2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

144
mek állandó vagy idõszakos ellátása nappali intézményben
nem biztosítható (pl. betegség miatt) és
a szülõ a gyermek napközbeni ellátását nem tudja
megoldani),
– óvodában (3–6 éves korig),
– iskolai napköziben (iskolai oktatásban részesülõ
gyermek számára),
– napközis táborban,
– alternatív napközben ellátás formájában (10 év
feletti, iskolai napközis ellátásban nem részesülõ, különösen
csellengõ vagy egyéb okból veszélyeztetett
gyermek számára). 33
c) Gyermekek átmeneti gondozása
A gyermek átmeneti gondozását kell biztosítani (a
szülõ vagy törvényes képviselõ kérelmére vagy belegyezésével),
ha a szülõ a gyermek nevelését a családban
– valamely okból 34 – nem tudja megoldani.
Az átmeneti gondozás keretében a gyermek teljes
körû ellátásáról (étkezés, ruházat, lakhatás, gondozás,
nevelés) kell gondoskodni. Az átmeneti gondozás
az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb
12 hónapig tart.
Az átmeneti gondozás történhet
– helyettes szülõ 35 saját háztartásában (legfeljebb
5 gyermek – saját gyermekekkel együtt),
– gyermekek átmeneti otthonában (ha gyermek
átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad; gyermekotthonban:
12–40, lakásotthonban legfeljebb: 12
gyermek), 36
– családok átmeneti otthonában (ha a szülõ és a
gyermek lakhatása nem biztosított, és emiatt a gyermeket
el kellene választani szülõjétõl; 12–40 fõ együttesen.)
37
2. Szakellátások
2.1. Otthont nyújtó ellátás
Otthont nyújtó ellátást kell biztosítani
– az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve
– az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek
számára. 38
Teljes körû ellátásról van szó, amelynek elõ kell
segítenie a gyermek családi környezetbe való visszahelyezését,
vagy – ha ez nem lehetséges – az örökbefogadását.
Az otthont nyújtó ellátás keretében különleges,
illetve speciális ellátást kell biztosítani az arra
rászoruló gyermekek számára. 39
Otthont nyújtó ellátást biztosíthat
– a nevelõszülõ (hivatásos, speciális hivatásos
nevelõszülõ), 40
– a gyermekotthon, vagy
– a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona
– a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával.
2.2. Utógondozói ellátás
A fiatal felnõtt számára a gyámhivatal rendel el utógondozói
ellátást, amelynek célja:
– (szükség esetén) teljes körû ellátás, és
– az önálló élet megkezdéséhez szükséges tanácsadás,
illetve segítségnyújtás a társadalomba való beilleszkedéshez
(utógondozás).
Utógondozói ellátást biztosíthat
– a nevelõszülõ,
– a gyermekotthon,
– az utógondozó otthon, vagy
– a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által
mûködtetett ún. külsõ férõhely.
2.3. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
(TEGYESZ)
A területi (megyei illetve fõvárosi önkormányzat)
gyermekvédelmi szakszolgálat(a)
– szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási
feladatokat végez,
– közremûködik a gyermek (átmeneti és tartós)
nevelésbe vétele során,
– közremûködik az örökbefogadási eljárások lebonyolításában,
– javaslatot tesz az ideiglenes hatállyal elhelyezett
gyermekek ellátását biztosító nevelõszülõre,
gyermekotthonra,
– mûködteti
• a nevelõszülõi hálózatot
• az eseti gondnoki és hivatásos gyámi hálózatot,
• az ideiglenes elhelyezést biztosító otthonokat,
• a külsõ férõhelyeket (fiatal felnõttek számára).
3. Gyermekvédelmi gondoskodás (hatósági
intézkedések)
3.1. Védelembevétel
Rózsás Eszter: A gyermekvédelem rendszere
Ha a gyermek veszélyeztetett és ezt az alapellátás(ok)
önkéntes igénybevételével nem lehet megszüntetni,
de alaposan feltételezhetõ, hogy segítséggel a gyermek
fejlõdése családi környezetben mégis biztosítható,
a jegyzõ védelembe veszi. 41
A jegyzõ a védelembevétellel egyidejûleg kirendeli
a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, aki
a gyermek számára egyéni gondozási–nevelési tervet
készít.
A védelembevétel nem érinti a szülõ felügyeleti
jogát.
JURA 2004/2.