2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kovácsy Zsombor: A dereguláció lehetõségei a magyar jogban<br />
1. A kormányzati dereguláció új szervezeti<br />
és eljárásrendje<br />
A korábbi idõszakok deregulációs feladatellátásának<br />
hiányosságaiból okulva 2003-ban a Kormány<br />
elfogadta az összehangolt kormányzati dereguláció<br />
rendjérõl szóló elõterjesztést.<br />
A deregulációs tevékenység szervezeti és eljárási<br />
rendjérõl, valamint a 2003. évi deregulációs programról<br />
szóló 1046/2003. (V. 28.) Korm. határozatban<br />
foglalt rendszer lényegi eleme az éves deregulációs<br />
program, amely az idõszerû deregulációs súlyponti<br />
területeket határozza meg. A szaktárcák egyéni feladatai<br />
mellett szakmai-koordinatív tevékenységével<br />
az Igazságügyi Minisztérium felelõs elsõsorban a dereguláció<br />
kormányzati összehangolásáért.<br />
Az eljárásrend két legfontosabb új eleme az évenként<br />
programozott feladatellátás, valamint a tárcák<br />
koordinált feladatellátása.<br />
A megelõzõ deregulációs „hullámokra” általában<br />
véve a lehetõ legnagyobb mértékû dereguláció<br />
jegyében került sor. Vitathatatlan, hogy szükség volt<br />
91<br />
a – nem utolsósorban a rendszerváltás következményeként<br />
tömegesen elõfordult – idejétmúlt joganyag<br />
felszámolására, azonban a mennyiségi szemlélet<br />
uralkodása mellett nem állt rendelkezésre egységes<br />
szempontrendszer. Az éves program által lehetõség<br />
kínálkozik a súlyponti, aktuális problémák rendezésére<br />
amellett, hogy a program csak a legfontosabb<br />
területeket emeli ki a dereguláció egyéb, akár a jogalkotók<br />
által önállóan is felvállalható vonatkozásainak<br />
érintetlenül hagyása mellett.<br />
A tapasztalatok rámutattak a teljes mértékben<br />
centralizált és a túlzottan szabadjára engedett feladatellátás<br />
hibáira egyaránt. A kialakított új rendszerben<br />
a szereplõk konkrét feladatmeghatározás<br />
alapján, reális határidõkeretben, a konzultáció<br />
lehetõsége mellett végezhetik munkájukat.<br />
A szervezeti és eljárásrend további fontos elemei<br />
az önkormányzati szférával való szakmai kapcsolattartás<br />
(jogalkotásunk e minden tekintetben messze<br />
legnagyobb tömegû szegmensérõl gyakorta megfe-<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language