2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kengyel Péter: Az Európai Unió kissebbségpolitikájáról<br />
Parlament elmúlt két évtizedben végzett munkájától,<br />
az általa elindított programok és az általa létrehozott<br />
szervezetek közvéleményre gyakorolt hatásától.<br />
Véleményem szerint az európai alkotmány jelenlegi<br />
szövege szerves következménye egyrészt az Ebnerjelentésben<br />
kinyilvánított programnak, másrészt pedig<br />
a magyar delegáció lobbitevékeny ségének.<br />
6.7.<strong>2.</strong> Magyarország különleges viszonya<br />
a határon túli magyarokkal<br />
Magyarország különleges viszonyba került a határon<br />
túli magyarokkal az Európai Unió 2004 május 1-jei<br />
bõvítésekor. Míg korábban – az egyes országok helyi<br />
sajátosságait tekintetbe véve – többé-kevésbé hasonló<br />
megközelítést alkalmazott a Kárpát-medencében élõ<br />
magyar kisebbségekkel kapcsolatban, a bõvítés kapcsán<br />
ez a helyzet megváltozott. Alapvetõen más megközelítést<br />
igényelnek a Magyarországgal egy idõben<br />
csatlakozó országokban élõ magyarok (vagyis a Szlovákiában<br />
és a Szlovéniában élõk), más lehetõségekkel<br />
szembesülnek azok, akik a közeljövõben csatlakozó<br />
szomszédos országokban élnek (vagyis a Romániában<br />
és a Horvátországban élõ magyarok), és megint<br />
más helyzetbe kerülnek azok, akik olyan országokban<br />
élnek, melyek csak hosszabb idõ múlva kapcsolódhatnak<br />
be az európai vérkeringésbe (Szerbia és<br />
Montenegró vagy akár Ukrajna). 66 A Szlovákiában,<br />
Szlovéniában és Ausztriában élõ magyar kisebbség<br />
lakóhelyén – az Európai Unió hivatalos nyelvei révén<br />
– formálisan hivatalos nyelv lesz a magyar, ami<br />
elsõsorban abban lesz érzékelhetõ, hogy ezen kisebbségekhez<br />
tartozó személyek az anyanyelvükön tájékozódhatnak<br />
az Európai Unióról illetve anyanyelvükön<br />
terjeszthetnek be beadványokat a Közösség<br />
szerveihez.<br />
6.7.3. A magyar javaslat<br />
A Magyar Országgyûlés Európai Integrációs Bizottság<br />
2003. október 8-i ülésén fogadta el azt a szöveget,<br />
amelyet Magyarország az Európai Unió Alkotmányának<br />
Szerzõdéstervezetéhez a kisebbségek jogainak<br />
kérdésében beterjesztett.<br />
A magyar javaslat így szólt: „Az Unió az emberi<br />
méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia,<br />
az egyenlõség, a jogállamiság, valamint<br />
az emberi jogok – beleértve a nemzeti és etnikai kisebbségek<br />
jogait is – tiszteletben tartásának értékein<br />
alapul.” 67<br />
A javaslat értelmében a szöveg az Alkotmányos<br />
Szerzõdés elsõ része I-<strong>2.</strong> cikkelyében, az Unió értékei<br />
meghatározásánál szerepelt volna. 68<br />
6.7.4. A magyar javaslat útja<br />
69<br />
A magyar küldöttség tevékenysége sikeresnek<br />
mondható, hiszen a magyar felvetést 2003. október<br />
elején még egyetlen tagállam vagy csatlakozó ország<br />
sem támogatta. Októberben viszont Ausztria és<br />
Olaszország nyíltan a javaslat mellé állt, november<br />
folyamán további országok jelezték támogatásukat.<br />
Nem sokkal ezután az Európai Tanács soros elnökségnek<br />
sikerült egy olyan kompromisszumos szövegjavaslattal<br />
elõállni, amelyet a magyar javaslatot<br />
korábban fenntartással kezelõ tagállamok is elfogadhatónak<br />
tartottak. A kompromisszumos javaslatcsomagban<br />
az olasz elnökség két ponton változtatott a<br />
magyar javaslaton: egyrészt kizárta a jogok kollektív értelmezésének<br />
a lehetõségét – kisebbségi jogok helyett a<br />
kisebbségekhez tartozó személyek jogait jelölte meg<br />
–, másrészt törölte a magyar javaslatban szereplõ nemzeti<br />
és etnikai jelzõt, korlátozva ezzel a javaslat tág értelmezésének<br />
a lehetõségét.<br />
A kisebbségek védelmérõl szóló elv végül az Európai<br />
Tanács 2003 december 13–14-i brüsszeli ülésén<br />
került be az alkotmány tervezetébe, az Unió alapértékei<br />
közé – még ha némileg legyengített formában<br />
is –, de ez volt az ára annak, hogy a többi állam elfogadja<br />
ezt a magyar javaslatot. 69<br />
6.7.5. Az Alkotmány jelenlegi stádiuma<br />
Az Európai Unió alkotmányát hosszas viták után<br />
2004 június 17–18-i ülésein fogadta el az Európai<br />
Tanács. 70 Ezzel az aktussal még nem ért véget az alkotmányozási<br />
folyamat, az okmány még nincsen hatályban.<br />
A szöveg jelenleg még nincs minden hivatalos<br />
nyelvre lefordítva, nem írták alá a tagállamok<br />
államfõi, 71 és nem történt meg a nemzeti parlamentek,<br />
illetve népszavazás általi ratifikálása az egyes<br />
tagállamokban. 72<br />
6.7.6. A jelenlegi szöveg<br />
Az Alkotmány jelenlegi, elfogadott szövege tehát a<br />
következõ: 73<br />
I-<strong>2.</strong> cikk: Az Unió értékei<br />
Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása,<br />
a szabadság, a demokrácia, az egyenlõség, a jogállamiság,<br />
valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez<br />
tartozó személyek jogait – tiszteletben<br />
tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek<br />
a tagállamokban, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség,<br />
a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás,<br />
valamint a nõk és a férfiak közötti egyenlõség<br />
társadalmában.<br />
6.7.7. Az elfogadott alkotmányszöveg<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language