2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
46<br />
4. Az Értelmiségi Klub (ÉK)<br />
Horváth Csaba: A civil társadalom és a demokrácia<br />
Az Értelmiségi klub jogelõdjét, az Értelmiségi Fiatalok<br />
Tanácsát (ÉFT)a KISZ Baranya Megyei Bizottsága<br />
hozta létre 1982-ben. A célkitûzés az volt, hogy<br />
a fiatal értelmiségi rétegeket közelítse egymáshoz,<br />
megismerje a fiatalok munka- és életkörülményeit,<br />
igényeiket és az õket foglalkoztató gazdasági-társadalmi<br />
problémáikat. Persze utópiának bizonyult az<br />
az elképzelés, hogy a KISZ képviselni tudná ezen rétegek<br />
érdekeit. Ehhez szükség lett volna az alulról<br />
jövõ kezdeményezésekre is. Az érdekek artikulációjában,<br />
agregációjában, vagy éppen azok képviseletében<br />
már nem volt elegendõ és megfelelõ a KISZ, hiszen<br />
már egy-két évvel korábban leképezte az állampárt<br />
erodálási folyamatát. Az ÉFT útkeresését segítette<br />
a KISZ-en kívüli szellemi erõkkel való találkozás.<br />
Ez a szervezet igyekezett összefogni az ifjú értelmiségi<br />
rétegeket (egyetemi hallgatókat, ifjú közgazdászokat,<br />
jogászokat, tanárokat, mûvészeket stb.),<br />
akik egy része nem is volt már KISZ-tag, de ha volt<br />
is, a rendszert abban a formában már nem fogadta<br />
el. Védernyõnek használva a KISZ-t, bírálták a hatalom<br />
intézkedését országos és helyi szinten egyaránt<br />
és megpróbálták befolyásolni az állampártot és annak<br />
ifjúsági szervezetét. Az ÉFT jogilag a KISZ szervezeteként<br />
mûködött, gyakorlatilag azonban egyre<br />
inkább függetlenedett tõle.<br />
Az ÉFT-nek három tevékenységi köre volt. Mint<br />
tanácsadó szervezet véleményezte a KISZ és az<br />
MSZMP fiatalokat érintõ javaslatait, elõterjesztéseit<br />
és megpróbálta közvetíteni az értelmiségi fiatalok<br />
igényeit, problémáit a hatalom felé. A másik forma<br />
a közösségteremtés volt, amit a különféle balatoni<br />
nyári táborok szervezésével folytatott. Ezeken<br />
az összejöveteleken azonban a kulturális programok<br />
mellett alternatív politikai képzés is folyt elsõsorban<br />
reform szakemberek segítségének köszönhetõen. Itt<br />
és a harmadik tevékenységi formákon, a megrendezett<br />
konferenciákon már egyértelmû volt az a tény,<br />
hogy új terei nyíltak a szabad véleményalkotásnak<br />
és véleménycserének.<br />
A KISZ bomlási folyamatával egy idõben<br />
érlelõdött meg az a gondolat, hogy az érdekartikulációs<br />
és érdekközvetítõ funkciónak, valamint a<br />
közéleti szerepvállalásnak elengedhetetlen feltétele<br />
az alulról szervezõdés, ami viszont feltételezte<br />
az önállósodást is. Ezeket a feltételeket a JPTE Állam-<br />
és Jogtudományi, valamint Közgazdaság-tudományi<br />
Karának fiatal oktatói és hallgatói teremtették<br />
meg. Közremûködésükkel valósult meg a baranyai<br />
„Lakitelek” 1987 szeptemberében Sikondán<br />
egy struktúrájában, formájában, tartalmában és programjában<br />
újszerû közéleti tábor megszervezésében.<br />
A „kis Lakitelek”-ként elhíresült összejövetel hasonló<br />
témákkal, akkor még olyan tabuknak számító kérdésekkel<br />
foglalkozott, mint az országos összejövetel.<br />
Így került terítékre a gazdasági válság, a korrupció,<br />
a társadalmi identitászavarok, a devianciák, a politikai<br />
rendszer zavarai, végezetül az állampárt – kritikával<br />
fogadott – kibontakozási programja. Az öszszejövetel<br />
jelentõségét bizonyította, hogy még a Népszabadság<br />
is részletesen – persze kellõ tompításokkal<br />
– tudósított az eseményrõl. A regionálisnak szánt<br />
összejövetel – ami valóban reprezentálta a megye fiatal<br />
értelmiségeinek rétegspecifikumát – így országossá<br />
sikeredett.<br />
Az alulról szervezett összejövetelre 1987 november<br />
22-én került sor Pécsett, ahol szinte minden fiatal<br />
értelmiségi foglalkozás reprezentálta magát. Az<br />
új szervezet megalakításában nem volt vita, annál inkább<br />
annak leendõ funkciójában. A jelenlevõk egy<br />
része a réteg-érdekképviseletre szavazott, szemben<br />
azokkal, akik viszont a közéleti-politikai igények kielégítését<br />
és a politikai folyamatokban való részvétel<br />
fontosságát hangsúlyozták. Az 1980-as évek végének<br />
idõszaka ez utóbbi megvalósítását kívánta.<br />
5. Az ÉK, mint „Nyilvánosság Klub”<br />
(1988 eleje – 1989 eleje)<br />
Az Értelmiségi Klub 1988 február 18-án kezdte meg<br />
tevékenységét a JPTE Szalay kollégiumában azzal a<br />
célkitûzéssel, hogy az értelmiségi fiatal rétegeket közelítse<br />
egymáshoz, közösséget teremtsen és bevonja<br />
õket a közéletbe. Ehhez elengedhetetlen volt a nyilvánosság<br />
megteremtése helyi szinten is. Az információs<br />
„hiánygazdaság” felszámolása találkozott a rendszer<br />
egyre erõsödõ bírálatával is. Történelmi-politikai<br />
„fehér foltok” bõven akadtak a repertoárban: a nemzettudat<br />
kérdése, Trianon, a határokon túli magyarság,<br />
a kommunizmus törvénytelenségei (pl. koncepciós<br />
perek, kitelepítések stb.), 1956, a Nagy Imre-per.<br />
Ez utóbbi témák már magukban megkérdõjelezték<br />
a fennálló rendszer legitimitását. Ráadásul olyan<br />
elõadókat sikerült megszervezni, akik annak idején<br />
fõszereplõk voltak. Például Hegedûs András, Farkas<br />
Vladimir, Mécs Imre, Litván György, Király Béla stb.<br />
1988 októberében a Történelmi Igazságtétel Bizottság<br />
kapott fórumot a Klubban. A régióban elõször<br />
hangzott el 1956-ról, hogy az a magyar nép forradalma<br />
volt és nem ellenforradalom. Egy évvel késõbb<br />
„Az emberi méltóság forradalma” címen konferenciára<br />
is sor került (magyar politikatörténetben másodiknak,<br />
Pécsett természetesen elõször). A résztvevõk<br />
közül néhány: Szabó Miklós, Halda Alíz, Hegedûs<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language