2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

104
zött látványos és folyamatos újrakodifikációja ment
végbe a zálogjogi rendelkezéseknek. Példának okáért
tipikusan kereskedelmi jogias intézményként honosodott
meg a vagyont terhelõ zálogjog és visszatért az
önálló zálogjog.
ff) A teljesítés és a szerzõdésszegés 2003. VII. 1 napjától
hatályos új szabályai az Európai Unió fogyasztói
adás-vételre vonatkozó direktívájának követelményrendszeréhez
igazodóan kerültek a Ptk.-ba beépítésre.
Tipikusan kereskedelmi jellegû követelménynek
számít a Ptk. 277. § (1) b/ pontjában foglalt azon rendelkezés,
mely szerint „a szolgáltatásnak a teljesítés
idõpontjában rendelkeznie kell azzal a minõséggel,
illetõleg nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos
fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a
jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét,
valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az
importálónak vagy ezek képviselõjének a szolgáltatás
konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen
reklámban vagy árucímkéjén megjelenõ – kijelentését.”
A 277. § (6) bekezdése pedig elõírja, hogy dolog
szolgáltatására irányuló szerzõdés esetén a kötelezett
a dolgot köteles a jogszabály rendelkezéseinek
és a szakmai szokásoknak megfelelõen azonosításra
alkalmas jelzéssel ellátni és a rendeltetésszerû
használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást
megadni, valamint gazdálkodó szervezetnek
a minõséget is tanúsítania kell.
fg) A hibás teljesítésre irányadó rendelkezések
„fogyasztóvédelmi kisugárzása” ugyancsak a kereskedelmi
jellegû ügyleteknél fokozottan jelentkezõ magánjogi
védelem növelését szolgálja. Nóvum, hogy a
„szakszerûtlen összeszerelésért, illetõleg a használati
útmutató hibájából fakadó szakszerûtlen összeszerelésért”
a hibás teljesítés megállapítható. Az egyoldalú
kogenciát a fogyasztó javára deklaráló semmisségi
rendelkezés a Ptk. 305. §-ának utolsó fordulatában
arra utal, hogy az ún. fogyasztói szerzõdések (tipikusan
kereskedelmi ügyletek ) kikötései nem térhetnek
el a fogyasztó hátrányára. A kellékszavatossági
igények érvényesítésének 306., 307. és 311. §-aiban
történt európai uniós elvárások szerinti szabályozása
jól szemlélteti, hogy a fogyasztói szerzõdések
esetében milyen speciális „jogalkotási rásegítés” volt
szükséges a forgalmi élet praktikái ellensúlyozására.
fh) Az új Ptk.-koncepció egyik fõ célkitûzése, hogy
a kereskedelmi ügyletekre is vonatkoztatható legyen
a monista kódex szerzõdési jogának általános része. E
célkitûzés megvalósítása érdekében a reform érinti
a szerzõdések megkötésének szabályait – figyelemmel
az elektronikus kereskedelem szabályaira
–, a fogyasztói szerzõdések külön szabályozását, az
elõszerzõdés szabályainak és a laesio enormis szabályának
módosítását, a tulajdonjog-fenntartás hitelbiztosítékként
való elismerését, a szerzõdésszegés
normáinak átalakítását stb.
Nochta Tibor: A magánjog kereskedelmi jogias szemléletéért
g) Az egyes szerzõdések körében a kereskedelmi
jogias szemlélet jelenlétére utalnak az értékpapír-kötelmek,
a kereskedelmi ügynöki szerzõdés, a lízing, a faktoring,
a biztosítási szerzõdési jog módosításának elgondolásai.
ga) A kereskedelmi-üzleti élet sajátosságaihoz idomuló
ún. kereskedelmi típusú szerzõdések körében
várhatóan továbbra is a kódexen kívül maradnak
olyan atipikus szerzõdések mint a franchise,
a Joint-Venture szerzõdés, a know-how és licencia
szerzõdés, management consulting szerzõdés,
a pool-szerzõdés, a bankkártya- és hitelkártyaszerzõdések,
a konzorciális megállapodások, a koncessziós
szerzõdések, a befektetési megállapodások.
Megfontolást igényel az, hogy e szerzõdésekre vonatkozóan
– ott, ahol ez még hiányzik – szülessenek
speciális átfogó jogszabályok, mert a bírói gyakorlatban
minõsítésük nem problémamentes, az általános
szerzõdési szabályok alkalmazása, illetõleg
az analógia nem mindig eredményesek a jogviták
megoldása során. 22
h) A deliktuális jogban is kétségtelenül érzõdik,
illetõleg érzõdnie kell a kereskedelmi jogias szemléletnek.
A modern kárfelelõsségi jogoknak ma példának
okáért olyan kérdésekre is választ kell adniuk,
amelyek a kereskedelmi-üzleti élet résztvevõivel szembeni
általános elvárhatósági mérce szükségszerû szigorításából,
a felelõsségkorlátozás társasági jogban való jelenlétébõl,
vagy éppen az elõreláthatósági klauzula kereskedelmi típusú
ügyletekre történõ alkalmazásából fakadnak. A
vétkességen nyugvó kártérítési felelõsség objek tivizálódása
tényének aligha lehetne egyértelmûbb igazolása,
mint a társasági törvény kárfelelõsségi szabályainak
alapulvétele. Az ügyvezetést ellátó vezetõ
tisztségviselõkkel szembeni követelmény, mely szerint
a vezetõ tisztségviselõk az ilyen tisztséget betöltõ
személyektõl elvárható fokozott gondossággal kell,
hogy eljárjanak a társaság ügyeiben, a társaság érdekei
elsõdlegességének szem elõtt tartásával új dimenzióját
lelte meg a vétkességi elv magánjogi jogi
zsinórmértékének. Speciális kereskedelmi jogias
felelõsségi jogi kérdések is szép számmal vannak,
így a felelõsségkorlátozás és annak áttörési esetei a
tagi korlátlan felelõsség beálltának tényállásai, a konszernjogi
felelõsségi szabályok.
i) A magánjog kommercializáltsága a házassági
vagyonjogban és az öröklési jog egyes területein is
mérhetõ és ennek a jogalkotásban és a judikatúrában
is nyomai vannak.
IV. Zárszó
Nézetem szerint mai világunkban is a magánjog kereskedelmi
jogias szemléletének (természetének) fel-
JURA 2004/2.