2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
24<br />
– és komplexen kezeli Európát mint biztonsági<br />
térséget, hiszen egy destabilizáló tényezõ hatása nem<br />
áll meg se a Rajnánál, se a Dunánál, se a Volgánál.<br />
3. A biztonság átfogó megközelítése: A biztonság<br />
fogalmának az EBESZ által elfogadott szélesebb<br />
értelmezésérõl fentebb már volt szó. Többek között<br />
ennek a felfogásnak köszönheti az EBESZ térségünk<br />
fontos biztonsági tényezõjének szerepét.<br />
4. Az EBESZ és az ESDP feladatvállalása: Mint<br />
ahogy semmi nem tisztán fekete vagy fehér, úgy nem<br />
lehet élesen elhatárolni azt sem, az Unió, illetve az<br />
EBESZ milyen részt kíván vállalni Európa biztonsági<br />
struktúrájában. Nincs markáns demarkációs vonal a<br />
két szervezet feladatvállalása közt. Helyesebb ezért<br />
inkább csupán a hangsúlyokról beszélni.<br />
Az Unió 1997-ben az Amszterdami Szerzõdésmódosítással<br />
egyértelmûsítette, hogy az önálló uniós<br />
védelempolitika elsõsorban béketeremtõ, békefenntartó,<br />
humanitárius, mentési és válságkezelõ<br />
feladatokra fog koncentrálni. Azaz az ESDP integrálta<br />
a Nyugat-európai Unió petersbergi vállalásait.<br />
Hasonló alapokon nyugszik az EBESZ által követett<br />
biztonságpolitika is. Az Európai Biztonsági<br />
és Együttmûködési Értekezlet sem kizárólag katonapolitikai<br />
kérdésként kezeli a biztonsági kihívásokat.<br />
Ugyanazt az eredményt – a stabilitás megteremtését,<br />
fenntartását – jóval lágyabb eszközökkel<br />
(például akár választások megfigyelésével) is el lehet<br />
érni az EBESZ felfogása szerint.<br />
Ebbõl a szempontból tehát mindkét európai biztonsági,<br />
védelmi szervezõdés a „soft” eszközök híve.<br />
Talán megkockáztatható az a kijelentés, hogy hallgatólagosan<br />
a NATO-ra hagyják a „keményebb” eszközök<br />
érvényesítését.<br />
A hasonló megközelítés azonban nem jelent azonosságot.<br />
Ebbõl következõen pedig nem szoríthatja<br />
ki egyik európai kezdeményezés sem a másikat,<br />
nem válik egyik sem felesleges árnyszervezetté, hiszen<br />
mindkettõ ugyanazt a célt, de más eszközökkel<br />
oldja meg, más mechanizmus keretében, más<br />
hangsú lyokkal, más alapállásból, más technikákkal.<br />
Így egészíti ki egymást az EBESZ és az ESDP, illetve<br />
így fogják egymást kiegészíteni a továbbiakban<br />
is. Együttmûködve, kooperálva, és nem egymással<br />
konkurálva.<br />
(Azt persze már a jövõ fogja megválaszolni, nem<br />
kerül-e egyik vagy másik szervezõdés dominánsabb<br />
pozícióba. Hogy melyik szervezet oldalára billen el a<br />
mérleg nyelve, melyik lesz a hangadóbb, a befolyásosabb,<br />
ezt ma még nem lehet megjósolni.)<br />
5. Együttmûködés az EBESZ és az EU/ESDP között:<br />
Bár intézményesített kapcsolat még nem alakult<br />
ki, szerzõdésben rögzített együttmûködési feltételek<br />
még nem születtek meg, az EBESZ és az Unió<br />
kooperációja már jónéhány területen tetten érhetõ.<br />
Csapó Zsuzsanna: Európa biztonságpolitikai architektúrája<br />
Macedóniában, illetve egészében Dél-Kelet-Európában<br />
már bizonyságot tett a két szervezet hatékony<br />
együttmûködési képességükrõl. Az Egyesült Nemzetek<br />
Szervezete EBESZ-missziójának vezetõje további<br />
együttcselekvésre szólított fel Fehér-Oroszországban,<br />
Közép-Ázsiában és a kaukázusi területeken<br />
is. 76 Javier Solana volt NATO-fõtitkár, jelenlegi Mr.<br />
Európa (az EU közös kül- és biztonságpolitikájának<br />
képviselõje, a Tanács fõtitkára) a kontinens biztonsága<br />
sarokpillérének nevezte az EBESZ és az Európai<br />
Unió szoros együttmûködését. 77<br />
Az intézményesülés irányába tett elsõ lépésként<br />
értékelhetõ az EBESZ Brüsszelben megnyitott irodája:<br />
az OSCE Liaison Office. A két szervezet kapcsolattartását<br />
koordináló hivatal valószínûleg csupán<br />
az elsõ láncszeme az elkövetkezendõkben kiépítésre<br />
kerülõ hálózatnak.<br />
A folyamat betetõzését, a kapcsolatok még szorosabbra<br />
fûzését egy a két nemzetközi szervezet között<br />
megkötött szerzõdés, egy EBESZ–EU megállapodás<br />
képezné. Ahogy azonban a NATO–EU megállapodás<br />
is várat magára, ugyanígy nem realitás még<br />
az EBESZ-EU egyezmény sem.<br />
VI. Záró gondolatok<br />
Az európai integráció – ha kezdetben fel is bukkantak<br />
ugyan korukat jóval megelõzõ, már-már utópista<br />
elképzelések – mégis alapvetõen gazdasági vonalon<br />
indult és haladt tovább évtizedekig.<br />
Lépésrõl lépésre bõvült a tagállamok<br />
együttmûködése, nõtt a kompetenciája a Közösségeknek.<br />
Amikor egy-egy területen sikeresnek bizonyult<br />
az integráció, hatása „átcsordult” más területekre,<br />
és ott is elindította a folyamatot. Így vált<br />
az ’50-es évek elsõ évében szén- és acélközösségként<br />
elinduló kezdeményezés az egész gazdaságot<br />
– mezõgazdaság, halászat, ipar, közlekedés, környezetvédelem,<br />
fogyasztóvédelem, kutatás-fejlesztés,<br />
versenyjog stb. – átfogó együttmûködéssé.<br />
Arra azonban kevesen gondoltak, hogy a „spill<br />
over” hatás a gazdaságon túl is érvényesülni fog.<br />
Elvétve akadtak csak olyanok, akiknek realitásnak<br />
tûnt, hogy a tagállamok politikai ténykedéseiket is<br />
hajlandóak összehangolni. Azzal meg csak a legmerészebbek<br />
számoltak, hogy a nagypolitika színterén<br />
is megvalósulhat valamifajta együttmûködés, hogy<br />
a tagállamok féltve õrzött külpolitikai kompetenciájukból<br />
is hajlandóak engedni.<br />
Az igazán meglepõ fordulatot azonban a közös biztonság-<br />
és védelempolitika megszületése hozta. A szuverenitás<br />
ilyen jelentõs szegmensérõl való lemondás<br />
sokáig elképzelhetetlen volt. Az ezredfordulót mégis<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language