2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

34
5
Ezzel ellentétes véleményt lásd Koltay András írásában.
Szerinte a közérdekû adatokhoz való hozzájutás joga az
információszabadság szûk értelmezését jelenti. Koltay András:
A sajtószabadság két oldala és a tájékozódáshoz való jog,
Jogtudományi Közlöny 2004/1. p. 27.
6
Ld. bõvebben Stephanie Palmer: Freedom of Information:
The New Proposals, In: Freedom of Expression and
Freedom of Information. Essays in Honour of Sir David
Williams, (Ed. Jack Beatson and Yvonne Cripps), Oxford
University Press, 2002. 253. o., Halmai: A véleménynyilvánítás
határai, 38. o., az 56/1991. (XI. 8.) AB határozatot, ABH
1991. 454, 456., 34/1994. (VI. 24.) AB határozatot, ABH 1994.
177, 185., az Európai Parlament és a Tanács No. 1049/2001.
2001 május 30-i rendeletét.
7
Vö. a 60/1994. (XII. 24.) AB határozattal, ABH 1994. 342,
354, a 36/1994. (VI. 24.) AB határozattal, ABH 1994. 219, 229, a
13/2001. (V. 14.) AB határozattal, ABH 2001. 177, 185, az Európa
Tanács Parlamenti Közgyûlése 854. (1979.) számú határozatával.
Lásd továbbá Alfred C. Aman: Information, Privacy,
and Technology: Citizens, Clients, or Consumers? In: Freedom
of Expression and Freedom of Information, Essays in Honour
of Sir David Williams, (Ed. Jack Beatson and Yvonne Cripps),
Oxford University Press, 2002. 325. o., Idézi Majtényi: Az információs
jogok, 613. o., illetve Palmer: Freedom of Information:
The New Proposals, 253. o.
8
Az információ az egyén létének szinte minden területén
érezteti hatását, ezért az információval és annak felhasználásával
kapcsolatos szabályozás kialakítása központi kérdés.
Charles D. Raab: Gondolatok az információs jogok magyarországi
tapasztalatairól. In: Az odaátra nyíló ajtó, Adatvédelmi
Biztos Irodája, Budapest, 2001. 39. o.
9
Az alapjogok összefüggésérõl részletesebben lásd
Mason: i.m. 225. o.
10
Házszabály 13. (1) bekezdése
11
Vö. Schneider-Zeh: Parlamentsrecht und Parlamentspraxis,
de Gruyter, 1989. 1331. o.
12
Vö. Schneider-Zeh: uo.
13
Andreas J. Kumin: Rechte und Pflichten der Nationalratsabgeordneten.
Juristische Schriftenreihe Band 29. Verlag
der Österreichischen Staatsdruckerei, Wien, 1990. 87–97. o.
14
E tekintetben Ausztriában jelenleg sem az alkotmány,
sem az ügyrendi törvény, sem a többi törvény nem felel
meg a modern képviselõi munka igényeinek. Ezen eddig
számottevõen az elkezdett demokratikus és országgyûlési reformok
erre vonatkozó javaslatai sem segítettek. Távoli cél marad
tehát továbbra is a más országokban már mûködõ rendszerek
meghonosítása, mint pl. parlamenti könyvtár, tudományos
segélyszolgálat, képviselõi titkárság, adathálózatok kiépítése.
Kumin: i.m. 87–97. o.
15
Schneider-Zeh: Parlaments Recht und Parlaments Praxis,
de Gruyter, 1989. 1329. o.
16
A Hivatal feladata, hogy biztosítsa az Országgyûlés folyamatos
mûködését és segítse a képviselõk és a tisztviselõk
tevékenységét.
17
Lásd a Házszabály 144. §-át.
18
Vö. a képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény
9. § (2) bekezdésével és az adatvédelmi biztos 1999. évi
beszámolójával.
