2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

44
fajta nevet választhattak. „Baráti körök” (például a
Magyar–Román Baráti Kör, a Zöld-Kör, a JPTE Baráti
Köre), „Klub” (Értelmiségi Klub, Erdélyi Magyarok
Klubja), „Társaság” (Raoul Wallenberg Társaság,
Münnich Ferenc Társaság), „Szövetség” (Baranya
Megyei Faluszövetség, Baranya Megyei Demokratikus
Ifjúsági Szövetség), „Bizottság” (Baranya
Megyei Történelmi Emlékbizottság), „Tanács”
(Baranya Megyei Cigány Tanács), „Egyesület” (Magyar
Népmûvelõk Baranya Megyei Egyesülete,
Fii-Cu-Noi Cigány Kulturális Egyesület és 1991-tõl
a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület). De lehettek
egy-egy országos szervezõdés helyi szervezetei
vagy csoportjai is (a TUDOSZ Baranya Megyei
Szervezete, a Tudományos Dolgozók Demokratikus
Szakszervezeté nek Egyetemi Szervezete (TDDSZ), a
Magyar Cserkész Szövetség pécsi kerülete) stb.
Politikai értékek tekintetében is nagy a szóródás a
szélsõbaloldali szervezetektõl a jobboldali nézetekig
(például: Landler Jenõ Munkásõr Baráti Kör, Más-
Kör, Raoul Wallenberg Társaság, Zöld-Kör, Recski
Szövetség Dél-Dunántúli Tagozata, Nemzetõrök
Szövetsége stb.)
A civil szervezetek tevékenységi csoportosításában
csak azokat vesszük figyelembe, akik valamilyen
formában közéleti szerepet is vállaltak, részt
vettek a politikai folyamatokban és volt-e kapcsolódási
pontjuk az Értelmiség Klubhoz. A kulturális
értékek mentén létrejött szervezetek közül
kiemelendõk a Janus Pannonius Társaság, a JPTE
Kulturális Közmûvelõdési Egyesülete, a Pécs-Baranyai
Kulturális Kamara, a Magyar népmûvelõk Baranya
Megyei Egyesülete, a Fii-Cu-Noi Cigány Kulturális
Egyesület. A környezetvédõk, városvédõk közül
a Zöld-Kör, a JPTE Környezetvédelmi Csoportja,
a Magyarországi Zöldek Baranya Megyei Szervezete,
a Pécsi Városszépítõ és Városvédõ Egyesület. Kifejezetten
érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezõdések
voltak pl. a TUDOSZ Baranya Megyei Szervezete, a
Baranya Megyei Faluszövetség, a Magyar Jogászszövetség
Baranya Megyei Szervezete stb. A kisebbségi
jogok védelmére, képviseletére, vagy a nemzetközi
kapcsolatok ápolására létrejött szervezetek: Raoul
Wallenberg Társaság, Magyar–Román Baráti Társaság,
Steiermark Egyesület, Mladost, a Bolgár, a Japán
Klub stb.
1989 és 1990 fordulóján 15 bejegyzett párt tevékenykedett
Pécsett, valamint még ennél is több nem
bejegyzett szervezõdés. A bejegyzett pártok többsége
nagyjából leképezte az országos ideológiai törésvonalakat
mind típusaikban, mind programjaikban,
de még létszámuk arányait illetõen is. Ez vonatkozott
az egymáshoz való kapcsolódásaikban és az állampárthoz,
majd az MSZP-hez való viszonyukban is.
Horváth Csaba: A civil társadalom és a demokrácia
A parlamenti választáson indulókat többféleképp
is csoportosíthatjuk. Az egyik csoportot a klasszikus
(1945–1947-es) történelmi pártok újjászervezõdése
jelenti. Ezek a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata
Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt
(a Demokrata Néppárt utóda), a Magyar Néppárt
(a Nemzetei Parasztpárt jogutódja). Az új típusú
szervezõdések az MDF, az SZDSZ, a FIDESZ, a Vállalkozók
Pártja, a Magyar Liberális Néppárt, a Magyar
Nemzeti Párt, a Zöldpárt, az Agrárszövetség,
a Szövetség a Faluért, a Vidékért, a Hazafias Választási
Koalíció. Végezetül az MSZMP-bõl kivált MSZP
és az újjáalakult MSZMP.
Az ideológia törésvonalak mentén balról jobbra a
következõképp helyezhetjük el a pártokat. A leninista
konzervatív blokkot az 1989 októberében meg-, illetve
újjáalakult MSZMP Baranya Megyei Szervezete
jelentette. Célul tûzték ki a „polgári restauráció”
megakadályozását. Rövid idõ alatt kb. 30 alapszervezetet
hoztak létre, létszámuk meghaladta az ezret.
Mindazonáltal politikai befolyásuk nem volt, a politikai
folyamatokban alig tudtak részt venni.
Az MSZP pécsi és baranyai szervezete az októberi
kongresszus után novemberben jött létre, elsõsorban
a már korábban is tevékenykedõ reformkörösöknek
köszönhetõen. A régi apparátust szinte teljesen le kellett
építeniük és a szervezõdést, a szervezet kiépítését
is az elejérõl kellett kezdeniük. 1990 elejére létszámuk
mintegy másfél ezres volt. Politikai célkitûzéseikben
még szerepelt a „demokratikus szocializmus” megvalósítása,
a választások elõtt azonban számukra is
realitássá vált a rendszerváltás elkerülhetetlensége
és a polgári demokrácia megteremtõdése.
A Hazafias Választási Koalíció a Hazafias Népfront
utódszervezetének tartható (1989 novemberében
alakult). Nem személyekre, hanem társadalmi
szervezetekre alapozódott (15 szervezetet foglalt magában)
– politikai súlya pedig elhanyagolható volt.
A liberális baloldalhoz két szervezõdés tartozott:
az Agrárszövetség, valamint a Baranyai Megyei Faluszövetség
választási pártja, a Szövetség a Faluért,
a Vidékért (ez utóbbi 1990 elején alakult és a megye
körzeteiben indított jelölteket, akik közül egy fõ be
is került a parlamentbe).
A Szociáldemokrata Pártnak Baranyában nagy
történelmi hagyományai, tradíciói voltak. 1989 végére
tagszervezésük alapján elérték a fél ezres létszámot.
Míg a többi pártoknál az értelmiség játszotta
a domináns szerepet, náluk elsõsorban a bányászok,
építészek, gépészek és egyéb munkavállalók
voltak többségben. Országos elnökük, Petrasovics
Anna színtiszta „antikommunista” programja háttérbe
szorította a klasszikus, avagy modern szociáldemokrata
gondolatokat és ez helyben is jobbra tolta
a pártot, de egyben csalódást is okozott a szimpa-
JURA 2004/2.