2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Horváth Csaba: A civil társadalom és a demokrácia<br />
49<br />
B. András, Király Béla, M. Kiss Sándor stb. A konferencia<br />
emlékesttel zárult, melyen már „mertek” megszólalni<br />
az akkori helyi résztvevõk is.<br />
A heti rendszerességgel mûködõ klubnak talán a<br />
legjelentõsebb sorozata az ún. „közéleti devianciák”<br />
c. sorozata volt. Benne addig elhallgatott, vagy éppen<br />
másképp interpretált témákkal, mint: a politikai<br />
bûncselekmények Magyarországon, a börtönviszonyok,<br />
az erdélyi menekültek, az antiszemitizmus, a<br />
vallás, az ifjúság beilleszkedési zavarai, a szellemi elsivárosodás,<br />
a szegénység. Már nemcsak elõadások<br />
hangzottak el, hanem heves vitafórumok is zajlottak,<br />
amik kiegészültek különbözõ indexen levõ, vagy féllegális<br />
filmbemutatókkal és a Jurta Színház lehozott<br />
színdarabjaival.<br />
A témák és az egyre nagyobb szervezkedés, valamint<br />
a résztvevõk létszámának fokozatos emelkedése<br />
természetesen felkeltette az „illetékesek” figyelmét<br />
is, ami eleinte egyrészt „baráti” figyelmeztetésekben<br />
fejezõdött ki, majd miután ezek hatástalannak<br />
bizonyultak, ügyeletes „megfigyelõket” küldtek<br />
a rendezvényekre (kilétükre, személyeikre 1990<br />
elején derült fény).<br />
A rendezvényekre látogatók létszáma meredeken<br />
nõtt, 1990 elejéig az óvatos becslések szerint legalább<br />
kétezren fordultak meg az esteken, közülük mintegy<br />
450 klubtaggá is lett. Ennek oka nemcsak az addig<br />
titkolt, vagy tiltott témák kibontása és a nyilvánosság<br />
kibontakozása volt, hanem az is, hogy egy új, alternatív<br />
közéleti kultúrával találkoztak a résztvevõk.<br />
A közönség nemcsak meghallgatja az elõadót, hanem<br />
szabadon a véleményét is kifejtheti, vagy éppen<br />
kicserélheti. Ez mintegy új politikai szocializáció<br />
létrejöttét hozta maga után, aminek kellõ haszna<br />
késõbb majd a hatalommal kialakított párbeszédekben<br />
realizálódott.<br />
Az „alternatív témák” „alternatív közéleti személyeket<br />
is jelentettek. Az elsõk egyike Csurka István<br />
volt, aki beszámolt az akkori politikai és kultur maffia<br />
tevékenységérõl. Ez a fórum Pécsett egyben egy politikai<br />
pamflett is volt a hatalom ellen. Közvetlenül<br />
a „négyek kizárása” után látogatott el a klubba Király<br />
Zoltán (MSZMP). Hegedûs András egykori belügyminiszter<br />
és Farkas Vladimir (volt ÁVH-s) látogatása<br />
nemcsak korukra jelentettek bírálatokat, hanem<br />
az akkori jelenre is. Solt Ottilia, Csalog Judit,<br />
Gyõri Béla, Mécs Imre, Kutrucz Katalin, Habsburg<br />
Ottó, Mark Palmer (amerikai nagykövet) fórumai<br />
már elõrevetítették a demokratikus jövõ megteremtésének<br />
lehetõségét is.<br />
Nagy látogatottságot vonzottak a „helyi devianciákkal”<br />
foglalkozó fórumok is. Az ófalui atomtemetõ<br />
elleni társadalmi mozgalom egyik fontos állomása<br />
volt az a rendezvény, ahol elsõ ízben sikerült mindegyik<br />
érdekelt felet egy asztalhoz ültetni. Logikusan<br />
követte a rendezvényt a pécsi környezeti ártalmak<br />
vizsgálata.<br />
A nyilvánosság kiszélesítése már nehezebb feladat<br />
volt, hiszen a helyi sajtó eleinte nem, vagy alig<br />
tudósított a rendezvényekrõl. „Periférikus és hamar<br />
véget érõ mozgolódásnak” vélték. Az elhallgattatás<br />
inkább növelte a látogatottságot. A programok terjedtek<br />
a városban, ha kellett még a szószékekrõl is<br />
bemondták, sõt több esetben a Szabad Európa Rádió<br />
harangozta be.<br />
A profilválasztás a nyilvánosság megteremtésében<br />
és a közéletiség alakításban nem volt vitás, ám<br />
a hovatartozás igen. A Klub jelentõségét jelezte 1988<br />
szeptemberében Csengey Dénes levele, amelyben<br />
felkérték a Klubot, hogy csatlakozzon az MDF-hez,<br />
vagy legalábbis váljon szimpatizáns szervezetévé. A<br />
Klubtanács nyilvános ülésén azonban a döntõ többség<br />
elutasította az ajánlatot és ekkor fogalmazódott<br />
meg az autonóm szellemi lét igénye, vagyis, hogy<br />
a Klub független és semleges terepe legyen a pécsi<br />
közéletnek a teljes nyitottság jegyében.<br />
6. A „Nyilvánosság Klubból”<br />
ellenzéki mozgalom (1989 elsõ fele)<br />
1989 február 16-án 150 fõvel hivatalosan is megalakult<br />
az Értelmiségi Klub (ezzel az utolsó kapocs is<br />
megszûnt a KISZ keretében mûködõ ÉFT-vel). Programként<br />
továbbra is a nyitott, demokratikus közéleti<br />
fórum megteremtése szerepelt a pécsi értelmiség<br />
számára, azonban túllépve ezen megjelent a demokratikus<br />
átalakulásban történõ leendõ szerepvállalás<br />
is. „Az e célt vallóknak pártállásuktól függetlenül<br />
továbbra is nyilvánosságot biztosít és elõsegíti<br />
a kapcsolatok kiépítését a politikai, társadalmi szervezetek<br />
között”.<br />
1988 végétõl kezdték „ellenzékinek” nevezni a<br />
klubot, az akkori helyi hatalom részérõl természetesen<br />
pejoratív értelemben. A rendezvényeken részt<br />
vevõ „megfigyelõk” arról számolhattak be, hogy november<br />
és december folyamán a Klubban Mécs Imre<br />
az SZDSZ helyi megalapítását kezdeményezte, Dragon<br />
Pál és Ravasz Károly pedig a Független Kisgazdapártba<br />
toborzott jelentkezõket. Az ellenzéki pártok<br />
felkarolása és 1956 témája a felülrõl érkezõ „figyelmeztetések”<br />
után adminisztratív intézkedésekhez<br />
vezetett: a Klubot kitiltották a Szent István<br />
téri helyérõl. Nem kis kockázatot vállalt a Vasutas<br />
Mûvelõdési Ház vezetése, amikor ezek után befogadta<br />
a szervezetet. A „kiûzetés” visszhangja azonban<br />
még nagyobb közönséget vonzott a rendezvényekre,<br />
hiszen egyértelmûvé vált, hogy a csírázó ellenzéki<br />
szervezõdések segítséget kaphatnak a Klub-<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language