19
Vö. az adatvédelmi törvényt módosító 2003. évi XLVIII.
törvénnyel, amely bevezette a közérdekbõl nyilvános adat fogalmát,
illetve a Ptk. 81. § (3) és (4) bekezdéseivel, amely meghatározza,
hogy mi nem minõsül üzleti titoknak, és az ilyen
adatot kötelezõen szolgáltatni rendeli. Ptk. 81. § (3) Nem
minõsül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati
költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával,
költségvetést érintõ juttatással, kedvezménynyel,
az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával,
használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel,
annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintõ bármilyen
jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az
Drinóczi Tímea: Az országgyûlési képviselõ joga a tájékoztatáshoz
adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát
külön törvény közérdekbõl elrendeli. A nyilvánosságra hozatal
azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így
különösen a technológiai eljárásokra, a mûszaki megoldásokra,
a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai
módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz
– való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység
végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve,
hogy ez nem akadályozza meg a közérdekbõl nyilvános
adat megismerésének lehetõségét. (4) Az, aki az államháztartás
valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot
létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggõ és a
(3) bekezdés alapján közérdekbõl nyilvános adatokra vonatkozóan
tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet,
hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban
teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy
ha a felvilágosítást kérõ szerint a tájékoztatás nem kielégítõ,
a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása
kezdeményezhetõ.
20
Vö. Kumin: i.m. 87–97. o.
21
19/1993. (VII. 1.) PM rendelet az országgyûlési
képviselõknek a vám- és pénzügyõrség mûködésére szolgáló
területre történõ belépésérõl, 16/1992. (IX. 1.) HM rendelet
az országgyûlési képviselõi igazolvánnyal a Honvédelmi
Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága objektumaiba,
valamint az alárendelt szervezeteibe, laktanyáiba
történõ belépés rendjének szabályozásáról, 2/1993. (II.
2.) BM rendelet az országgyûlési képviselõknek a rendõrség,
a határõrség, a polgári védelem és a tûzoltóság mûködésére
szolgáló területre történõ belépésérõl, 1/1996. (VI. 19.) TNM
rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe
történõ belépés rendjérõl, 19/1993. (VII. 1.) PM rendelet
az országgyûlési képviselõknek a vám- és pénzügyõrség
mûködésére szolgáló területre történõ belépésérõl, 2/1997. (I.
10.) HM rendelet a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok objektumaiba
történõ belépés rendjérõl.
22
A pártok esetében a tag jogosítványait, illetve a
párt mûködését alapvetõen az alapszabály tartalmazza.
A képviselõcsoportok tekintetében a Házszabály a 9.,
14–18. §-aiban tartalmaz rendelkezéseket, de a mûködésükrõl
vagy a tagokat megilletõ jogosítványokról nem rendelkezik.
A képviselõcsoportok hazai szabályozását áttekintõen
lásd Pap András László: Képviselõi csoportjogok avagy a
képviselõcsoportok joga. Parlamenti Levelek, 1997. 7. sz.
39–42. o.
23
Helyesebb a kifejezés szabadságának használata. Vö.
Ádám Antal: A tömegközlés alkotmányi szabadsága, Acta
Humana 1998. 30. sz. 8. o.
24
A képviselõk jogállásáról szóló törvény 9. § (1) bekezdése
25
Házszabály 90. § (1) bekezdés
26
Házszabály 91. § (1) bekezdés
27
Lásd Házszabály 119. §
28
Házszabály 118. § (1) bekezdés
29
A képviselõ bizottsági munkáját a bizottsági személyi,
tény és eljárási információk segítik.
30
A Házszabály 98. § (4) bekezdése szerint ha a kijelölt
bizottság a tárgysorozatba vételt elutasítja, az önálló indítvány
címét, benyújtójának nevét és a bizottsági határozathozatal
idõpontját az Országgyûlés legközelebbi ülésén
a jegyzõ bejelenti.
31
Házszabály 130. § (2) bekezdés
32
Házszabály 131/A. § (2) bekezdés a) pont
33
Házszabály 132. § (4) bekezdés
34
Házszabály 43. § (2) bekezdés
35
Házszabály 5. §
36
Házszabály 7., 9. §, 12. § (2) bekezdés
37
Házszabály 131/F. § (9) bekezdés
38
Házszabály 3. § (1) bekezdés
39
Házszabály 38. § (3) bekezdés
40
Házszabály 10. § (3) bekezdés, 19. § (2) d) pont, 60. §
JURA 2004/2.