2004. Ã©vi 2. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

52 elérhetõvé a közéletet, a politikát és – esetleg – tette vonzóvá a kultúrát annak a jegyében, hogy a szakmaiságnak párosulnia kell az általános mûveltség szintjének ápolásával. Ezzel a szellemiséggel bárki azonosulhatott és azonosulhat anélkül, hogy ezért elkötelezné magát. E nyitottság a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület Alapszabályában fogalmazódik meg: „ ...szabad államban a politikai demokrácia csak akkor virágozhat, ha a fejlett társadalmi nyilvánosság viszonyai között a köz dolgaival felelõs állampolgá rok mennél nagyobb számú és legkülönbözõbb alapokon szervezett köreire, mint a szabadság kis köreire támaszkodik, hogy továbbá mind országunk, mind városunk történeti tradícióiból eredõen az értelmiség értéktermelõ és értékközvetítõ, a társadalom egésze számára mintaadó, szakmai feladatának ellátásán túl a közéletben is aktív tevékenysége mindig is motorja volt a társadalmi progressziónak” Irodalom Horváth Csaba: A civil társadalom és a demokrácia Rendszerváltó ÉK-es múltunk. (Fõszerk.: Horváth Csaba) Pécs-Baranyai Értelmiség Egyesület és Prezident BT, Pécs 1998. 480 o. Magyarország évtizedkönyve 1988–1998. (Szerk.: Kurtán–Sándor–Vass) Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest 1998 JURA 2004/2.
Kecskés András: A kárfelelõsség antik gyökereirõl Ahogy tehát arra Goethe is utal az idézett sorokban i. e. 168-ban a püdnai csatatéren Róma megsemmisítõ vereséget mért Perszeusz makedón király seregeire és ezzel katonai szempontból diadalt aratott. 2 Számos álláspont azonban vallja: az igazi diadalt a görög kultúra aratta, melynek Rómára gyakorolt hatása felbecsülhetetlen nemcsak a vallás, a mûvészet, de még a jog területén is. A kárfelelõsség antik eredetének kutatása szempontjából az érdemi vizsgálódás a római jog területét érinti döntõ hányadban, de a gyökerek mélyebbre nyúlnak. Éppen ezért nem lehetséges –átfogó megismerés igénye esetén – hogy legalább röviden ne essen szó a közel-keleti (asszír-babilóniai), a görög és a római jog egymásra hatásáról. Mádl Ferenc álláspontja szerint ez, mint keletrõl nyugatra irányuló hatás elismert tény, még akkor is, ha a görög és a római jogban a jogrendszerbeli hasonlatosságokról nem bizonyosodott be, hogy egy görög–itáliai õsnép létébõl erednek, ahogy azt egyes álláspontok hangsúlyozzák. Minden valószínûség szerint legenda csupán az is, hogy a XII. táblás törvényt – melynek kárfelelõsséggel összefüggõ rendelkezései késõbb részletes vizsgálat tárgyát képezik majd – egy Athénba ezért indított római küldöttség vitte Rómába. 3 Az említett kölcsönhatás mégis létezik, ezért markáns példái következzenek – a teljesség igénye nélkül. a) Az i. e. 1792–1750 között keletkezett a 282. §-t valamint bevezetést és zárszót tartalmazó Hamurábi Kódex, melyet 1901–1902-ben fedeztek fel, s amelyben a büntetõjog teljesen összemosódik a polgári joggal. Az önbíráskodás és a tálió elv is megtalálható benne. Mádl szerint: „…sem rendszerében, sem az egyes kategóriák kimunkáltságában nem éri el a fejlett római jogot, bár – egészen heterogén rétegzõdésben – felfedezhetõk benne fejlett judíciumra valló szabályok.” 4 Ezen törvények elõírásai szerint, abban az esetben, ha szabad ember juhot, szarvasmarhát, szamarat, disznót avagy hajót lopott, harmincszorosát volt köteles megtéríteni, amennyiben az az istené vagy a palotáé, tízszeresét, ha az a palota emberéé. b) Az i. e. III. században keletkezett Halensis 1-gyel, vagyis az 1. sz. hallei papírusszal kapcsolatos alapvetõ tudnivalók áttekintése szintén hasznos lehet, mivel számos kártérítési jogi rendelkezést is tartalmaz. Lényegében 12 §-ra oszló papiruszról van szó, melyek a következõ viszonyokat szabályozzák: I. Hamis tanúzás, II. Részek az alexandriai városi törvénybõl, III.,VI. A tettleges becsületsértés, IV. Peres eljárás a privilegizált osztályok részére, V. A katonai beszállásolás, VII. A törvényes eskü, VIII. Az alexandriaiak rabszolgasorba süllyesztésének tilalma, IX. A kézizálog, X. Tanúk megidézése, XI. Házak és telkek adásvétele, XII. Színészek és sportolók, valamint tanárok sóadó alóli mentesítése. 