175 and 176:
Tilk Péter: Samu Mihály: Általá
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
A „JURA” korábbi számainak ta
Page 183:
A „JURA” korábbi számainak ta
show all

2004. Ã©vi 2. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?