2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Csapó Zsuzsanna: Európa biztonságpolitikai architektúrája
ezzel a jelentõs eredménnyel lépte át az Európai Unió.
Az ESDP megszületése hamar vitás kérdések sokaságát
indította szabadjára. A legnagyobb horderejû
kérdés mindközött arra vonatkozott, vajon milyen
szerepet fog betölteni az EU közös biztonság- és védelempolitikája
az európai biztonságpolitikai architektúrában.
Az ESDP mint új szereplõ megjelenésével
átértékelõdik-e a NATO szerepe, feladata, hatásköre,
illetve szükség van-e még az EBESZ mint egy
szintén európai regionális védelmi szervezet fenntartására,
indokolt-e továbbfunkcionálása?
Azaz: az ESDP életre hívásával hogyan változik
Európa biztonsági rendszere? Miképp alakul a még
a hidegháború idején konstituált biztonsági szervezetek
szerepe az új tényezõ megjelenésével?
NATO? EBESZ? vagy/és ESDP?
Ezeket a kérdéseket igyekeztem megválaszolni.
Az igazi válaszokat azonban csak az elkövetkezendõ
évek fogják megadni.
Jegyzetek
1
Gazdag Ferenc (szerk.): Biztonságpolitika, SVKH – Budapest
2001. 31. o.
2
Györkösy Alajos (szerk.): Latin–magyar kéziszótár
3
A belsõ biztonság aspektusáról (stabil belpolitikai szituáció)
e tanulmányban nem esik szó.
4
Nyusztay László elõadása: BGF Külkereskedelmi
Fõiskolai Kar, Szakdiplomácia Szakirányú Továbbképzés,
2003 február 28.
5
Uo.
6
Uo.
7
Uo.
8
(szemben a szupranacionális keretekben funkcionáló
Európai Tanáccsal)
09
Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, 162. o.
10
Uo. 159. o.
11
Ld. Washingtoni Szerzõdés, 1949. április 4. (Az ismertetéshez
a szerzõdést kihirdetõ 1999. évi I. törvényt /a törvény
„fordítását”/ használtam fel.)
12
Bruhács János: Nemzetközi jog III. Dialóg Campus Kiadó,
Budapest–Pécs 2001. 133. o.
13
Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, 160. o.
14
ENSZ Alapokmány, 1945. június 26. San Francisco, VII.
fejezet, 51. cikk http://www.menszt.hu/magyar/alapokm.htm
15
Bruhács János: Nemzetközi jog I. Dialóg Campus Kiadó,
Budapest–Pécs 1998. 234–235. o.
16
ENSZ Alapokmány, VIII. fejezet, 52. cikk
17
Supreme Allied Commander Europe
18
Láng Péter: A Nyugat-európai Uniótól az Európai
Unió közös biztonság- és védelmi politikájáig, Törekvések
és lehetõségek a kétezres években, PhD-értekezés, Budapesti
Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem, Nemzetközi
kapcsolatok PhD-program, Budapest 2001. 24. o.
19
Uo. 25. o.
20
Uo. 27. o.
21
Uo. 42. o.
22
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar–EU-kapcsolatok
fejlõdése, KJK Kerszöv, Budapest 2002.
200. o.
23
Láng Péter: A Nyugat-európai Uniótól az Európai
Unió közös biztonság- és védelmi politikájáig, Törekvések és
lehetõségek a kétezres években, 19. o.
24
Uo. 22.o.
25
Transzatlanti Nyilatkozat az EK és az Egyesült Államok
közti kapcsolatokról, 1990, In: Balázs Péter: Az Európai
25
Unió külpolitikája és a magyar–EU-kapcsolatok fejlõdése,
420–422. o.
26
Az új Transzatlanti Cselekvési Program, 1995, In: Balázs
Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar–EUkapcsolatok
fejlõdése, 426–431. o.
27
Kende Tamás és Szûcs Tamás (szerk.): Európai közjog
és politika, Osiris Kiadó, Budapest 2002. 715. o.
28
Uo. 717. o.
29
Uo. 718. o.
30
Uo. 718. o.
31
Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája,
209. o.
32
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar–EU-kapcsolatok
fejlõdése, 239. o.
33
Uo. 208. o.
34
Uo. 210. o.
35
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar
Országgyûlés, 2002. 369. o.
36
Uo. 370. o.
37
Kende Tamás és Szûcs Tamás: Európai közjog és politika,
712. o.
38
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 373. o.
39
Kende Tamás és Szûcs Tamás: Európai közjog és politika,
711. o.
40
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar–EU-kapcsolatok
fejlõdése, 242. o.
41
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 485. o.
42
A 10 tagállam: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Nagy-
Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország,
Portugália, Görögország, a 6 társult tag: Magyarország,
Lengyelország, Csehország, Törökország, Norvégia, Izland,
az 5 megfigyelõ: Ausztria, Svédország, Finnország, Dánia, Írország,
a 7 társult partner: Lettország, Litvánia, Észtország,
Szlovénia, Málta, Ciprus, Szlovákia. (Horváth Zoltán: Kézikönyv
az Európai Unióról, 364. o.)
43
Kende Tamás és Szûcs Tamás: Európai közjog és politika,
799. o.
44
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 374. o.
45
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar–EU-kapcsolatok
fejlõdése, 239. o.
46
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 365. o.
47
Uo. 372. o.
48
Uo.
49
George Robertson NATO-fõtitkár beszéde az európai
védelem jövõjérõl rendezett konferencián, Brüszszel,
2000. március 29. „A Vízió„, http://www.mkogy.hu/
nato/2000/00news10.htm
50
Kende Tamás és Szûcs Tamás: Európai közjog és politika,
716. o.
51
Buchan: Europe – The Strange Superpower, Dart mouth,
1993, 156 o., In: Karoliny, Eszter–Hjortnaes, Helle–Iskierska,
Marta–De Taeje, Maja: Post – Cold War European Security,
Explaining the European Security and Defence Policy, Group
4, Aalborg University, Faculty of Social Sciences, International
Affairs Programme, 2001
52
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 469. o.
53
Ronkovics József: Az európai védelmi képességek
kialakításának koncepciója (ESDI) http://193.6.238.68/
ujhonvszem/1999/199911/szem3.htm
54
Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, 150. o.
55
Ronkovics József: Az európai védelmi képességek kialakításának
koncepciója (ESDI)
56
Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, 150. o.
57
Ronkovics József: Az európai védelmi képességek kialakításának
koncepciója (ESDI)
58
Albright még három D-rõl beszélt: decoupling,
duplication, discrimination
59
George Robertson NATO-fõtitkár beszéde az európai
védelem jövõjérõl rendezett konferencián, Brüsz-
JURA 2004/2.