2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Drinóczi Tímea: Az országgyûlési képviselõ joga a tájékoztatáshoz<br />
31<br />
viszont az Országgyûlés engedélyezheti, hogy harminc<br />
napon belül írásban válaszoljon. A probléma<br />
ez esetben is elvesztheti aktualitását. Ilyenkor a kérdést<br />
és a választ az Országgyûlés jegyzõkönyvébe<br />
kell foglalni. Az írásban megadott választ az interpelláló<br />
képviselõnek és az Országgyûlés elnökének<br />
kell eljuttatni, aki – teljesítve a képviselõk jogos igényét<br />
– gondoskodik az írásban adott válasznak a<br />
képviselõkhöz való eljuttatásáról.<br />
b) Az Országgyûlésben (vagy a bizottságaiban) 29<br />
gyakorolható, passzívan megszerezhetõ információk<br />
közé tartozik az, amikor az Országgyûlést mint testületet,<br />
és ezáltal a képviselõket is tájékoztatják. Ezek az<br />
információk – fõ jellemzõjüket tekintve – személyre,<br />
vagy tény-, illetve eljárási kérdésekre vonatkozhatnak.<br />
Természetesen elõfordulhat, hogy adott eljárási<br />
felvilágosítás egyben tényinformáció is. A tájékoztatást<br />
végezheti egyrészt az Országgyûlés elnöke, az<br />
ülést vezetõ elnök (korelnök), aki a Házszabály rendelkezései<br />
szerint tájékoztat, jelez, közzétesz, ismertet<br />
bejelent vagy figyelmeztet. A jegyzõk felolvasnak<br />
és bejelentenek. 30 Az Országgyûlés számára egyéb<br />
szervek is bejelentési kötelezettséggel tartoznak.<br />
– Személyi kérdéssel függ össze egyrészt a mentelmi<br />
és az összeférhetetlenségi ügyek intézése. Az<br />
Országgyûlés elnöke mentelmi ügyekben – miután<br />
a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt,<br />
a mentelmi jog megsértését kifogásoló bejelentést<br />
megvizsgálásra átadta a mentelmi és összeférhetetlenségi<br />
ügyekkel foglalkozó bizottságának<br />
– tájékoztatja az Országgyûlést, valamint az eljárásban<br />
érintett képviselõt. 31 Hasonló az eljárás az összeférhetetlenségi<br />
ügyek esetében is: az Országgyûlés<br />
elnöke a képviselõi összeférhetetlenséggel kapcsolatos<br />
iratokat, dokumentumokat átadja a bizottságnak<br />
és tájékoztatja az Országgyûlést és az eljárásban<br />
érintett képviselõt. 32 Ide tartozik az Országgyûlés<br />
által választott tisztségviselõkrõl kialakított bizottsági<br />
vélemény, amelyet a bizottság elõadója az<br />
Országgyûlés ülésén ismertet. 33 További eset, amikor<br />
az Országgyûlés elnöke – a Ház határozatképességének<br />
sikertelen helyreállítására tett kísérlet után – a bejelentés<br />
nélkül távol lévõk jegyzékét az Országgyûlés<br />
legközelebbi ülésén közzéteszi. 34<br />
– Az Országgyûlésnek tényt közöl az Országos<br />
Választási Bizottság elnöke az országgyûlési<br />
képviselõk választásáról, a belügyminiszter a választással<br />
kapcsolatos állami feladatok megszervezésérõl<br />
és technikai lebonyolításáról. 35 Az Országgyûlés<br />
megalakulásakor a mandátumvizsgálatokkal, illetve<br />
a képviselõcsoportok megalakulásával összefüggésben<br />
közlendõ információk, valamint a Házbizottság<br />
tagjainak névsorára vonatkozó korelnöki ismertetés<br />
is e csoportba tartoznak. 36 Tényinformációnak<br />
számít továbbá a Mentelmi bizottság által megállapított<br />
tény, amelyrõl az Országgyûlés elnöke a soron<br />
következõ ülésen tájékoztatja az Országgyûlést, 37 illetve<br />
a megbízólevelek átvételérõl szóló, 38 valamint<br />
a következõ ülésszakra vonatkozó törvényalkotási<br />
programmal összefüggõ Kormány általi tájékoztatás.<br />
39 A szavazás eredményének a megállapítása<br />
és a korelnök, illetve az Országgyûlés elnöke általi<br />
kihirdetése is a tényinformációk körébe sorolható.<br />
40 A képviselõk tájékoztatását elõsegítendõ, az<br />
országgyûlési iratokat a jegyzõk olvassák fel. 41<br />
– Eljárási jellegû információnak minõsül az<br />
Országgyûlés mûködésével, illetve a jogalkotási<br />
eljárással kapcsolatos tájékoztatás, amely révén<br />
a képviselõ tudomást szerez a Ház mûködésének<br />
konkrét idõszakra vonatkozó eljárási rendjérõl, amihez<br />
a saját munkájának menetét igazítani tudja. Az<br />
Országgyûlés mûködésével függ össze a következõ<br />
ülés összehívásával, 42 az ülésnapok várható számával<br />
43 összefüggõ tájékoztatás, a Házbizottság napirendi<br />
javaslatának ismertetése, a napirendre tett<br />
eltérõ javaslatok, továbbá a Házbizottságnak a tanácskozás<br />
idõtartamára és a felszólalási idõkeretekre<br />
vonatkozó javaslatának közlése. 44 A jogalkotással<br />
kapcsolatban említhetõ például az, hogy az ülés kezdetén<br />
az elnök ismerteti a benyújtott törvényjavaslatokat,<br />
határozati javaslatokat, politikai nyilatkozattervezeteket,<br />
jelentéseket és sürgõsségi javaslatokat, 45<br />
illetve, ha az általános vita lezárásáig módosító javaslatot<br />
nem terjesztettek elõ, az elnök figyelmezteti az<br />
Országgyûlést, hogy részletes vitára nem kerül sor. 46<br />
– A képviselõk számára a bizottsági munkájukkal<br />
kapcsolatban nyújtott tájékoztatás közül tényinformációnak<br />
minõsül a bizottsági tagok helyettesítése<br />
esetén a helyettesítés tényének bejelentése, 47 illetve<br />
a bizottság határozatának elnök általi kimondása,<br />
48 valamint a külügyekkel foglalkozó bizottság és<br />
a külföldi delegáció számára az Országgyûlés delegációjában<br />
részt vevõ országgyûlési képviselõ általi<br />
beszámoló. 49 Eljárási kérdés a határozatképtelenség<br />
esetén megismételt bizottsági ülésnek a megjelentek<br />
számára tekintet nélküli határozatképessége, ha erre<br />
a képviselõk figyelmét a meghívóban felhívták. 50<br />
– A képviselõ a következõ információcsoportot<br />
is passzívan szerzi meg, de ezek elsõdlegesen az<br />
Országgyûlés normális mûködését biztosítják, illetve a<br />
tisztességes eljáráshoz való jog részaspektusainak<br />
minõsülnek. Ide tartozik egyrészt az elnök fegyelmezési<br />
joga, ami alapján az elnök felszólít a tárgyra<br />
térésre, rendre utasít, és mindkét esetben figyelmeztet<br />
az eredménytelen felszólítás következményeire.<br />
A következményekre való figyelmeztetés fontos eljárási<br />
garancia, mivel nem lehet megvonni a szót, ha<br />
az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette<br />
a képviselõt a felszólítások konzekvenciáira. 51<br />
E csoporthoz köthetõ másrészt a Mentelmi bizott-<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language