2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Rózsás Eszter: A gyermekvédelem rendszere
2.2. A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre
A városi gyámhivatal hatásköre különösen:
– a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése,
– a gyermekek nevelésbevétele,
– családba fogadás engedélyezése,
– utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás,
– gyermektartásdíj megelõlegezése,
– otthonteremtési támogatás megállapítása, továbbá
– az örökbefogadási, kapcsolattartási, gyámsági
és gondnoksági ügyek intézése.
2.3. A megyei gyámhivatal feladat- és hatásköre
A megyei gyámhivatal feladatai különösen
– az elsõfokú gyámhatóságok (a jegyzõ, és a városi
gyámhivatal) szakmai irányítása és felügyelete,
– másodfokú döntések meghozatala,
– gyermekintézmények mûködésének engedélyezése
és a tevékenységük ellenõrzése.
3. Ágazatirányítás
Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter ellátja
a gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati
irányítását. E jogkörében
– meghatározza a gyermekek védelmét biztosító
feladatok szakmai, képesítési követelményeit, a feladatok
törvényességi és szakmai ellenõrzési rendjét,
– létrehozza és fenntartja az országos szakmai intézeteket,
kollégiumokat,
– ellátja a gyámhivatalok szakmai felügyeletével
és irányításával kapcsolatos feladatokat,
– kijelöli az országos és regionális módszertani
feladatokat ellátó intézményeket,
– biztosítja a gyermekek védelmét szolgáló tudományos
kutatások és nemzetközi kapcsolatok fejlesztési
feltételeit,
– kezdeményezi – az érintett miniszterekkel
együttmûködve – a külföldön ellátatlanul maradt
magyar állampolgárságú gyermekekrõl való gondoskodás
iránti intézkedések megtételét,
– összehangolja és szervezi a gyermekek védelmét
biztosító rendszer irányításához és egységes
mûködéséhez szükséges nyilvántartási és információs
rendszert,
149
– gondoskodik az országos gyermekvédelmi
szakértõi bizottság mûködésérõl,
– gondoskodik az országos örökbefogadási nyilvántartás
mûködtetésérõl. 48
A miniszter tanácsadó testülete a Család és Gyermekvédelmi
Tanács. Módszertani, tudományos és
továbbképzõ tevékenységgel segíti az ágazat munkáját
a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet.
VI. Összegzés
Az 1997-ben megalkotott gyermekvédelmi törvény
az elsõ olyan átfogó jogszabály, amely közel egy évszázad
után (újra) egységes szemléletû, minden területre
kiterjedõ, a gyermekvédelem addigi gyakorlatához
képest teljes körû reformot jelentõ szabályozás.
A Gyvt. célja, hogy a családot támogató gyermekjóléti
rendszer, illetve a családot „kiegészítõ”,
átmenetileg helyettesítõ (szak)ellátási formák egymásra
épüljenek, ezzel (is) növelve a rászoruló gyermekek
esélyegyenlõségét. A Gyvt. alapgondolata,
hogy a gyermek (lehetõleg vér szerinti) családban
történõ nevelkedését – elsõsorban a megelõzést, illetve
a családba való visszakerülést – az állami, önkormányzati,
(esetenként civil) szervezetek hatékony
együttmûködésével kell biztosítani. A szabályozás
alaptézisei, hogy
– a gyermekek mindenekfelett álló érdekét kell
figyelembe venni, és
– a gyermeket a családi környezetébõl kizárólag
anyagi okból nem lehet kiemelni.
A törvény hatályba lépése óta zajló folyamat – melynek
célja egy „merõben új struktúra” megteremtése
– felszínre hozta azokat a hiányosságokat és pontatlanságokat,
amelyek megnehezítik a jogszabályt alkalmazók
munkáját, és ellentmondásossá tehetik a
törvény végrehajtását. Ezt mutatja az is, hogy a törvény
a megalkotása óta már „átélt” két módosításcsomagot.
A gyermekek védelme olyan – a társadalom számára
is – kiemelt jelentõségû terület, melynek folya-
JURA 2004/2.