5 c) Végezetül említést érdemel a Lex Rhodián, amely a kiterjedt tengeri kereskedelmi kapcsolatokkal bíró Rodosz görög jogból a római jogba közvetlenül recipiált fejlett tengeri jogát tartalmazza. 6 A törvények és írott források említésén túlmenõen egy további fontos tényezõrõl essék még szó röviden. Ez pedig a pénz, mint fizetési eszköz megjelenése. A pénz a kártérítés eszközévé vált, mivel finomabb, precízebb értékmérõ skála szerepét tölthette be. Az okozott károk pénzbeli meghatározása tisztább rátekintést enged a kár mértékére és egyszerûsíti a kár megtérítését, hiszen az elégtételt nagymértékben függetleníti a kár természetétõl. 7 II. A kárfelelõsség fejlõdése a római jogban A kárfelelõsség antik gyökereinek vizsgálata szempontjából irányadóak a római történelem bizonyos – kiemelkedõ jelentõségû eseményei. Ezen események vizsgálatának célja kettõs: a jogtörténeti szempontú megismerés tartalmas élményén túl olyan alapvetõ intézmények és megoldások is körvonalazódnak, melyek máig hatók, esetleg az európai jogfejlõdés irányait követve a magyar magánjog intézményeit is érintik. A római jogfejlõdés során áttekintendõ, miként alakult át a felelõsségi gondolat a római õsjog idején, milyen viszonyítási pontot alkot a XII táblás törvény és a lex Aquilia, mi jellemzõ a klasszikus kor viszonyaira és milyenek voltak a posztklaszszikus kor kártérítési jogi relációi, ahol elõtérben a Corpus Juris Civilis rendelkezései állnak. Eközben megkerülhetetlen, hogy a jogtudomány idevágó ál- Kecskés András V. évf. joghallgató A kárfelelõsség antik gyökereirõl 53 „A péneiosz s Olümposz közti róna e föld, itt tört görög hadakra Róma; nagy ország omlott össze itt, királya futott, s polgár-vezéré lett a pálma.” (Goethe: Faust 1 ) I. A kárfelelõsség legõsibb forrásai a keleti és hellén kultúrákban JURA 2004/2.
Page 1 and 2: A Pécsi Tudományegyetem Állam-
Page 3 and 4: 3 TARTALOM STUDIUM BANKÓ ZOLTÁN:
Page 5 and 6: Bankó Zoltán: A távmunka a Munka
Page 11 and 12: Csapó Zsuzsanna: Európa biztonsá
Page 27 and 28: Drinóczi Tímea: Az országgyûlé
Page 37 and 38: Gál Gyula: Állami világûrjogok
Page 45 and 46: Horváth Csaba: A civil társadalom
Page 51: Horváth Csaba: A civil társadalom
Page 55 and 56: Kecskés András: A kárfelelõssé
Page 61 and 62: Kengyel Péter: Az Európai Unió k
Page 75 and 76: Kovácsy Zsombor: A dereguláció l
Page 93 and 94: Nagy Éva: Kölcsönszerzõdésbõl
Page 101 and 102: Nochta Tibor: A magánjog kereskede
Page 103 and 104:
Nochta Tibor: A magánjog kereskede
Page 105 and 106:
Nochta Tibor: A magánjog kereskede
Page 107 and 108:
Petrétei József: Jog-összehasonl
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Heinrich Scholler: Der gleiche Zuga
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Vókó György: Nemzetközi büntet
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Kun Tibor: Betekintés a francia ny
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Rózsás Eszter: A gyermekvédelem
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
István Horváth: Light and shadow
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Monori Gábor: Konferencia az Euró
Page 159 and 160:
Óriás Nándor: Emlékeim töredé
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Illésy István: Giovanni Sartori:
Page 173 and 174:
Illésy István: Giovanni Sartori:
Page 175 and 176:
Tilk Péter: Samu Mihály: Általá
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
A „JURA” korábbi számainak ta
Page 183:
A „JURA” korábbi számainak ta
show all

2004. Ã©vi 2. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?