2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Monori Gábor: Konferencia az Európai Közösségek versenyjogairól<br />
Monori Gábor<br />
egyetemi tanársegéd<br />
Konferencia<br />
az Európai Közösségek<br />
versenyjogáról<br />
A piacgazdaságokban a verseny alapvetõ szerepet<br />
játszik. A szociális piacgazdaságnak a hatékony termelés<br />
eredményeibõl nemcsak a vállalkozásokat, hanem<br />
a fogyasztókat is részesítenie kell, ehhez pedig a<br />
versenyfolyamatok fenntartása szükséges. Fenti célok<br />
jegyében került 2003 nyarán megrendezésre az „Európai<br />
Közösségek versenyjoga” címû konferencia<br />
Trierben, az Európa Jogi Akadémia rendezésében. Az<br />
elõadások témája volt többek között: az EK versenyjogának<br />
alapelvei, az EK versenyjogának gazdasági<br />
alapjai, a gazdasági erõfölénnyel visszaélés tilalma, a<br />
versenyt korlátozó megállapodások tilalma és a versenyjog<br />
eljárási szabályai, a fúziókontroll.<br />
1. Stephan Wernicke „Az EK versenyjogának alapelvei”<br />
címû elõadásában elmondta, hogy a tagállamok<br />
beavatkozása a gazdasági folyamatokba azon alapul,<br />
hogy nemzeti alkotmányukban rögzítést nyert<br />
a piacgazdaság elve, kivéve Németországot, amely<br />
alkotmánya e tárgykörben semlegességet ír elõ. Az<br />
uniós versenypolitika célja, hogy fenntartsa és fejleszsze<br />
a versenyhelyzetet a közös piacon azáltal, hogy<br />
hatást fejt ki annak szerkezetére és a piaci szereplõk<br />
magatartására. A hatékony verseny javítja a tagállamok<br />
polgárainak életminõségét, közrejátszik a termékek<br />
minõségének és választékának javulásában,<br />
elõsegíti a mûszaki fejlõdést és kedvezõ árakat biztosít<br />
a fogyasztók részére. Ez a rendszer az Európai<br />
Unió gazdasági vonatkozású alapelvein alapul.<br />
<strong>2.</strong> Anja Scheidgen az EK versenyjogának gazdasági<br />
alapelvei között elsõdlegesen a releváns piac<br />
meghatározásának jelentõségét hangsúlyozta, amelyet<br />
az alábbi három tényezõ határoz meg: keresleti<br />
helyettesíthetõség, kínálati helyettesíthetõség, egyedi<br />
körülmények.<br />
A piaci viszonyok elemzésekor a következõket<br />
kell vizsgálni: a) az együttes piaci részesedését az<br />
érintett vállalkozásoknak, b) a piaci koncentrációt,<br />
c) az adott piac fejlõdési fokát, d) a lehetséges versenytársakat<br />
és a piacralépési akadályokat, e) a vállalkozási<br />
magatartást ellensúlyozó körülményeket,<br />
valamint f) a termékek tulajdonságait.<br />
Scheidgen álláspontja szerint a Római Szerzõdés<br />
81. cikkének /1/ bekezdése speciális gazdasági elveken<br />
alapul. Így különösen az érezhetõ versenykorlátozáson,<br />
és a vállalati magatartásoknak a tagállamok<br />
157<br />
közötti kereskedelemre gyakorolt negatív hatásának<br />
figyelembevételén.<br />
A közgazdaság jövõbeni szerepe tekintetében a<br />
versenyjog területén az elõadó a közgazdasági elemzési<br />
módszerek, az alapvetõ közgazdasági iskolák<br />
(pl. chichagói iskola), az egyéni körülmények gazdasági<br />
szempontból való és az adott magatartás hatékonysága<br />
vizsgálatát tartotta fontosnak.<br />
Végezetül Anja Scheidgen álláspontja szerint a<br />
versenyjog és a közgazdaság erõteljesen összefonódik,<br />
mert a verseny egyben közgazdasági fogalmat<br />
is jelent, a lényeges versenyjogi szabályok pedig a<br />
közgazdaság alapelvein nyugszanak.<br />
3. A gazdasági erõfölénnyel való visszaélés tilalmával<br />
kapcsolatosan Rosa Greaves szerint a Római<br />
Szerzõdés 8<strong>2.</strong> cikkének célja annak megakadályozása,<br />
hogy a domináns piaci helyzetben levõk versenytársaik<br />
és a fogyasztók kárára visszaéljenek hatalmukkal.<br />
A gazdasági erõfölény önmagában nem<br />
jogsértõ, az a vállalkozás hatékony mûködését mutatja.<br />
Ha vállalkozás az erõfölénnyel visszaél, az már<br />
versenyjogi jogsértésnek minõsül.<br />
Bármely vállalkozás akkor rendelkezik gazdasági<br />
erõfölénnyel, ha gazdasági ereje lehetõvé teszi<br />
számára, hogy a releváns piacon a versenytársak<br />
és a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele<br />
nélkül járjon el. Az ilyen pozícióban levõ vállalat<br />
tisztességtelen magatartást tanúsíthat például azzal,<br />
hogy versenytársaival szemben elõnytelen vételi,<br />
illetve eladási árakat köt ki, vagy azzal, hogy<br />
hûségkedvezményekkel a vásárlókat a maga számára<br />
leköti, a szerzõdéskötést objektív indokokon<br />
túlmenõen megtagadja a versenytárstól, végezetül<br />
úgy, hogy tiltott árukapcsolást használ.<br />
A 8<strong>2.</strong> cikk alkalmazásának három együttes feltétele<br />
van: a Közös Piacon, vagy annak jelentõs részén<br />
a vállalkozás erõfölényben van, ezzel a helyzettel az<br />
adott vállalkozás visszaél, a magatartásnak negatív<br />
hatása van a tagállamok közötti kereskedelemre.<br />
A gazdasági erõfölénnyel való visszaélés esetén<br />
az Európai Unió Bizottsága nem adhat mentesítést<br />
az érintett vállalkozásnak. A Bizottság ilyen esetben<br />
megvizsgálhatja a vitatott magatartást, és amennyiben<br />
megállapítja a gazdasági erõfölénnyel való viszszaélést,<br />
kötelezheti a vállalkozást, hogy hagyjon fel<br />
a jogsértõ magatartással, illetve meg is bírságolhatja.<br />
4. A versenyt korlátozó megállapodások szabályait<br />
Antonio Perez van Kappel és Joachim Luecking<br />
ismertette. A kartelltilalom a piaci versenyt védi, mivel<br />
a piac egyes szereplõi igyekeznek kivonni magukat<br />
az objektív megmérettetés alól. A versenyt korlátozó<br />
megállapodások klasszikus formája jól szemlélteti<br />
azt, hogy a résztvevõk korlátozzák a versenyt,<br />
kiküszöbölik annak bizonyos elemeit és ezeket az általuk<br />
létrehozott új feltételrendszerrel helyettesítik.<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language