2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bankó Zoltán: A távmunka a Munka Törvénykönyve speciális szabályainak rendszerében<br />
5<br />
Bankó Zoltán<br />
egyetemi adjunktus<br />
STUDIUM<br />
A távmunka a Munka<br />
Törvénykönyve speciális<br />
szabályainak rendszerében<br />
I. A távmunka az ún. atipikus<br />
munkajogviszonyok rendszerében 1<br />
A munkajogi irodalomban az ún. atipikus foglalkoztatás,<br />
az atipikus munkaviszony fogalom a legáltalánosabban<br />
használt a munkavégzés hagyományostól<br />
eltérõ formáinak összefoglaló megjelölésére. A tipikus<br />
munkajogviszony 2 fogalmi elemeitõl egy vagy<br />
több ponton eltérõ sajátosságokat mutató munkaviszonyok<br />
tartoznak az atipikus munkaviszo nyok 3 fogalmi<br />
körébe. Általában a részmunkaidõre létesített<br />
munkajogviszonyt, az ún. státusmegosztást, a bedolgozói<br />
jogviszonyt, a távmunka különbözõ formáit,<br />
az ún. önfoglalkoztatók kategóriáját, a munkaerõkölcsönzést<br />
sorolják az atipikus munkajogviszonyok<br />
fogalma alá. Az irodalom a fõ figyelmet a standard<br />
modelltõl eltérõ különbözõ jogviszonyokra<br />
való munkajogi és szociális védelem kiterjesztésére<br />
fordítja. 4 A témával kapcsolatos elemzések ezért<br />
fõképp azt vizsgálják, hogy a munkajog (hagyományos)<br />
védelmi szabályai hogyan alkalmazhatóak a<br />
munkavégzés ezen sajátos formáira, mennyire valósítják<br />
meg a kitûzött célokat a „tipikus” munkajogviszonyra<br />
alkotott szabályok.<br />
Természetesen az atipikus foglalkoztatás fogalmának<br />
használata mindig feltételezi, hogy definiáljuk<br />
azt, hogy mi számít tipikus foglalkoztatásnak. 5<br />
Az atipikus mivolta ezeknek a foglalkoztatási formáknak<br />
nagyrészt ugyanis abból a ténybõl adódik,<br />
hogy szabályozási vákuumban alakultak ki, laza szabályok<br />
között, legjobb esetben pedig a meglevõ szabályok<br />
minimális alkalmazásával. 6<br />
II. A távmunkára vonatkozó<br />
szabályok az Európai Unióban<br />
Az atipikus foglalkoztatási formák nem minden<br />
megnyilvánulási formája (és nem minden európai<br />
államban) részesül napjainkban kimerítõ munkajogi<br />
szabályozásban. Ebbõl következõen, az egyes<br />
ilyen jogviszonyok vizsgálatánál azt kell áttekinteni,<br />
hogy van-e egyáltalán speciális ide vonatkozó szabályozás<br />
és ha igen, az hogyan tér el az általánostól.<br />
A távmunka szabályozásának Európai Unióval<br />
kapcsolatos kérdéseit vizsgálva két lényeges szintet<br />
kell figyelembe venni – a közösségi, illetve a tagállami<br />
viszonylatokat.<br />
Függetlenül attól, hogy milyen arányban dolgoznak<br />
távmunkában az egyes országokban, jelenleg az<br />
Unió tagállamainak nemzeti jogában nem találunk<br />
olyan törvényi szintû munkajogi szabályt, amely a<br />
távmunkára vonatkozó speciális szabályokat tartalmazna<br />
és meghatározná az ilyen módon történõ foglalkoztatás<br />
feltételeit. Így az Európai Unió országainak<br />
jogalkotását áttekintve elmondható, hogy annak<br />
ellenére, hogy már nagyobb volumenben elterjedt<br />
a távmunkavégzés több országban, jelentkeznek új<br />
jogi problémák, de a tagállamok egyike sem alkotott<br />
még speciális távmunkára vonatkozó joganyagot. 7<br />
Azonban a kollektív szerzõdésekben való szabályozása<br />
a kérdésnek egyre gyakoribb, ez a munkajogi<br />
jogforrás hatékonyan tudja azokat a követelményeket<br />
teljesíteni, amely igények a távmunka szabályozásakor<br />
fontos kívánalmak: rugalmasan, a helyi<br />
igényeknek megfelelõen rendezze a felmerülõ speciális<br />
problémákat.<br />
Az Európai Unió joganyagát vizsgálva, a távmunka<br />
végzés vonatkozásában az ETUC, az UNICE/<br />
UEAPME és a CEEP által 2002 július 16-án megkötött<br />
Európai Távmunka keretmegállapodás tartalma<br />
szolgál iránymutatásul, mely az ilyen módon történõ<br />
munkavégzés speciális jellemvonásaival kapcsolatosan<br />
tartalmaz rendelkezéseket. A megállapodással<br />
kapcsolatosan hangsúlyozandó, hogy az csupán az<br />
európai szociális partnerek megállapodása, jelenleg<br />
nem származik belõle a tagállamok számára jogharmonizációs<br />
kötelezettség. Elképzelhetõ az – amint az<br />
a részmunkaidejû foglalkoztatással és a határozott<br />
idejû foglalkoztatással kapcsolatos irányelvek esetében<br />
is történt –, hogy az Unió a szociális partnerek<br />
által megkötött megállapodás tartalmát késõbb<br />
irányelvbe foglalja, és ily módon válik az egyes nemzeti<br />
jogok számára követendõ szabállyá.<br />
A keretmegállapodás definíciója szerint a távmunka<br />
olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési<br />
forma, mely során a munkát végzõ személy<br />
számítástechnikai eszközöket használ, és a munkát,<br />
mely a munkaadó telephelyén is végezhetõ lenne,<br />
rendszeresen attól távol végzik. 8<br />
A keretmegállapodás elsõként a távmunka önkéntes<br />
jellegét említi. 9 A távmunkát a munkavállaló<br />
munkaszerzõdésében is elõ lehet írni, de önkéntes<br />
alapon késõbb is választható ez a konstrukció. Eszerint,<br />
ha a távmunka nem része az eredeti munkakö-<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>