2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
140<br />
mi célú – nevelõotthonok létesültek.<br />
A 20. század második felében a gyermekvédelemnek<br />
nem volt önálló törvényi szabályozása. A gyermek-<br />
és ifjúságvédelem alapvetõ rendelkezéseit az<br />
1974. évi I. Csjt. novella emelte be a törvénybe oly módon,<br />
hogy a hatóság intézkedéseit a jogszabály csak<br />
keretjelleggel rendezte, a részletes szabályokat külön<br />
kormányrendelet határozta meg. Az állami gondoskodással<br />
kapcsolatos rendelkezések az 1986. évi<br />
Csjt. novellával kerültek a törvénybe.<br />
A nyolcvanas évek végétõl a hatósági gyermekvédelem<br />
6 helyett a tágabb értelemben vett gyermekvédelem<br />
elfogadása került elõtérbe. A társadalmi szerveztek,<br />
alapítványok, valamint egyházi és más polgári<br />
kezdeményezések megelõzõ tevékenységrõl és<br />
családgondozásról, családvédelemrõl szólnak. 7<br />
1989 november 20-án New Yorkban az ENSZ elfogadta<br />
a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményt,<br />
mely hazánkban 1991-ben vált a belsõ jog részévé. 8<br />
A nemzetközi egyezmény(ek)ben meghatározottak<br />
és a hazai gyakorlat között kialakult ellentmondások<br />
vezettek „A gyermekek védelmérõl, és a gyámügyi<br />
igazgatásról” szóló törvény 9 megalkotásához.<br />
A szabályozás magalkotásakor a jogalkotó azt tartotta<br />
szem elõtt, hogy a speciális hatósági beavatkozásra<br />
épülõ gyermekvédelmi rendszert minden esetben<br />
elõzze meg az önkéntes ellátásokra alakuló gyermekjóléti<br />
rendszer. Az egymásra épülõ gyermekjóléti<br />
és gyermekvédelmi rendszer a családi típusú nevelésre<br />
helyezi a hangsúlyt. Azokat a megoldásokat<br />
állítja elõtérbe, amelyekkel megelõzhetõ a gyermek<br />
családból való kiemelése, illetve amelyek a családba<br />
történõ visszahelyezést segítik elõ.<br />
III. A gyermekvédelmi törvény<br />
1. A törvény célja<br />
A törvény célja, hogy az állam, az önkormányzatok,<br />
valamint a gyermekek védelmét ellátó természetes<br />
és jogi személyek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel<br />
– segítsék a gyermekek jogainak védelmét, érdekeinek<br />
érvényesítését,<br />
– elõsegítsék a szülõi kötelezettségek teljesítését<br />
– ha ez nem lehetséges – a hiányzó szülõi gondoskodás<br />
pótlását,<br />
– gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének<br />
megelõzésérõl, illetve annak megszüntetésérõl,<br />
– segítsék a gyermekvédelmi rendszerbõl kikerült<br />
fiatal felnõttek (18–24 év) társadalmi beilleszkedését.<br />
10<br />
Mindezek érdekében a törvény meghatározza<br />
Rózsás Eszter: A gyermekvédelem rendszere<br />
– a gyermekek alapvetõ jogait és kötelességeit, a<br />
jogok védelmét,<br />
– a gyermekek védelmének rendszerét (az ellátásokat<br />
és a hatósági intézkedéseket),<br />
– a gyermekvédelmi feladatokat ellátó szerveket,<br />
valamint<br />
– a gyámügyi igazgatás szervezetét és feladatait. 11<br />
A gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi<br />
és gyámügyi eljárásról kormányrendelet rendelkezik.<br />
12<br />
<strong>2.</strong> A gyermekvédelem alapelvei<br />
Az alapelvek egy részét expressis verbis megnevezi<br />
a törvény, másik részük a törvény szövegének értelmezésével<br />
ismerhetõk fel.<br />
a) A törvényben nevesített alapelvek<br />
A gyermek mindenekfelett álló érdekének szolgálata<br />
Ez az elv a legtöbbet vitatott, a legnehezebben<br />
értelmezhetõ (sõt, sokak szerint betarthatatlan és<br />
végrehajthatatlan), mégis a legfontosabb, a törvény<br />
egészét átható alapelv. A gyermekek védelmét ellátó<br />
helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok,<br />
rendõrség, ügyészség, pártfogó felügyelõi szolgálat,<br />
más szervezetek és személyek a törvény alkalmazása<br />
során a gyermek mindenekfelett álló érdekét figyelembe<br />
véve, törvényben elismert jogaikat biztosítva<br />
járnak el. 13 E szerveknek a gyermek érdekében<br />
szorosan együtt kell mûködniük.<br />
A család önállóságának elve, illetve a családban maradás<br />
elve 14<br />
A gyermek nevelésére elsõsorban a családja jogosult<br />
és köteles, melyhez az állam és az önkormányzat segítséget<br />
nyújt. Az eljáró szervezetek és személyek tevékenységük<br />
során együttmûködnek a családdal és<br />
elõsegítik a gyermek családban történõ nevelkedését.<br />
15 A gyermeket a családi környezetébõl kizárólag<br />
anyagi okból nem lehet kiemelni.<br />
A célszerûség elve<br />
A rászoruló gyermek gondozásához, neveléséhez és<br />
társadalmi beilleszkedéséhez komplex, célzott, differenciált<br />
ellátást kell biztosítani. 16 A gyermek családban<br />
történõ nevelkedését segítõ ellátást a gyermek<br />
és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan<br />
kell nyújtani. A családjából bármely okból kikerült<br />
gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez<br />
igazodó gondozását, nevelését, egészséges<br />
személyiségfejlõdését biztosítani kell. 17<br />
A legkisebb kényszer (önkéntesség) elve<br />
A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele<br />
általában önkéntes. A gyermek szülõje vagy más<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language