2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
82<br />
helyezési aktusokban ölt testet, amelyek érdemi jogalkalmazási<br />
jelentõséggel bírnak. Ezekben az esetekben<br />
tehát a norma hatályon kívül helyezése a szabályozott<br />
társadalmi viszonyokra vonatkozó, ténylegesen<br />
alkalmazható rendelkezések tartalmának változásával<br />
jár.<br />
Az érdemi deregulációt a bizonyos rendezõelvek<br />
alapján mechanikusan végezhetõ technikai dereguláció<br />
ellentétpárjaként, tényleges elemzõ-jogfejlesztõ<br />
tevékenységet igénylõ feladatként szokás jellemezni.<br />
Az érdemi jogtisztítás célja az, hogy a jogi szabályozás<br />
csak a szükséges területeken és a lehetõ<br />
legegyszerûbb, leghatékonyabb formában legyen<br />
jelen.<br />
1. A jogi szabályozás alternatívái<br />
Az alattvalók minden ténykedésének szabályozására<br />
törekvõ, e tekintetben szélsõséges abszolutizmust<br />
követõen a liberális állam eszménye az állam<br />
legszükségesebb mértékûre korlátozódó, elsõsorban<br />
a szabadságjogok biztosításához szükséges szerepvállalását<br />
tûzte ki célul. Napjainkban a magánautonómia,<br />
az egyre szélesebb tartalmi körben elismert<br />
alapvetõ jogok érvényesülésének elõsegítése számos<br />
jogosítvány biztosítását teszi szükségessé, illetve<br />
az egymás szabadsága tiszteletben tartásának<br />
követelménye is egyre inkább kifinomult jogi szabályozást<br />
indokol.<br />
A szabad piaci verseny számos területen a<br />
fejlõdés záloga, azonban a résztvevõk helyzetének<br />
sajátosságai, a kiszolgáltatottság ellensúlyozása<br />
miatt nem kerülhetõ meg a szabályozás keretében<br />
a jogi védelem biztosítása. A legtöbb ágazatban<br />
szükségszerû a piaci és a jogi eszközök változó arányú,<br />
de mindenképpen együttes jelenléte. Az egészségügy<br />
leginkább elfogadott modelljének elnevezése<br />
(„szabályozott piac”) például kifejezetten utal a<br />
jogi szabályozási eszközök és a piaci mechanizmusok<br />
együttes megjelenésére.<br />
Világszerte az utóbbi évszázad egyik legfontosabb<br />
társadalmi változása a kisebb közösségek, szakmai<br />
testületek önszervezõdésének fokozódása. Számos<br />
esetben kiderült, hogy az önszabályozás hatékonyabb<br />
lehet a felülrõl a közösségre kényszerített,<br />
a helyi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó központi<br />
szabályoknál. A helyi szokások, területi, vallási,<br />
egyesületi közösségek szabályai elsõsorban akkor<br />
vizsgálandók felül, ha azok ellentétesek a nagyobb<br />
közösség elveivel, az össztársadalmi értékrendbe<br />
ütköznek. Az önszervezõdési készség fejlõdésével<br />
a meglévõ joganyag átvizsgálása során felmerülhet<br />
a jog visszafogásának, az önigazgatás biztosításának<br />
lehetõsége.<br />
A szubszidiaritás érvényesítése a közigazgatás<br />
Kovácsy Zsombor: A dereguláció lehetõségei a magyar jogban<br />
vertikumában is lényeges. A központosítás és a decentralizáció<br />
közötti választás kérdésében egyre inkább<br />
szerepet játszanak a helyi ügyek irányításának<br />
sajátos közösségi szempontjai.<br />
Azokon a határterületeken, ahol a jog bizonyos,<br />
korlátozott mértékû jelenléte indokoltnak tûnik, érdemes<br />
a „puha jog” eszközeivel élni. Egyebek mellett<br />
a méltányosság, a diszpozitivitás, az alternatív<br />
jogkövetkezmények késõbbiekben bemutatásra<br />
kerülõ eszköze segítheti elõ a jog határkijelölésének<br />
finomhangolását.<br />
<strong>2.</strong> Az érdemi dereguláció eszközrendszere<br />
Összehasonlítva a technikai dereguláció<br />
lehetõségeivel, az érdemi jogtisztítás sokkal kevésbé<br />
algoritmizálható folyamat. A fogalom meghatározása<br />
is világossá teszi azt, hogy az érdemi dereguláció<br />
mindenkor a szabályozás tartalmi elemeinek<br />
alapos átvizsgálását, az adott életviszony rendezésére<br />
legalkalmasabb eszközrendszer kiválasztását<br />
igényli, tehát az adott szabályozási helyzet dönti el,<br />
hogy milyen szempontokat milyen mértékben kell<br />
figyelembe venni a hatékony szabályozás kialakításakor.<br />
Mindazonáltal meghatározhatók olyan alapelvek,<br />
technikák, amelyek a szabályalkotásban általános<br />
jelleggel segítséget nyújthatnak.<br />
Bár a dereguláció egésze a jogtisztítás, a szabályozás<br />
mennyiségének csökkentése és az egyszerûsítés<br />
jegyében zajlik, a szabályozás tartalmi felülvizsgálata<br />
kapcsán helyesebb az ideális mértékûre korlátozott<br />
szabályozást célként meghatározni. Igaz, hogy ez –<br />
a magyar jogrend tapasztalható jellegzetességeibõl<br />
adódóan – általában a jog visszafogásának irányába<br />
mutató tevékenységekben ölthet testet, a szabályozási<br />
terület megvizsgálása eredményének tükrében<br />
azonban nem zárható ki helyenként a finomabb szabályozás,<br />
részletesebb speciális rendelkezések megalkotása,<br />
joghézagok kitöltése, eddig rendezetlen területek<br />
szabályozása sem.<br />
A preventív és a „rendes”, utólagos dereguláció<br />
eszközrendszere alapjában véve nem különbözik egymástól.<br />
Értelemszerûen amikor utólagos dereguláció<br />
esetében a meglévõ szabályok bizonyos szempontok<br />
szerinti megvizsgálásáról beszélünk, ennek „preventív<br />
megfelelõjeként” az adott szempontok jogszabályelõkészítésben<br />
történõ érvényesítését kell érteni. Az<br />
említett párhuzamosság miatt az érdemi dereguláció<br />
módszereinek tárgyalásakor nem különül el szerkezetileg<br />
két részre a preventív és a reparatív irány, viszont<br />
jelzem, ha adott esetben valamelyik alkalmazási<br />
terület speciális vonatkozásairól esik szó.<br />
Az érdemi dereguláció jogegyszerûsítésre irányuló<br />
jellegénél fogva a hatályon kívül helyezés mellett<br />
tartalmi redukciót jelentõ módosításban, a meglévõ<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language