2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kengyel Péter: Az Európai Unió kissebbségpolitikájáról<br />
nek számítanak, mégis az országban egy általánosan<br />
beszélt világnyelv (az angol, illetve a francia) a mindennapi<br />
életbõl egyre inkább kiszorítja õket.<br />
A másik különleges helyzetben lévõ csoport a<br />
roma és a jiddis nyelv, amelyek a nyelvet beszélõk<br />
viszonylag magas száma ellenére nem köthetõek<br />
egy-egy összefüggõ területhez.<br />
6.3.<strong>2.</strong> A kisebbségi nyelvek közös vonásai 46<br />
Mint az a fentiekbõl kiderült, az ilyen nyelvi közösségek<br />
szociális, gazdasági és politikai helyzete is rendkívül<br />
változatos lehet, de mégis sok tényezõ össze is köti<br />
õket az Európai Unión belül. Egyes közösségeknek<br />
határokon átnyúló kapcsolatai vannak, mint a Francia-<br />
és Spanyolország határán található katalán vagy<br />
a baszk közösségnek, Másoknak közös kulturális és<br />
történelmi gyökereik vannak, mint a franciaországi,<br />
írországi és nagy-britanniai kelta nyelvû csoportoknak.<br />
47 Az Európai Bizottság oktatáspolitikai közleményében<br />
megállapítja, hogy ezeket a kapcsolatokat<br />
regionális szinten továbbra is támogatni kell, de<br />
azt is hozzáteszi, hogy ezenfelül szinte mindegyik<br />
regionális vagy kisebbségi nyelvi közösségnek közös<br />
érdekei vannak a nyelvük és kultúrájuk továbbélését<br />
és fejlõdését, valamint az Európai Unión belüli<br />
kiteljesedésüket illetõen. 48<br />
6.4. A Kevésbé Használatos Nyelvek Európai<br />
Irodája (EBLUL)<br />
6.4.1. Az EBLUL szerepe<br />
Mint arra már feljebb utaltam, az Európai Parlament<br />
az 1980-as évek elején tûzte napirendre a kisebbségek,<br />
ezen belül pedig a kisebbségi nyelvek ügyét. Az<br />
Arfé-jelentésekkel nagyjából egy idõben alakult meg az<br />
EBLUL, a European Bureau for Lesser Used Languages,<br />
vagyis a Kevésbé Használatos Nyelvek Európai Irodája.<br />
Az iroda az Európai Unió szervei mellett mûködõ<br />
konzultatív, tanácsadó szervezet. 49 A feladata többek<br />
között, hogy elõmozdítsa a közösségi jogalkotást a<br />
kisebbségi vagy regionális nyelvek érdekében, valamint<br />
az ilyen nyelveket beszélõk nyelvi jogainak<br />
védelmében. Emellett képviseli a regionális vagy<br />
kisebbségi nyelveket az Európai Unió, illetve más<br />
nemzetközi szervek elõtt. Továbbá összehangolja<br />
az egyes specializált intézmények vagy egyesületek<br />
tevékenységét és tájékoztatja az egyes kisebbségi<br />
nyelvi csoportokat az Európai Unió jogalkotásáról<br />
és programjairól. 50<br />
6.4.<strong>2.</strong> Az EBLUL elektronikus programja,<br />
a MININF<br />
67<br />
Az EBLUL gyakran szervez kulturális eseményeket<br />
és konferenciákat Brüsszelben, vagy a regionális<br />
vagy kisebbségi nyelvû európai területeken. Mivel fõ<br />
feladata az információtovábbítás és kapcsolattartás,<br />
különleges elektronikus programokat mûködtet, a<br />
kisebbségi nyelvek javára fordítva a modern hírközlési<br />
technika vívmányait. Ilyen program a MININF<br />
(Minority Information), amely egy olyan Kisebbségi<br />
Adatbázis, amit az Európai Bizottság közvetlenül<br />
támogat.<br />
Annak érdekében, hogy a kevésbé használatos<br />
nyelvek nagyobb eséllyel legyenek jelen a modern<br />
távközlésben, különösen a világhálón, a szervezet<br />
az említett nyelveken beszélõk számára munkaterületet<br />
és megfelelõ eszközöket biztosít, hogy könynyebben<br />
alkothassanak saját nyelvükön. Emellett a<br />
program ingyenes tárhelyet biztosít az említett szövegeknek<br />
a világhálón.<br />
A MININF további elektronikus szolgáltatása a<br />
Lingualia honlap fenntartása, 51 amelyen többek között<br />
kétnyelvû iskolák juthatnak oktatási segédanyagokhoz,<br />
valamint a kétnyelvû iskolákba járó diákok<br />
kisebbségi nyelven írt irodalmi alkotásai, vagy kisebbségi<br />
nyelven éneklõ zenei együttesek dalai válnak<br />
hozzáférhetõvé, letölthetõvé. Emellett a program<br />
speciális munkaoldalak segítségével lehetõvé<br />
teszi a világhálón különbözõ helyeken élõ szerzõk<br />
együttmûködését, de megtalálhatóak a hagyományos<br />
levelezõlisták és csevegõoldalak is – szintén a<br />
kisebbségi nyelvek továbbélésének elõmozdítására. 52<br />
6.4.3. Az EBLUL egyéb projektjei<br />
Az Eblul megalapításán kívül 1983-tól az Európai<br />
Unió finanszírozási projekteket is indított, ám ezek<br />
nem hozták meg a várt hatást, mert a költségvetési<br />
tételnek a folyósítását az Európai Bíróság egy 1998-<br />
ban hozott döntése alapján felfüggesztették, jelenleg<br />
jogi patthelyzet van. 53<br />
6.4. Az Euromosaik-tanulmány<br />
Majdnem tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újabb<br />
közösségi program születessen. Az Euromosaiktanulmány<br />
a késõbbi kisebbségi jogokat érintõ intézkedéseket<br />
hivatott megalapozni. Egy több kérdõívbõl<br />
álló felmérés a nyelvhasználat és a nyelv továbbadásának<br />
lehetõségeit vizsgálta. A felmérés eredményeként<br />
ötféle csoportba sorolták az európai kisebbségi<br />
vagy regionális nyelveket.<br />
A felmérés megállapította, hogy a nyelvhasználatot<br />
és a nyelv továbbadásának lehetõségét elsõsorban<br />
a család, az oktatás és a nyelvi közösség határozza<br />
meg. További befolyásoló tényezõk az adott nyelv<br />
presztízse, vagy a társadalmi mobilitás, illetve a<br />
kulturális életben játszott szerepe a nyelvnek. 54 Az<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language