2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
110<br />
azzal is indokolható, hogy a jog-összehasonlítás célja<br />
egzakt módon mindig a konkrét, megoldandó probléma<br />
felõl határozható meg. Mind az elméleti, mind a gyakorlati<br />
jog-összehasonlítás lehetõséget ad arra, hogy<br />
a más országokban érvényes megoldások és az ott<br />
nyert tapasztalatok megismerésével pótolják az ún.<br />
szabályozási kísérleteket, amelyek egyébként praktikus<br />
vonatkozásban általában ki vannak zárva. Mindkét<br />
jog-összehasonlítás további céljaként jelölhetõ<br />
meg – a jogászképzésre is tekintettel – a jogászok elméleti<br />
és gyakorlati ismereteinek növelése, tudásuk<br />
bõvítése, amelyet mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás<br />
kapcsán közvetlenül hasznosítani tudnak.<br />
A jog-összehasonlítás céljával kapcsolatban feltétlenül<br />
utalni kell arra, hogy ezek a célok külsõ<br />
tényezõktõl is jelentõs mértékben függenek. Egyrészt<br />
a nemzetközi kapcsolatok intenzitásának alakulása,<br />
másrészt a különbözõ társadalmi és politikai struktúrákon<br />
nyugvó jogrendszerek egybevethetõségének<br />
lehetõsége is számottevõen behatárolhatja a Jog-összehasonlítási<br />
célok alakulását.<br />
II. Az összehasonlító alkotmányjog<br />
1. Az összehasonlító alkotmányjog fogalma,<br />
tárgya és módszere<br />
Az összehasonlító alkotmányjog – mint ágazati jog-összehasonlítás<br />
– szintén nem tételes jogágat, hanem jogtudományi<br />
ágat jelöl, vagyis valójában – pontos elnevezése<br />
szerint – összehasonlító alkotmányjog-tudomány.<br />
Az összehasonlító alkotmányjog az egyes jelenkori<br />
államok alkotmányos rendszereinek összehasonlítását<br />
és csoportosítását végzi el, mindenekelõtt a történeti<br />
kialakulás és fejlõdés, az alkotmányi berendezkedések<br />
struktúrája, funkciói és mûködési mechanizmusa<br />
alapján, és ezekbõl von le elvi és gyakorlati<br />
következtetéseket.<br />
Az összehasonlító alkotmányjog keretében foglalkoznak<br />
a modern államok alkotmányos intézményeinek<br />
kialakulásával és fejlõdésével, az e körbe sorolható<br />
intézményeknek a felépítésével és mûködésével, illetve<br />
konkrét elemzésükkel felkutatják az azonos vagy<br />
hasonló fejlõdési tendenciákat. Vizsgálják egyúttal az<br />
alkotmányjogi intézmények tényleges politikai, jogi<br />
funkcióit, feltárják különbségük társadalmi okait és<br />
elemzik tényleges hatékonyságukat.<br />
Az összehasonlító alkotmányjog tárgyaként – a<br />
Jog-összehasonlítással összefüggésben tett megállapításokra<br />
tekintettel – az egyes országok tételes és élõ<br />
alkotmányjoga jelölhetõ meg, vagyis nem csak a konkrét,<br />
tételes szabályozási megoldások, hanem ezek<br />
gyakorlatban megvalósuló érvényesülése is. Ezért az<br />
Petrétei József: Jog-összehasonlítás és összehasonlító alkotmányjog<br />
összehasonlító alkotmányjogi elemzések elõterében<br />
az adott államok alkotmányainak és alkotmányjogba<br />
tartozó jogszabályainak, továbbá alkotmányjogi joggyakorlatának<br />
– különösen ezek sajátosságainak – a<br />
vizsgálata áll: ezekre építve kutatják és elemzik az<br />
egyezõ és eltérõ alkotmányjogi megoldásokat, továbbá<br />
az így szerzett ismeretek rendszerezésének keretében<br />
értékelõ megállapításokat tesznek. Az összehasonlító<br />
alkotmányjog tárgya tekintetében napjaink<br />
egyik fõ sajátosságát adja az Európai Unió alkotmányozásának<br />
folyamata is. Az eddig keletkezett dokumentumok<br />
alapján lehetõség nyílik arra, hogy a<br />
nemzeti alkotmányjogok vizsgálata mellett egyrészt<br />
az Unió alkotmányozási folyamatának elemzésére<br />
kerüljön sor, másrészt a tagállamok alkotmányjogát<br />
abból a szempontból is értékelni lehet, hogy milyen<br />
változások mentek, illetve mennek végbe az uniós<br />
alkotmányozás következtében.<br />
A fenti fogalom- és tárgymeghatározásból adódóan<br />
az összehasonlító alkotmányjog módszere alapvetõen<br />
kétféle lehet. 30 Az egyik alkalmazott módszer az egyes<br />
országok alkotmányos berendezkedésének külön-külön<br />
történõ tárgyalásával valósítható meg. Ebben az esetben<br />
az adott állam konkrét alkotmányos berendezkedését<br />
– az egyes jogintézményeket és ezek mûködését<br />
– a modern alkotmányos demokráciák fejlõdése által<br />
kikristályosított, általánosnak tekinthetõ alkotmányos<br />
alapelveihez viszonyítva értékelik, mégpedig oly<br />
módon, hogy ezek érvényesülésével hasonlítják öszsze.<br />
A mai alkotmányos demokráciák alapelvei közül<br />
különösen a pluralista demokrácia elvét, a népszuverenitás<br />
és népképviselet elvét, a jogállam, a hatalommegosztás<br />
és a demokratikus választás elvét,<br />
az alapvetõ jogok és alapvetõ értékek érvényesülésének<br />
és védelmének elvét tekintik irányadónak. Az<br />
egyes államok alkotmányaiból és az alkotmányjogba<br />
tartozó tételes törvényekbõl – az induktív módszernek<br />
megfelelõen – következtetni lehet a jogi alapelvekre,<br />
azokra a megoldásokra, amelyek minden modern<br />
demokratikus berendezkedésre egyaránt érvényesek,<br />
vagyis a mai demokratikus alkotmányos államok<br />
sajátosságaira és hasonlóságaira. Az adott államok<br />
alkotmányos berendezkedésének egyenkénti tárgyalása<br />
lehetõséget ad arra is, hogy az egyes, konkrét intézményeket<br />
alaposabban és részletesebben vizsgálják<br />
és elemezzék, az adott állam alkotmányos berendezkedésének<br />
történeti fejlõdési folyamatait megértsék,<br />
valamint az intézmények keletkezését és az alkotmányozó<br />
célkitûzéseit, valamint ezek megvalósulását<br />
megismerjék.<br />
A másik módszer szerint a különbözõ országokban<br />
található azonos vagy hasonló intézmények egybevetésére<br />
kerül sor. Ez a módszer lehetõvé teszi az intézmények<br />
közös vonásainak mélyebb vizsgálatát,<br />
és ráirányítja a figyelmet az eltérések társadalmi, po-<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language