2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kovácsy Zsombor: A dereguláció lehetõségei a magyar jogban<br />
helyezésre kerül, megszûnik a jogszabály megalkotásának<br />
jogalapja. Így a jogszabály érvényét veszti,<br />
nem alkalmazható, tehát hatályon kívül helyezendõ.<br />
Elõfordulhat az, hogy tartalmilag továbbra is – akár<br />
változtatás nélkül – szükség van a végrehajtási jogszabályra,<br />
mivel az általa rendezett életviszonyok a<br />
magasabb rangú alapjogszabályban nem kerültek érdemi<br />
újraszabályozásra. Nem vitás azonban, hogy<br />
a jogbiztonság érdekében mégis szükséges a felhatalmazás<br />
és az annak alapján létrehozott szabályozás<br />
mindenkori összhangja, mivel annak hiányában<br />
nincs jogalapja a végrehajtási norma megalkotásának.<br />
Felvethetõ, hogy mivel a felhatalmazás a jogszabály<br />
megalkotására és nem annak hatályban tartására<br />
szól, megléte elégséges a jogalkotáskor. Mivel<br />
azonban a jogszabályoknak a folyamatosan változó<br />
szabályozási környezetben mindenkor meg kell felelniük<br />
a jogalkotói szándékoknak, a felhatalmazás<br />
megszûnésével a jogalkotás (és ezzel a módosítások)<br />
lehetetlenné tétele súlyosan veszélyeztetné a jogbiztonságot,<br />
ezért csak a folyamatosan hatályban lévõ<br />
felhatalmazás alapján várható el a jogrend vertikális<br />
konzisztenciája. A felhatalmazás nélkül maradt jogszabályok<br />
deregulációjakor körültekintõen kell eljárni<br />
a dereguláció jogalapját esetlegesen megteremtõ, a<br />
hatályon kívül helyezés idején is hatályban lévõ (másik)<br />
felhatalmazásra való hivatkozás tekintetében.<br />
f) Hatályon kívül helyezõ jogszabály<br />
Mivel – „a hatály feléledése” részben is kifejtettek<br />
szerint – a hatályon kívül helyezõ jogszabály hatályon<br />
kívül helyezése nem járhat az alapjogszabály<br />
feléledésével, a hatályon kívül helyezés felfogható<br />
egyszeri jogi aktusként, amelynek hatása a hatályon<br />
kívül helyezett rendelkezés végérvényes eltüntetése<br />
a hatályos szabályok körébõl. Nem szükséges tehát<br />
a hatályon kívül helyezõ rendelkezések hatályban<br />
tartása, azok hatályba lépésük pillanatában betöltik<br />
rendeltetésüket, így a hatályba lépést követõen<br />
bármikor – akár „haladéktalanul” is – hatályon kívül<br />
helyezhetõk.<br />
g) Módosító jogszabály<br />
A jogalkotásról szóló új törvény alapján a módosítás<br />
várhatóan az elõzõ pontban foglaltakhoz hasonlóan<br />
egyszeri aktusnak minõsül. Ezen a ponton ismételten<br />
ki kell emelni az egységes szerkezetbe foglalás<br />
jelentõségét: a módosítás egyszeri aktus, amelynek<br />
következtében a módosított rendelkezés a módosításban<br />
foglaltak szerint változik meg, a módosítás<br />
beépül az alapjogszabályba, és az alapjogszabály a<br />
módosítás hatályba lépésétõl kezdõdõen a módosítással<br />
egységes szerkezetben lesz hatályos.<br />
83<br />
h) Hivatkozott jogszabály módosulása, hatályon kívül helyezése<br />
Ha egy jogszabályban másik jogszabályra, illetve annak<br />
valamely konkrét rendelkezésére történik hivatkozás,<br />
akkor a hivatkozott normának a – hivatkozás<br />
szempontjából lényeges – változása módosítja, illetve<br />
értelmezhetetlenné teszi a hivatkozás tartalmát. Alapeset<br />
az adott életviszony újraszabályozásakor a tárgykörre<br />
vonatkozóan rendelkezéseket tartalmazó jogszabály<br />
számozásának megváltozása miatt megszûnõ<br />
kapcsolat. Mivel a hatályosság igényével alapvetõen<br />
csak a hatályos jogszabályra való utalás helyes (illetve<br />
legfeljebb viszonylag összetett kodifikációs fordulatokkal<br />
érhetõ el korábban hatályban volt szabályokra<br />
való aggálymentes konkrét, jogalkalmazási relevanciát<br />
is keletkeztetõ utalás), ezekben az esetekben hatályon<br />
kívül kell helyezni, illetve módosítani szükséges<br />
a hivatkozást. Elkerülhetõ a módosítás, ha a jogszabályban<br />
nem konkrét jogszabályra, illetve jogszabályhelyre,<br />
hanem a tárgyra vonatkozó mindenkori<br />
szabályozásra más, egyértelmû módon utalunk. Ez<br />
természetesen nem minden esetben lehetséges, ezért<br />
a módosítások alkalmával mindig körültekintõen kell<br />
eljárnunk annak érdekében, hogy azon kapcsolódó<br />
normák, amelyeknek a módosuló jogszabály hivatkozási<br />
alapjuk, megfelelõen hatályon kívül helyezésre,<br />
módosításra kerülhessenek.<br />
A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 219.<br />
§-ának (4) bekezdése szerint: „Amennyiben az Alap<br />
csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség<br />
fenti határidõk szerinti teljesítését, a Kormány<br />
a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez<br />
– az államháztartásról szóló 199<strong>2.</strong> évi XXXVIII. törvény<br />
33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel – készfizetõ<br />
kezességet vállal.” Amennyiben tehát módosításra<br />
kerül a hivatkozott rendelkezés számozása, a hivatkozó<br />
norma módosítása is szükséges lesz, mivel<br />
eredeti formájában a továbbiakban alkalmazhatatlanná<br />
válik. A felsõoktatásról szóló 1993. évi<br />
LXXX. törvény 124/B. §-a az elõzõekkel szemben<br />
a következõképpen fogalmaz: „A felsõoktatási intézmény<br />
vezetõje (rektor, fõiskolai rektor, fõigazgató) a gazdasági<br />
feladatok tekintetében az intézmény – az államháztartásról<br />
szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti<br />
– egyszemélyi felelõs vezetõje.” Itt tehát az államháztartási<br />
törvényben foglalt, a tárgyra vonatkozó<br />
szabályok módosítása nem teszi szükségessé a hivatkozó<br />
rendelkezés felülvizsgálatát, elõsegítve ezzel<br />
a hivatkozó szabály idõtállóságát.<br />
IV. Az érdemi dereguláció<br />
A dereguláció érdemi formája olyan hatályon kívül<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language