2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
108<br />
rendszerek tanulmányozásából, egybevetésébõl létrejött<br />
ismeretnek minõsül, vagyis a jog-összehasonlítás<br />
alkalmazásának eredménye. Ebben a megközelítésben a<br />
jog-összehasonlítás – mint jogtudomány – olyan elméleti<br />
értékû termék, amely alapvetõen az összehasonlító<br />
módszer alkalmazásával létrehozott, rendszerbe foglalt<br />
ismeretek összességét foglalja magában. Ezért napjainkban<br />
egyre inkább elfogadottá vált, hogy a tudományok<br />
rendszerezésének alapja nem kizárólag<br />
a vizsgálódás tárgya lehet, hanem a sajátos módszer<br />
és nézõpont is, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a<br />
jog-összehasonlítás mint tudományos tevékenység<br />
sajátos fölkészültséget igényel, ami szintén az önállósodásra<br />
való törekvést támasztotta alá. 18<br />
Megjegyzendõ azonban, hogy a jogösszehasonlító<br />
módszer az összehasonlító jogtudomány legfontosabb,<br />
de nem kizárólagosan alkalmazott megismerési eljárása.<br />
Az összehasonlító jogtudomány – a jog-összehasonlítás<br />
mellett – igénybe veszi az analitikai, kritikai,<br />
történeti és leíró vizsgálati módszereket is. Ennek<br />
oka, hogy a jogösszehasonlító módszer önmagában<br />
csak korlátozottan alkalmas az összehasonlító<br />
jogtudomány eredményeinek elérésére. Az egyes<br />
jogrendszerek, jogágak vagy jogintézmények azonosságának<br />
és különbségének összehasonlító megfigyelése,<br />
és az ennek során megállapított egyezõ jelenségek<br />
gyûjtése, illetve a nem egyezõknek – eltérési<br />
fokuk szerinti tagolása mellett – az általánosítható<br />
eredmények elnyerése céljából szükség van az így<br />
szerzett ismeretek elméleti igényû rendszerezésére, kritikai<br />
és elemzõ módon történõ vizsgálatára is. Ennek<br />
során alkalmazni szükséges a jogtörténeti elemzést,<br />
a jogdogmatikai analízist, továbbá az intézmények<br />
hasznosságát értékelõ hatékonysági vizsgálatot is. 19<br />
<strong>2.</strong> Az összehasonlító jogtudomány tárgya<br />
és célja<br />
A jog-összehasonlítás – mint összehasonlító jogtudomány<br />
– a tárgyából és céljából adódó sajátosságok<br />
alapján határozható meg közelebbrõl.<br />
a) A jog-összehasonlítás tárgya<br />
A jog-összehasonlítás tárgya a jog, vagyis az összehasonlítás<br />
tárgyául választott két vagy több jogrendszer,<br />
20 jogág, 21 jogintézmény, 22 illetõleg jogi norma.<br />
Annak alapján, hogy e tevékenység során milyen<br />
szintû, illetõleg milyen jellegû Jog-összehasonlítást<br />
végeznek, az alábbi csoportok különböztethetõk<br />
meg: 23<br />
Általános – vagy makro jellegû – Jog-összehasonlításról<br />
van szó, ha különbözõ jogrendszereket, illetve<br />
jogcsaládokat 24 hasonlítanak össze. Ennek során<br />
az adott jogrendszerek egészét, nem pedig egy-egy<br />
Petrétei József: Jog-összehasonlítás és összehasonlító alkotmányjog<br />
ágát, vagy valamely jogintézményt, illetve a konkrét<br />
jogi normákat vizsgálják. A Jog-összehasonlításnak<br />
ez a legnagyobb, legátfogóbb területe, amely a<br />
jog elméletére is hatást gyakorol. 25 Ágazati – vagy<br />
mikro jellegû – Jog-összehasonlításról lehet beszélni,<br />
ha egyes országok nemzeti jogrendszereibe tartozó<br />
jogágakat, illetõleg azonos jogágakba tartozó jogintézményeket<br />
vagy normákat vetnek egybe. Mindkét<br />
jog-összehasonlítás tárgya tehát az egyes nemzeti<br />
jogrendszerek – illetve, ha az összehasonlításba<br />
szupranacionális szervezetek sui generis joga is bevonásra<br />
kerül, akkor ennek is a – mindenkori pozitív<br />
joga, mégpedig abban a formában, ahogy ez az adott<br />
ország – vagy szupranacionális szervezet – jogéletében<br />
alkalmazásra és végrehajtásra kerül. Vagyis a<br />
jog-összehasonlítás tárgya az élõ jog (law in action),<br />
ami nem csak a jogszabályokból, hanem a tényleges<br />
joggyakorlatból – bírósági, hatósági és más jogalkalmazói<br />
döntésekbõl – táplálkozik.<br />
Tér- és idõbeli kereteit illetõen történeti (vertikális)<br />
és logikai (horizontális vagy párhuzamos) Jog-összehasonlítást<br />
is meg szoktak különböztetni. Az elõbbi<br />
esetben a jog egészének (jogtípus) vagy egy-egy intézménynek<br />
az összehasonlító vizsgálatára kerül<br />
sor történeti fejlõdésük különbözõ szakaszaiban.<br />
Az utóbbi esetben viszont egyidejûleg, együtt létezõ<br />
vagy a fejlõdés azonos fokán álló jogrendszerek vagy<br />
jogintézmények összehasonlítása a feladat. 26 A nemzeti<br />
múlt összehasonlítása a jelennel, illetve a saját<br />
tapasztalatok összevetése más országok, illetve a<br />
szupranacionális szervezetek tapasztalataival világosabban<br />
és helyesebben láttatja a saját intézmények<br />
helyzetét, sajátos értékelési szempontokat szolgáltat<br />
a jogintézmények fejlesztése számára.<br />
A jog-összehasonlítás során arra törekszenek,<br />
hogy a – jogrendszeri vagy jogági – azonosságok<br />
és hasonlóságok, illetõleg különbségek és eltérések<br />
feldolgozásával tudományos ismeretekre tegyenek<br />
szert. E tudományos ismeretek felhasználásából<br />
meghatározható a jog-összehasonlítás célja is, mivel<br />
szoros kapcsolat áll fenn egyrészt a matéria – vagyis<br />
a jog-összehasonlítás tárgya –, valamint a jogösszehasonlító<br />
kutatás céljai között.<br />
b) A jog-összehasonlítás célja<br />
A jog-összehasonlítás célja mind elméleti (tudományos),<br />
mind gyakorlati szempontú megközelítésben<br />
határozható meg. 27 A célkitûzések eltérõ volta a<br />
jog-összehasonlítás jellegének megkülönböztetését<br />
is lehetõvé teszi. Eszerint a jog-összehasonlítás leíró<br />
(deskriptív), dogmatikai, alkalmazott és szembeállító<br />
(kontrasztáló) lehet.<br />
A jog-összehasonlítás elméleti célja – a jogtudomány<br />
felõl megközelítve – a tudomány nemzetközi<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language