2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
122<br />
jegyezzük meg, hogy a 90-es években az emberi jogok<br />
a veszélyben lévõ kisebbségek védelmére specializálódtak.<br />
Így került sor az 1990 január 26-i gyermeki<br />
jogokról szóló nemzetközi egyezményre, amely<br />
szentesíti a gyermeket megilletõ magasabb rendû érdeket<br />
és azt célozza, hogy megtiltsa a vele szembeni<br />
embertelen bánásmódot, amelynek oly gyakran áldozatául<br />
esik (lásd: kényszermunka, gyermek katonák,<br />
szexuális turizmus stb.).<br />
Az 1998 június 17-i franciaországi törvény elõírja,<br />
hogy azokat a szexuális vétségeket, amelyeket franciák<br />
kiskorúak ellen idegenben követnek el, még akkor<br />
is szankcionálni kell, ha ezeket a vétségeket helyileg<br />
nem torolják meg és nem képezik tárgyát semmiféle<br />
feljelentésnek. A párizsi Esküdtszék 2001-ben<br />
el is ítélt egy franciát, aki szexuális bûncselekményt<br />
követett el egy thaiföldi tizenegy éves kislány személye<br />
ellen.<br />
Ugyanebben a szellemben a 2000 június 17-i törvény,<br />
amely a korrupció elleni harcról szól, és az<br />
1997. évi OCDE-egyezményt emeli át a francia jogrendbe;<br />
elõírja az idegenben aktív korrupciós cselekedeteket<br />
elkövetõ fizikai vagy jogi személyek franciaországi<br />
megbüntetésének a lehetõségét. Tehát a<br />
francia vállalatok vezetõi nem részesülnek védelemben<br />
saját országuk bûnüldözésével szemben, ha külföldi<br />
hatóságokat vesztegetnek meg.<br />
Aussaresses tábornok vallomása az Alger-i csata<br />
alatt provokált eltûnésekrõl a kor civil és katonai<br />
felelõsei ellen igazságügyi akciókat indított el. Még<br />
ha kétségesnek bizonyult is ezeknek az akcióknak<br />
az igazságszolgáltatási megalapozottsága, világossá<br />
vált, hogy a gyarmatosítás elleni háborúban elkövetett<br />
bûntettek elõbb vagy utóbb olyan bírói határozatokhoz<br />
vezetnek, amelyeket az emberi jogokhoz kötõdõ<br />
nemzetközi egyezmények alapján hoznak meg.<br />
Áttekintve ezt a vázlatos panorámát, meg kell állapítanunk,<br />
hogy növekszik az emberi jogok megsértése<br />
esetén induló büntetõeljárások, ellenõrzések és<br />
szankciók száma. A machiavellizmusnak nincs helye<br />
többé a nemzetközi kapcsolatokban: azaz egyáltalán<br />
nem mentesülhet senki a felhasznált eszközök<br />
felelõssége alól. Egyre inkább vizsgálni és ellenõrizni<br />
fogják ezeket.<br />
A nagyobb éberség, valamint az igazságszolgáltatási<br />
ellenõrzés növekedése súlyos tendenciákból<br />
fakad. Az utóbbi húsz év folyamán ezek a tendenciák<br />
egy pontban és töréshez vezettek.<br />
II. Az emberi jogok, mint<br />
a nemzetközi kapcsolatok<br />
legfontosabb összetevõi<br />
Vókó György: Nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás korunkban<br />
A berlini fal 1989. évi leomlása a nyugati világot<br />
megerõsítette a következõ alapelvekben: a civil társadalom,<br />
mint a zsarnokság elleni korlát; többpártiság<br />
és a piac szerepe; konfliktusok jog általi megoldása;<br />
az emberi jogok tisztelete. Ezek az elvek képezték<br />
az Egyesült Nemzetek chartájának az alapjait<br />
is, ám a hidegháború idején a gyakorlatba ültetésük<br />
„befagyott”.<br />
Az ENSZ intézményei növekvõ helyet biztosítanak<br />
ezeknek a kérdéseknek.<br />
1993-ban létrehozták az Emberi Jogok Legfelsõbb<br />
Biztosságát. Az Egyesült Nemzetek fejlõdési programjában<br />
(PNUD) az éves jelentések kiemelik, hogy<br />
a fejlõdést jelzõ kritériumok egyikét az emberi jogok<br />
tisztelete alkotja.<br />
1. A nemzetközi jog elsõbbsége<br />
Az emberi jogokhoz kötõdõ nagy nemzetközi egyezmények<br />
mind több aláírást viselnek magukon még<br />
akkor is, ha néhány nagy hiányzót is szóvá kell tennünk.<br />
A berlini fal leomlása óta a világ országainak<br />
közel a fele ratifikálta az emberi jogok védelmének<br />
fõ jogi instrumentumait.<br />
Még alapvetõbb, hogy a nemzetközi jog elsõbbsége<br />
a nemzeti joggal szemben egyre erõsebbé válik. Egy<br />
olyan korszakban, amelyet a változások globalizálódása<br />
jellemez, a nemzetközi jog épp olyan fontos<br />
– vagy talán még fontosabb – forrássá vált, mint<br />
a nemzeti jog.<br />
Nem kell más példát idéznünk, mint az európai<br />
építést, amely maga után vonta annak a közösségi<br />
jognak a felszínre emelkedését, amely fölötte áll az<br />
államokénak és kényszerítõ erõvel bír. Egyre több<br />
anyaggal bõvül a nemzetközi jog primátusa. Többek<br />
közt az OMC 1994-es létrehozása is azt illusztrálja,<br />
hogyan halad a nemzetközi jog egy kereskedelmi<br />
konfliktusokat szabályozó szervezet égisze alatt.<br />
A polgári és egyéni jogok területe sem maradt ki a<br />
fejlõdésbõl. Addig, amíg az aláíró államok nem fogadták<br />
el az egyén fellebbezési jogát a Strasbourgi<br />
Bizottsághoz és Európai Bírósághoz, az emberi jogok<br />
1950-es európai egyezménye gyakorlatilag mindenféle<br />
reális jelentõséget nélkülözött. Franciaország ezt<br />
csak 1981-ben ismerte fel, ám a beindult hullámzás<br />
azóta újabb és újabb hatásokat vált ki, és ezek arra<br />
kényszerítik a franciákat, hogy több területen is módosítsák<br />
törvényeiket, mint például a telefonlehallgatások<br />
terén, a házasságtörõ viszonyból született gyermekek<br />
kárára örökösödés tárgyában egyenlõtlenség<br />
terén és más területeken.<br />
Az Egyesült Királyság egy emberi jogokról szóló<br />
törvény megszavazásával (2000. október) a CEDH-át<br />
(az Emberi Jogok Európai Egyezményét) beemelte saját<br />
belsõ jogrendszerébe. Hirtelen a brit törvényhozás<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language