2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
124<br />
megfelelõ konzekvenciákat.<br />
4. A nemzetközi kapcsolatok pönalizációja<br />
Elfogadjuk vagy sem, a büntetés a 90-es években hódította<br />
meg a politikai és adminisztratív életet, azután,<br />
hogy az üzlet világát a 80-a években már megérintette.<br />
Ettõl kezdõdõen a nemzetközi életet is eléri<br />
a nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás az<br />
imént leírt igazságszolgáltatási aktivizmus létrejöttén<br />
keresztül.<br />
Ez valóban elválaszthatatlan a jogszabályok<br />
létezésétõl és a felelõsség igényétõl. A közvélemény<br />
úgy tartja, hogy a közéleti vagy magánéleti<br />
vezetõknek nem szabad kikerülniük a törvény hatálya<br />
alól, és ugyanúgy, mint minden állampolgárnak,<br />
tetteikért nekik is felelniük kell a bírák elõtt.<br />
A vezetõk igazságszolgáltatási és „büntetõjogi<br />
felelõtlenségének” a korszaka végéhez közeledik<br />
immár.<br />
5. A nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás<br />
jövõképe<br />
Vókó György: Nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás korunkban<br />
A nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás túlságosan<br />
új ahhoz, hogy részévé váljék az erkölcsnek és<br />
továbbra is eltérõ értékelések tárgya.<br />
A nürnbergi precedens nem könnyíti meg a mai<br />
elmélkedést: ugyanis Nürnberg katonai bíróság volt,<br />
ez katonai gyõzelem végén mûködött. Mint ahogy<br />
Hirosima is tartósan megszabta a nukleáris fegyverek<br />
felhasználásáról szóló gondolkodást, ugyanúgy<br />
Nürnberg is szabályozza még a nemzetközi<br />
büntetõ igazságszolgáltatás fölötti gondolkodást.<br />
Tulajdonképpen egy gyõztes katonai koalíció által<br />
szolgáltatott igazságról van szó, mondják, és egyedül<br />
a legyõzöttek függtek tõle. Szlobodán Milosevics<br />
TPIY-re irányított kritikája, illetve e szerv legalitásának<br />
a szóba hozása 2001 októberben éppen ezt az érvelést<br />
hozta fel.<br />
Jó lenne, ha a jövõ nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatása<br />
akkor is mûködésbe lépne már, amikor<br />
még nem haladt át egy katonai intervención és<br />
a béke helyreállításán. Szlobodán Milosevics vád alá<br />
helyezése a koszovói válság közepette az elsõ megtett<br />
lépés ebbe az irányba. Ám a nemzetközi büntetõ<br />
igazságszolgáltatást elvileg továbbra is tagadják a<br />
szuverenisták és az államok határtalan szuverenitásának<br />
a hívei – vagyis gyakorlatilag a néhány nagyhatalom,<br />
amely nem viseli el, hogy felelõsségre vonják.<br />
1 Ilyen kontextusban hogyan lehet szóba hozni az<br />
elfogadhatóságát?<br />
A nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás egyik<br />
célzata a szimbolikus rend függvénye: arról van szó,<br />
hogy egy mély válság után, sõt háború után, egy nemzet<br />
vagy egy földrész történelmének egyik drámai lapján<br />
fordítunk általa. A bûnösök átadása egy országon<br />
kívüli igazságszolgáltatásnak lehetõvé teszi, hogy viszonylag<br />
olcsón bûnbakot állítsunk a (nemzetközi és<br />
hazai) közvélemény elé, és ezzel megkönnyítsük az<br />
érintett ország visszatérését a nemzetközi közösségbe.<br />
Az a tett, amellyel a szerb miniszterelnök 2001 júniusban,<br />
a Brüsszelben megtartott Adományozó konferencia<br />
elõestéjén átadta Szlobodán Milosevicset Hágának,<br />
lett az ára annak, hogy a mulasztott nemzetközi<br />
támogatást újra elnyerjék és az ország energiáit<br />
az újraépítésre koncentrálhassák.<br />
A fenti példában felhozott nemzetközi bírósághoz<br />
fordulás sokkal célirányosabb kétségtelenül, mint más<br />
rendelkezésre álló formulák: az olyan típusú békítõ bizottságok,<br />
mint amilyenek Dél-Afrikában mûködtek,<br />
nem nyújtanak megfelelõ gyógymódot népirtás vagy<br />
emberiség ellen elkövetett bûnök esetén. Ráadásul a<br />
helyben történõ ítélethozatal majdnem lehetetlen: a<br />
chilei tapasztalat bõségesen bebizonyította, hogy milyen<br />
nehéz, amikor egy állam a saját területén akarja<br />
elítélni egyik volt vezetõjét, még akkor is, ha ezt hangosan<br />
követeli magának.<br />
Végül is az a végsõ igazolása a nemzetközi<br />
büntetõ igazságszolgáltatásnak, hogy bírót kell kirendelni<br />
az áldozatok mellé. Az utóbbi ötven év<br />
nemzetközi joga arra törekedett, hogy az emberi jogok<br />
megsértésébõl született áldozatok helyzetén javítson;<br />
de hiányzott a bíró, aki a sérelmeket megállapítja<br />
és szankcionálja. E bíró csak polgári lehet.<br />
Az áldozatok akaratához igazodva e bíró vagy nemzeti,<br />
vagy – ha az esetre vonatkozó egyezmények a<br />
bûncselekmény elbírálásában egyetemleges kompetenciát<br />
írnak elõ – nemzetközi kell, hogy legyen. Nem<br />
életszerû arra gondolni, hogy a Szaddam Husszein<br />
által 1990-ben legyilkolt iraki kurdok Irakban találnak<br />
bírót az ügyükhöz, mint ahogy az sem, hogy<br />
az „etnikai tisztogatás” áldozatául esett bosnyákok<br />
helyben találnak pártatlan bírát. Az áldozatok kártalanítása<br />
– akiknek az államok által aláírt nemzetközi<br />
egyezmények biztosítják e jogot –, megalapozza<br />
a nemzetközi büntetõ bíráskodás szükségességét,<br />
illetve az államfõk büntetõ immunitásának az elvetését.<br />
E láncszem nélkül az emberi jogokat sosem fogják<br />
tiszteletben tartani.<br />
6. A nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás<br />
hitelességének megalapozása<br />
Elsõ helyen említik meg, hogy a bizonyítékok<br />
összegyûjtése kényszerûen meg kell, hogy adja a jövõ<br />
nemzetközi intézményének azokat a kutatási és vizsgálati<br />
eszközöket, amelyek még hiányoznak, különösen<br />
ha a TPIR-rel szerzett tapasztalatokat tekintjük. 2<br />
Másodsorban a jelenlegi 140 aláíró országnak<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language