2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Petrétei József: Jog-összehasonlítás és összehasonlító alkotmányjog<br />
111<br />
dimenziójában jelölhetõ meg, ami nélkül a tudomány<br />
nem lehetne abban a helyzetben, hogy feladatát teljesíteni<br />
tudja. A jogtudomány alatt ugyanis nem pusztán<br />
a nemzeti törvényekre vonatkoztatott interpretációs<br />
és introvertált tudományt kell érteni, hanem a<br />
társadalmi konfliktusok megakadályozására és megoldására<br />
vonatkozó létezõ modellek felkutatását, és<br />
ezáltal a hazai jogalkotás számára szabályozási minták<br />
közvetítését. A jog-összehasonlítás a szabályozási<br />
modellek sorát szolgáltathatja, mivel a világ jogrendszerei<br />
szükségszerûen több, gazdagabb és differenciáltabb<br />
megoldásokat fejlesztettek ki, mint amenynyit<br />
a saját jogrendszer korlátai között egyáltalán ki<br />
lehetne dolgozni. Eszerint a jog-összehasonlítás jogtudományi<br />
célja a jog-összehasonlítás során megállapított<br />
törvényszerûségeknek – a nemzeti jogalkotás keretében<br />
megoldásra váró feladatok tudományos megalapozása<br />
érdekében történõ – elméleti feldolgozása. Ebben<br />
az esetben a jog-összehasonlítás általában a megismerésre<br />
irányul, a vizsgált jelenségek közötti összefüggések,<br />
hasonlóságok és különbözõségek feltárásának,<br />
megmagyarázásának igényével, ami a jelenségek<br />
jobb megértését, a tudományos fogalomalkotást és<br />
rendszerezést, az elméletalkotást és az oktatást egyaránt<br />
szolgálhatja. Az elméleti jog-összehasonlítás során<br />
a jognak, valamely jogágnak vagy jogintézménynek<br />
többoldalú, alaposabb megismerésére törekszenek<br />
azáltal, hogy a megszerzett ismereteket rendszerezik,<br />
a jogfejlõdés alapvetõ tendenciáit megállapítják,<br />
és ezáltal tudományosan megalapozott elméleti<br />
ismeretanyagot közvetítenek a hazai szabályozási<br />
megoldások kidolgozásához. Az összehasonlítás<br />
mélysége, részletessége növeli a jogi szabályozás által<br />
adható megoldási módoknak a társadalmi folyamatok<br />
irányításában betöltött szerepe értékelését, a<br />
változtatási szándékok tényleges hatásainak kiszámíthatóságát.<br />
Ezáltal leírhatóvá és magyarázhatóvá<br />
válik az egyes államok jogrendszere és jogintézményei,<br />
így tapasztalatok nyerhetõk arra vonatkozóan,<br />
hogy az adott társadalmi, gazdasági és politikai<br />
környezet miként hat a jogintézmények kialakulására<br />
és fejlõdésére. Mód nyílik továbbá a körülmények<br />
és jellegzetességek kombinációinak feltárására<br />
és megalapozott következtetések levonására, illetve<br />
ennek alapján alternatív szabályozási és eljárási megoldások<br />
megtalálására. Az elméleti jog-összehasonlítás<br />
tehát a szabályozási megoldások alternatíváinak<br />
szélesebb spektrumát, mélyebb összefüggéseit teszi<br />
megismerhetõvé, aminek következtében pontosabban<br />
kirajzolódnak a saját megoldások elõnyei, hátrányai<br />
és hiányosságai. Az elméleti Jog-összehasonlításnak<br />
a gyakorlatihoz képest annyiban van általánosabb<br />
karaktere, hogy bár jelentõs mértékben járul<br />
hozzá a hazai jog jobb megismeréséhez és jobbításához,<br />
az összehasonlítás eredményének felhasználása<br />
közvetettebb.<br />
A gyakorlati célú jog-összehasonlítás az összehasonlító<br />
módszer alkalmazásával szerzett ismereteket<br />
fõként a jogalkotás, a jogegységesítés és jogharmonizáció,<br />
valamint a jogalkalmazás körében hasznosítja.<br />
Ekkor a jog-összehasonlítás a jogi reformnak,<br />
a hazai jogrendszer fejlesztésének, külföldön bevált<br />
megoldások átvételének, és ezzel a jog modernizálásának,<br />
a joghézagok kitöltésének eszköze lehet. 28 A<br />
jog-összehasonlítás céljának meghatározása gyakorlati<br />
szempontból a hasznossága felõl is megközelíthetõ, mivel<br />
a valóságban ugyanannak a problémának a két<br />
aspektusáról van szó: a cél és a hasznosság kérdése<br />
csak nehezen választható el egymástól. A jog-összehasonlítás<br />
sajátos jogtudományi ággá válását<br />
ugyanis az eltérõ jogrendszerek azonosságainak,<br />
hasonlóságainak és különbségeinek megismerésére<br />
vonatkozó egyre növekvõ igény hozta létre. Ennek<br />
az igénynek a növekedése az egyes államok közötti<br />
gazdasági, politikai, kulturális, tudományos stb.<br />
kapcsolatok intenzívebbé válásával, a nemzetközi<br />
együttmûködés fejlõdésével magyarázható. Ez egyrészt<br />
a különbözõ jogterületeken – mint pl. a polgári-gazdasági<br />
jogi, családjogi, adójogi, állampolgársági<br />
jogi stb. – megszületõ jogsegélyegyezményekben,<br />
másrészt az ún. negatív világjelenségek – mint pl. a<br />
nemzetközi bûnözés (kábítószer-kereskedelem, terrorizmus,<br />
prostitúció, pénzmosás stb.), vagy környezetszennyezés<br />
elleni nemzetközi fellépésben jelentkezett,<br />
és közös jogi szabályozás megalkotásában konkretizálódott.<br />
29 Jellegzetes kihívás – és az összehasonlító<br />
jogtudományi kutatások mellõzhetetlensége – adódik<br />
az ún. szupranacionális szervezetek fejlõdésének<br />
velejárójaként azokból az integrációs törekvésekbõl,<br />
amelyek a jogegységesítõ és jogharmonizációs folyamatok<br />
elvi következtetésekkel történõ alátámasztását<br />
szolgálják. Ez egyúttal elõfeltételezi a saját jogrendszer,<br />
jogág, illetve jogintézmény jobb megismerését<br />
és továbbfejlesztésére vonatkozó, szóba jöhetõ<br />
lehetõségek kimunkálását. A gyakorlati jog-összehasonlítás<br />
során a más jogintézmények, jogi szabályozások<br />
megismerésének direkt felhasználási célja van, ezért ennek<br />
során a Jog-összehasonlítási célnak konkrétabb<br />
karaktere mutatható ki. Ebben az esetben az összehasonlítás<br />
meghatározott feladathoz közvetlenül hozzárendelt:<br />
valamely nemzeti jogintézmény kiépítéséhez<br />
szükséges tanulságok levonását kell elvégeznie,<br />
és így a jogalkotás számára a gyakorlati hasznosíthatóságot<br />
helyezi elõtérbe.<br />
Megjegyzendõ azonban, hogy a jog-összehasonlítás<br />
teoretikus és praktikus céljai közötti különbségtétel erõsen<br />
vitatható, mivel a valóságban a jog-összehasonlítás<br />
céltételezésének komplex karaktere mutatható ki. A<br />
célok elhatárolása ezért inkább csak hangsúlybeli eltérésre,<br />
sem mint tartalmi különbségtételre utal. Ez<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language