2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kengyel Péter: Az Európai Unió kissebbségpolitikájáról<br />
Kengyel Péter<br />
V. éves joghallgató<br />
Az Európai Unió<br />
kisebbségpolitikájáról<br />
1. A Kisebbség fogalma<br />
1.1. Capotorti definíciója<br />
A kisebbség viszonylag széles körben elfogadott<br />
meghatározását az olasz Francesco Capotorti adta<br />
meg a következõképpen: „A kisebbség egy olyan<br />
csoport, amelynek száma kisebb, mint az állam lakosságának<br />
többi része, nincs domináns helyzetben<br />
és amelynek tagjai olyan etnikai, vallási vagy nyelvi<br />
sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik<br />
õket a lakosság többi részének sajátosságaitól<br />
és összeköti õket a kultúrájuk, hagyományaik,<br />
vallásuk vagy nyelvük megõrzésért érzett szolidaritás<br />
érzése. A szolidaritás érzése nem feltétlenül<br />
kell, hogy kifejezésre is jusson.” 1<br />
A meghatározás lényegi elemei tehát: A (1) lakosság<br />
többi részéhez viszonyított kisebb szám, (2) a<br />
nem-domináns helyzet, (3) a különbözõség, valamint<br />
(4) a szolidaritás érzése. A definíció nem teljesen<br />
egyértelmû, nem alkalmazható egyformán minden<br />
helyzetre. Az elsõ két tartalmi elem ugyanis néha<br />
nem együtt fordul elõ: A nem-domináns helyzet nem<br />
feltétlenül a számban kisebb népcsoportot jellemzi.<br />
Példa erre a Dél-Afrikai Köztársaság fehér lakosságának<br />
uralma a többségi fekete lakosság fölött az apartheid<br />
idején vagy a Szaddam Husszein vezette Irakban<br />
szunnita kisebbség uralma a többségi síiták felett.<br />
2 A tartalmi elemként szereplõ különbözõség már<br />
általánosan elfogadható, de csak az ehhez kapcsolódó<br />
„szolidaritás érzésével” együtt, amely viszont egy<br />
jogilag alig megragadható fogalom.<br />
1.<strong>2.</strong> Közép-európai Kezdeményezés<br />
definíciója<br />
61<br />
Ezeket a gyengeségeket igyekeztek kikerülni a Közép-európai<br />
Kezdeményezés (KEK) Kisebbségvédelmi<br />
Okmányának megszövegezõi, amikor a következõ<br />
meghatározást adták: „A jelen Okmány vonatkozásában<br />
a „nemzeti kisebbség” kifejezés olyan csoportot<br />
jelöl, amely lélekszámban kisebb, mint az állam<br />
lakosságának többi része, amelynek tagjai – miközben<br />
polgárai az adott államnak – olyan etnikai, vallási<br />
vagy nyelvi jellemzõkkel bírnak, melyek eltérnek<br />
a lakosság egyéb részétõl, és az a szándék vezérli<br />
õket, hogy megóvják kultúrájukat, vallásukat<br />
és nyelvüket.” Látható, hogy ebben a meghatározásban<br />
hiányzik a nem-domináns pozícióra utalás, így<br />
a szöveg megfogalmazója figyelmen kívül hagyja az<br />
atipikus helyzetet, amikor egy államon belül a többség<br />
kerül alávetett helyzetbe. Ezzel szemben viszont<br />
szerencsésnek mondható, hogy a ködös „szolidaritás<br />
érzése” helyett jogilag inkább kezelhetõ „szándék”<br />
kifejezést használja.<br />
1.3. Meghatározások a nemzeti<br />
jogrendszerekben<br />
Ezeket a meghatározásokat természetesen csak<br />
a jogászok egy része tartja elfogadhatónak. Még<br />
nehezebb a helyzet a nemzetközi okmányok<br />
megszövegezõi esetében, mert itt, a nemzetközi politika<br />
terén még inkább feltûnõ az egybehangzó vélemények<br />
hiánya. Ezért a jelentõsebb nemzetközi dokumentumokban<br />
általában nem is szerepelnek definíciók.<br />
Nagyobb az esély annak, hogy nemzeti jogrendszerekben<br />
találjunk meghatározásokat, de ezek<br />
természetesen nemzetközi viszonylatban már nem<br />
alkalmazhatóak. Szerepel a kisebbségek definíciója<br />
az 1993. évi magyar 3 vagy a 2001. évi cseh kisebbségvédelmi<br />
törvényben, vagy az olasz jogban, ahol a „nyelvi<br />
kisebbségeket” határozzák meg. 4<br />
1.4. A meghatározás hiánya egyes<br />
nemzetközi dokumentumokban<br />
Az 1990 elõtti emberi jogi dokumentumok a kisebbségek<br />
kérdését csak a legritkább esetekben érintették vagy<br />
teljesen figyelmen kívül hagyták. 5 Következésképpen<br />
a kisebbségek fogalmának definiálására sem történtek<br />
komolyabb kísérletek. Amikor – részben a hidegháború<br />
utáni enyhülés következtében – sor kerülhetett<br />
a kérdéses témában több nemzetközi dokumentum<br />
létrehozására, a kisebbségek fogalmának definiálása<br />
továbbra is kényes kérdés maradt, széles körû<br />
egyetértésre nem volt remény. 6<br />
AZ ENSZ keretében nem került sor a kisebbségek<br />
fogalmának meghatározására, 7 de hiányzik a meghatározás<br />
az EBESZ (korábban EBEÉ) dokumentumaiból<br />
is, jóllehet 1975 óta ez a kisebbségvédelem leghaladóbb<br />
és leghatékonyabban mûködõ szervezete. 8<br />
Hiába keressük a fogalommeghatározást az Európa<br />
Tanács által megalkotott Európai Kisebbségvédelmi<br />
Keretegyezményben is. 9<br />
1.5. Kisebbségek fogalma az<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language