2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Drinóczi Tímea: Az országgyûlési képviselõ joga a tájékoztatáshoz
(3) bekezdés, 62. § (2) bekezdés, 64. (6) bekezdés
41
Házszabály 21. § (1) bekezdés d) pont
42
Házszabály 48. § (1) bekezdés
43
Házszabály 38. § (2) bekezdés
44
Házszabály 47. § (4) bekezdés
45
Házszabály 46. § (1) bekezdés
46
Házszabály 104. § (2) bekezdés
47
Házszabály 37. § (4) bekezdés
48
Házszabály 74. § (2) bekezdés
49
Házszabály 83. § bekezdés
50
Házszabály 70. § (3) bekezdés
51
Házszabály 54. §
52
Házszabály 130. § (3), 131/C. § (6)
53
Az Európai Unió Parlamentje képviselõinek a tájékoztatáshoz
való jogát jelen tanulmány nem vizsgálja arra
tekintettel, hogy az uniós képviselõ és a hazai képviselõ
funkciójában eltérések vannak. Az írás másrészt a magyar
országgyûlési képviselõ tájékoztatási jogát törekszik bemutatni
és feldolgozni. Annyi mindenesetre érdekességképpen
megjegyezhetõ, hogy az Európai Parlament Házszabálya
– a testület mûködõképességének megalapozása érdekében
– a tájékoztatás tekintetében hasonló szabályokat tartalmaz.
Így például a dokumentum 118. szabálya arról rendelkezik,
hogy a döntéseket és vitákat nyomtatott formában el
kell juttatni a tagoknak. A könnyebb fellelhetõség kedvéért pedig
arról rendelkezik, hogy e dokumentumok listáját az ülések
jegyzõkönyveibe kell foglalni.
54
Házszabály 19. § (4) bekezdés
55
Házszabály 47. § (1) bekezdés
56
Házszabály 19. § (4) bekezdés
57
Házszabály 19. § (5) bekezdés
58
Kumin: i.m. 87–97. o.
59
Házszabály 136. § (2) bekezdés
60
Házszabály 78. §
61
A képviselõk jogállásáról szóló törvény 9. § (4) bekezdése.
Az országgyûlési képviselõi igazolvánnyal az IM büntetés-végrehajtás
objektumaiba is be lehetett lépni egészen
addig, míg az ezt szabályozó 2/1993. (I. 15.) IM rendeletet a
szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának
szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet hatályon kívül
nem helyezte.
62
16/1992. (IX. 1.) HM rendelet 2. §
63
19/1993. (VII. 1.) PM rendelet 1. §
35
64
2/1993. (II. 2.) BM rendelet 1. §
65
Vö. az 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet 1–3. §-aival.
66
2/1997. (I. 10.) HM rendelet 1., 3. §
67
16/1992. (IX. 1.) HM rendelet 2. §
68
Vö. az 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet 1–3. §-aival.
69
Vö. a 19/1993. (VII. 1.) PM rendelet 1. §-ával. Ilyen területnek
minõsül például fegyverszoba, titkos ügykezelés helyisége,
vámhivatali raktár stb. Vö. a 2/1993. (II. 2.) BM rendelet
1. §-ával. Ilyen objektum vagy területrész lehet például
lõszerraktár, fegyverszoba, titkos ügykezelés helyiségei stb.
70
Vö. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe
történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM
rendelet 1–3. §-aival.
71
A képviselõk jogállásáról szóló törvény 9. § (2) és (3)
bekezdése.
72
31. §
73
Lásd Házszabály 119. §.
74
Ha az Országgyûlés nem ülésezik, az Országgyûlés
elnöke dönt arról, hogy a mentelmi ügy elbírálása céljából
szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés öszszehívására.
130. §
75
Nem kerülnek itt bemutatásra a jogszerû eljárással és
tevékenységgel összefüggõ kötelezettségek.
76
Házszabály 13. § (3)
77
Házszabály 13. § (3)
78
Kumin: i.m. 87–97. o.
79
A képviselõk jogállásáról szóló LV. törvény 9–23. §. A
képviselõ továbbá köteles az Országgyûlés elnökének bejelenteni
minden, összeférhetetlenség alá nem esõ, a törvényben
meghatározott jogviszonyát, tisztségét, jövedelmét. Lásd
a képviselõk jogállásáról szóló LV. törvény 18. §-át.
80
Házszabály 131./A. § (2) a) pontja.
81
Vö. a Házszabály 131./A. § (2) a) pontjával. Az összeférhetetlenséggel
érintett képviselõnek az a joga, hogy a vizsgálóbizottság
elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról,
idejérõl és helyérõl köteles õt értesíteni, nem esik az informálódási
szabadság fogalmi körébe, hanem a fair eljárás elvéhez
tartozik. Házszabály 131/B. § (6) bekezdés.
JURA 2004/2.