2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Horváth Csaba: A civil társadalom és a demokrácia
tizánsoknak.
A liberális blokkot több párt képviselte. Az
SZDSZ Baranyában is a Szabad Kezdeményezések
Hálózatából jött létre 1988 decemberében. Nem helyi
szinten, hanem regionálisan (Baranya, Tolna, Somogy)
szervezõdtek, 1989 elejére a régióban létszámuk
meghaladta a fél ezret. A Dozsótól a Megyei
Könyvtárig a liberális értelmiségiek rendszeresen
szerveztek összejöveteleket. Kiadványokat jelentettek
meg és bekapcsolódtak a környezetvédelmi akciókba
is (pl. Ófalu).
A FIDESZ pécsi szervezete az egyetemi hallgatók
összejöveteleivel, találkozásaival bontakozott
ki, elsõsorban a JPTE bölcsész kollégiumában, majd
1988 õszén az SZDSZ-hez hasonlóan létrehozták a
Dél-dunántúli Regionális Irodát és Információs Központot.
Politikájukat a tabula rasa igénye és az állampárttal
való konfrontáció jellemezte, hiszen nekik valóban
nem lehetett a múlthoz semmilyen közük. Õk
is a Dozsóból indultak és szinte minden ellenzék által
indított helyi akcióban részt vettek. Két csoportot
is mûködtettek „Mocsár” és „Maléter Pál” néven.
A liberális blokkhoz tartozott – volna – még két
szervezet, a Vállalkozók Pártja és a Zöldpárt. Késõn
alakultak, szervezõdésük is lassan haladt, a választások
elõtt még a jelöltállítás is gondokat okozott nekik.
A helyi politikai folyamatok szélén sodródtak.
A jobboldali törésvonalon – a nemzeti, keresztény,
konzervatív blokkban – ugyancsak találunk
kis szervezeteket. A magát antikommunistának valló
Magyar Liberális Néppárt (1989 szeptemberétõl),
a Magyar Nemzeti Néppárt Pécsi Szervezete (1989
decemberétõl) egy-két tucatnyi tagsággal rendelkezett.
Késõn jött létre (1990 januárjában) a Nemzeti
Parasztpárt utódjának magát valló Magyar Néppárt.
Leendõ társadalmi bázisát akkorra már elvitte
az FKgP. Ezek a pártok is csak a helyi politika mentén
tudtak elhelyezkedni.
1988 novemberében két csoportosulásból (Istenkúti
Iskola és Belváros) jött létre az MDF pécsi szervezete,
melynek 1990 elején kb. 300 fõs tagsága volt.
Pécsett meghatározó szerepük volt a demonstratív
rendezvényeken és részt vettek a párt országos vezetésében
is. A helyi Ellenzéki Kerekasztal és Nemzeti
Kerekasztal munkájában is tevékeny részt vállaltak.
A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt
pécs-baranyai újjászervezésére 1989 novemberében
került sor. Pártosodásuk a „megfigyelések” miatt nagyobb
konspirációs eszközökkel folyt, de ennek ellenére
jelentõsebb pártszervezést folytattak, mint a
többi párt és nagy gondot fordítottak a vidék szervezésére
is. Taglétszámuk 1990 elejére meghaladta
a fél ezret. A párt helyi vezetésébe be tudták vonni a
párt idõsebb reprezentánsait is. Tevékeny részt vállaltak
a helyi politikai folyamatokban.
47
A KDNP helyi szervezõdése viszonylag késõn
indult, 1989 augusztusától és a következõ év elejére
mintegy 100–200 fõt tudtak beszervezni a megyében.
A nyilvánosság elõtt kevesebbet szerepeltek, az
elkésettség miatt késõbb vettek részt a politikai folyamatokban.
Programjaikban a keresztény erkölcs
és a közjó elvei domináltak.
3. A baranyai rendszerváltás
folyamata
Az ellenzéki szervezetek elsõ komolyabb megmozdulására
1989 március 14-én került sor. A „március
15-ére való emlékezés” fáklyás felvonulással indult.
A 48-as téri ünnepi beszéd, a „beszédes” 12 pont és
a megjelent tömeg – Pécsett elsõ ízben – a rendszerellenes
csöndes demonstrációt képezte.
A második hasonló akciót az ófalui atomtemetõ
elleni tiltakozások, fórumok és demonstrációk jelentették.
Nagy Imre kivégzésének gyászünnepsége a
Dóm téren (június 15-én) – hasonlóan a fõvárosihoz
– már a régi rendszer temetését is jelképezte.
Pécs is leképezte az országban zajló politikai folyamatokat.
1989 júniusában itt is megalakult a Független
Jogász Fórum. 1989 április 20-án alakult meg
a Baranyai Ellenzéki Kerekasztal a JPTE Universitas
utcai kollégiumában. Alapítói az MDF, az SZDSZ,
a FIDESZ, az FKgP, majd késõbb csatlakozott hozzá
az SZDP, a KDNP, a Független Jogász Fórum
(mely utóbbi a Kerekasztal szóvivõi tisztét is ellátta),
a TUDOSZ Pécs-Baranya megyei Szervezete, a
Raoul Wallenberg Egyesület és a Fii Cu-Noi. Májusi
ülésükön megegyezés született az MSZMP-vel
és a Baranya Megyei Tanáccsal folytatandó tárgyalásokról.
Az Alapító Nyilatkozatban kidolgozták a
Kerek asztalhoz való csatlakozás feltételeit és megalkották
a választási etikai kódexet, szabályozták az
ellenzéki szervezetek kapcsolatrendszereit, a közös
fellépések lehetõségeit és a késõbbi lehetséges választási
együttmûködés kereteit. (1989 szeptemberétõl
székhelyet is kaptak a Dischka Gyõzõ utca 2. szám
alatti épületben.) 1989 nyarától pedig megindultak
a tárgyalások – a Megyei Könyvtárban – az MSZMP
Megyei Pártbizottságával, valamint a Baranya Megyei
Tanáccsal.
Pécsett csakúgy, mint a fõvárosban hasonló politikai
folyamatok zajlottak. Mindkét részrõl – hatalom,
ellenzék – jellemzõ volt a magas szintû politikai
kultúra és felelõs magatartás és annak az eltökélt
szándéka, hogy ezek a folyamatok nyugodtan menjenek
végbe, szem elõtt tartva a demokratikus játékszabályokat
és a békés átmenetet.
JURA 2004/2.