2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
80<br />
szonyrendszer átfogó újraszabályozása nem adhat<br />
alapot arra, hogy a tárgykörben korábban született,<br />
még hatályban lévõ és az új szabályozással kifejezetten<br />
felül nem írt rendelkezések alkalmazhatóságát<br />
kétségbe vonjuk, hiszen ez szabályok egymáshoz<br />
való viszonyára vonatkozó szubjektív megítélések<br />
melegágyát képezné, végeredményben a jogbiztonság<br />
veszélyeztetésével.<br />
A vázolt helyzet elkerülhetõ az életviszonyok újraszabályozása<br />
esetében alkalmazott következetes<br />
hatályon kívül helyezési gyakorlattal.<br />
b) A különbözõ rangú jogszabályok által történõ<br />
szabályozás<br />
A jogszabályok érvényességéhez fûzött, a rangsor<br />
tiszteletben tartását illetõ feltétel nem teszi lehetõvé,<br />
hogy alacsonyabb rangú jogszabály újraszabályozzon<br />
valamely, azelõtt magasabb rangú szabállyal rendezett<br />
életviszonyt. 3 Ha ez mégis megtörténik, a rangsorban<br />
elõrébb álló szabály rendelkezései irányadók.<br />
Amennyiben a magasabb rangú szabály kerül<br />
megalkotásra utóbb, a fenti 1. pontban foglaltak<br />
megfelelõen irányadók, ideértve a következetes hatályon<br />
kívül helyezés szükségességét is.<br />
A különbözõ rangú jogszabályok okozta kollízió<br />
speciális esete az Európai Unióhoz történõ csatlakozás<br />
idõpontjában elõállt helyzet, amikor a közvetlenül<br />
alkalmazandó közösségi rendeletek és más szabályok<br />
a társadalmi viszonyok olyan területein lettek<br />
irányadók, amelyek ezt megelõzõen a magyar<br />
jogalkotás keretében kerültek szabályozásra. A kérdés<br />
jelentõségét, az érintett szabályok volumenét fokozza<br />
az a tény, hogy sok esetben kifejezetten jogharmonizációs<br />
céllal születtek magyar jogszabályok,<br />
amelyek így – a csatlakozás idõpontjában – hatályon<br />
kívül helyezés nélkül is alkalmazhatatlanokká,<br />
sõt a közösségi jogalkotási rendelkezések szerint<br />
tiltottakká váltak volna.<br />
Az uniós csatlakozással párhuzamosan tehát a<br />
következõ deregulációs tevékenységeket kellett elvégezni:<br />
– hatályon kívül kellett helyezni azokat a magyar<br />
jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a csatlakozás<br />
napjától Magyarországon közvetlenül alkalmazott<br />
közösségi szabályokkal azonos tartalmúak voltak,<br />
– hatályon kívül helyezni vagy módosítani kellett<br />
azokat a magyar jogszabályi rendelkezéseket,<br />
amelyek ellentétesek voltak a közösségi joggal, illetve<br />
más módon hátráltatták a közösségi rendeletek<br />
érvényesülését.<br />
Elsõsorban a második esetkörben már tartalmi<br />
elemzési szempontok is felmerülnek, azonban az<br />
elsõdleges deregulációs ok végsõ soron itt is a magasabb<br />
rendû szabályba ütközés, illetve a gyakorlati<br />
alkalmazás ebbõl adódó tilalma.<br />
Kovácsy Zsombor: A dereguláció lehetõségei a magyar jogban<br />
c) A módosító szabály által érintett alaprendelkezés újabb<br />
módosítása, illetve hatályon kívül helyezése<br />
Szintén a késõbb kihirdetett jogszabály irányadó voltának<br />
alapelvébõl fakad az a következmény, amely<br />
szerint ha egy jogszabály módosítása után a jogszabály<br />
újabb módosítására, illetve hatályon kívül helyezésére<br />
kerül sor, az eredeti módosítás jogalkalmazási<br />
relevanciája megszûnik, ezért az aggálymentesen<br />
formálisan is hatályon kívül helyezhetõ.<br />
Hasonló a helyzet, ha a módosítással érintett jogszabály<br />
teljes egészében hatályon kívül helyezésre<br />
kerül. A módosító rendelkezéseket tehát az alapjogszabály<br />
újabb módosításakor, illetve hatályon kívül<br />
helyezésekor hatályon kívül kell helyezni, ebbõl adódóan<br />
teljes jogszabály hatályon kívül helyezése esetén<br />
az adott jogszabályt módosító valamennyi jogszabályt<br />
deregulálni kell.<br />
Kisebb terjedelmû módosító jogszabályok esetében<br />
gyakran elõfordul, hogy az alapjogszabály újabb<br />
módosítása(i) az eredeti módosító jogszabály egésze<br />
tekintetében a fent leírt alkalmazhatatlanságot<br />
idézi(k) elõ. Például a foglalkoztatás elõsegítésérõl<br />
és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.<br />
törvény módosításáról szóló 1993. évi LXIX. törvény<br />
egyetlen módosító rendelkezése késõbb felülíratott,<br />
így a törvény bárminemû érdemi jogalkalmazási<br />
következmény nélkül hatályon kívül helyezhetõvé<br />
vált. A hatályon kívül helyezés az egyes törvények és<br />
törvényerejû rendeletek hatályon kívül helyezésérõl<br />
szóló 2003. évi VIII. törvény által valósult meg.<br />
A tárgyalt deregulációs esetkör az új Jat. fényében<br />
elõbb-utóbb már a múlté: a módosítás egyszeri aktusként<br />
való elismerése kiüresíti a problémát, mivel<br />
a továbbiakban a módosítás nem csak a módosított<br />
rendelkezés újabb felülírása esetén, hanem minden<br />
körülmények között – a hatályba lépést követõen haladéktalanul<br />
– hatályon kívül helyezhetõ.<br />
d) A jogszabály valamennyi érdemi joghatás kiváltására<br />
alkalmas rendelkezésének hatályon kívül helyezése<br />
Elõfordul, hogy a jogszabály valamennyi érdemi<br />
rendelkezése utóbb hatályát veszti, azonban<br />
maga a jogszabály formálisan továbbra is hatályos,<br />
és a hatálybalépését meghatározó szakasz az<br />
egyetlen, hatályon kívül nem helyezett rendelkezése.<br />
Az ilyen jogszabályok (mint például a szõlõ- és<br />
gyümölcstermesztésrõl, valamint a borgazdálkodásról<br />
szóló 1970. évi 36. törvényerejû rendelet módosításáról<br />
szóló 1997. évi IX. törvény) az elõzõ<br />
pontban foglaltakhoz hasonlóan technikai alapon<br />
deregulálhatók.<br />
e) Megszûnt felhatalmazás alapján megalkotott<br />
jogszabály<br />
Amennyiben a jogszabály megalkotásának alapjául<br />
szolgáló felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language