2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Rózsás Eszter: A gyermekvédelem rendszere
törvényes képviselõje csak törvényben meghatározott
esetekben kötelezhetõ valamely ellátás igénybevételére.
18 A család életébe történõ hatósági beavatkozás
kizárólag akkor engedhetõ meg, ha az a gyermek
érdekében elkerülhetetlen.
A hátrányos megkülönböztetés és az ellátással való viszszaélés
tilalma
A gyermekek védelme során – nemhez, nemzethez,
nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti,
vallási vagy politikai meggyõzõdés, származás,
vagyoni helyzet, cselekvõképesség hiánya
vagy korlátozottsága miatt, valamint a gyermekvédelmi
gondoskodásba kerülés alapján – tilos bármilyen
hátrányos megkülönböztetés. 19
A személyi és vagyoni érdek biztosítása
A gyermek személyi és vagyoni érdekvédelmét (valamint
a gyámügyi feladatok ellátását) a gyámhivatalok
biztosítják.
b) A törvénybõl levezethetõ (nem nevesített)
alapelvek
A családi környezetbe való visszahelyezés elõkészítése
Ez az elv magában foglalja a családi kapcsolatok ápolásának
elõsegítését, és a családgondozást. Az alapelv
érvényre juttatása elsõsorban a gyermek helyettesítõ
védelmét ellátó intézmény vagy személy kötelessége.
A szükségletekhez igazodó speciális ellátás
Az otthont nyújtó ellátások során a fogyatékos, beilleszkedési,
magatartási vagy tanulási zavarokkal
küzdõ, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel
bíró gyermek számára speciális ellátást kell biztosítani.
A nevelõszülõi ellátás elsõdlegessége
A családjukból kiemelt gyermeket elsõsorban
nevelõszülõnél kell elhelyezni, ha erre nincs lehetõség,
abban az esetben kell számára gyermekotthonban vagy
más bentlakásos intézményben az ellátást biztosítani.
Korlátozott gyermeklétszám a nevelõszülõi elhelyezés esetén,
továbbá kis létszámú gyermekotthonok, és családias
lakókörnyezet biztosítása 20
A magas gyermeklétszám túlzott anyagi megterhelést
okozhat egyes családoknál, másrészt a kis létszám
a családias jelleget erõsíti.
3. A gyermeki jogok
Ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy család gondoskodik
(az állam és az önkormányzat segítségével, vagy
anélkül) a gyermek megfelelõ testi, értelmi, érzelmi,
erkölcsi fejlõdésérõl és jólétérõl, érvényre kell juttatni
a gyermek alapvetõ jogait. Gyermeki jogokat
nem csak a Gyermekek jogairól szóló New York- i
143
Egyezmény, hanem az Alkotmány és a Gyvt. is tartalmaz.
A gyermekvédelmi törvény a gyermeki jogok
kapcsán rendezi az átmeneti vagy tartós nevelésbe
vett, illetve a speciális gyermekotthonban elhelyezett
gyermekek jogait (és kötelességeit). 21 Mivel a
gyermeki jogok szorosan összefüggnek a szülõi jogokkal
és kötelezettségekkel, a Gyvt. „Alapvetõ jogok
és kötelességek” címszó alatt (II. Fejezet) együtt
kezeli ezeket. 22 A törvény az alábbi gyermeki jogokat
határozza meg:
– a családi környezetben való nevelkedés joga,
– a családtól való elválasztás tilalmának, illetve
korlátozottságának elve,
– a családban nevelkedés támogatásához való jog,
– a fogyatékos gyermek különleges ellátáshoz
való joga,
– a helyettesítõ védelemhez való jog,
– a családi kapcsolatok megõrzéséhez való jog,
– az ártalmas hatások és szerek elleni védelemhez
való jog,
– az emberi méltósághoz és a bántalmazással
szembeni védelemhez való jog,
– az információhoz való jog,
– a véleménynyilvánításhoz és a vélemény figyelembevételéhez
való jog,
– az átmeneti nevelésbe vett gyermek sajátos
alapvetõ jogai.
IV. A gyermekvédelem rendszere
A gyermekvédelem rendszere az alábbi pillérekre
épül:
a) alapellátások,
b) szakellátások,
c) hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás),
d) a bûnelkövetõ fiatalkorúak „ügyei”.
ad a) Az alapellátás célja, hogy a gyermek testi,
értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését, jólétét, és családban
történõ nevelését elõsegítse. Az alapellátás
a megelõzésre irányul, célja tehát, hogy a gyermek
veszélyeztetõ körülményektõl mentesen, saját családjában
nevelkedhessen. Az alapellátás pénzbeli- természetbeni,
illetve személyes gondoskodást nyújtó
ellátás formájában valósulhat meg. Az alapellátások
biztosítása a települési önkormányzat által ellátandó
feladat. 23 Az alapellátás keretében nyújtott
személyes gondoskodást – lehetõség szerint – a jogosult
lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb
esõ ellátást nyújtó intézményben (vagy személynél)
kell biztosítani.
JURA 2004/2.