2004. Ã©vi 2. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

126 az érintett országok többségét kétségtelenül arra kötelezi majd, hogy belsõ jogrendjükbe egy olyan rendelkezést iktassanak, amely (Belgiumhoz hasonlóan, aki megtette már ezt az összes ismert következménnyel együtt) egyetemleges kompetenciát biztosít saját igazságszolgáltatásuknak abban, hogy a CPI alapszabálya által célzott összes bûntettet elismerjék. Harmadsorban kívánatosnak tartják, hogy az ügyész teljes pártatlansággal irányítsa az esetleges vádakat azon személyek ellen is, akik nem tartoznak a legyõzöttek táborához. Ilyen értelemben, a koszovói bombázások miatt NATO ellen indított büntetõeljárás feladása 2000-ben elszigetelt eset kell, hogy maradjon. A Bíróság pártatlanságát ez esetben az emberiség elleni bûntettekkel gyanúsított bosnyákok ellen megkezdett büntetõeljárás lefolytatása tanúsítja. Negyedsorban, meg kellene gyorsítani az eljárásokat. Az igazságszolgáltatás sokszor híres túlzott lassúságáról és drágaságáról. Ez különösen igaz a nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatásra: ha minden rendben halad, ami egyáltalán nem biztos jelenleg, a TPIY és TPIR által lefolytatott vizsgálat el fog tartani 2005-ig, az ítélethozatal pedig ezekben az ügyekben 2007-ig is. Közel tizenöt év választja el a tetteket a szankciótól. Hol állunk a nürnbergi per rövidségétõl! E határidõk rendkívül hosszúak, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatásnak szimbolikus rendeltetése van. 7. Ne várjunk mindent a büntetõ igazságszolgáltatástól A nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás egyedül nem garantálhatja az emberi jogok tiszteletét. Egyes államfõket, egyes polgári vagy katonai hatóságokat vagy médiaszemélyiségeket talán elrettenthet attól – különösen, ha a TPIR egy szép napon elítéli majd az Ezer Domb szabad rádió-televízió felelõseit 3 –, hogy eléje kerüljenek. Már önmagában a TPIR létezése is nagy lépést jelent elõre. A nemzetközi közösség eme intézmény létrehozásával érzékelteti, hogy többé nem tûri el a civil lakosság elleni erõszak bizonyos formáit. Ám továbbra is tény marad, hogy az ilyen típusú bíráskodás önmagában nem garantálja a jogállamiság tiszteletét. A bíró ilyen értelemben sose helyettesítheti az ENSZ-et és a regionális biztonsági szervezeteket. A szomáliai, boszniai, ruandai, kongói, sierra leone-i emberi drámák a nemzetközi szervek és cselekvési eszközeik megerõsítésének e prioritásáért kiáltanak, azért, hogy még hatékonyabban és még korábban lehessen közbelépni az ilyen válságokban. A bírói szankció, épp ezért, mert kényszerûen a posteriori, sohasem lesz csodaszer. Vókó György: Nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás korunkban A béke és a biztonság biztosításával megbízott nemzetközi intézmények megerõsítésével párhuzamosan ösztönözni kell azon regionális bíróságok létrejöttét is, amelyeknek az emberi jogok tisztelete fölötti õrködés a hivatása. Az 1950-es CEDH (Emberi Jogi Európai Egyezmény) létrejöttével Európa ígéretesen utat tört. A történelem adott pillanatában ez az egyezmény az iparilag fejlett demokráciákban megszületett emberi jogok koncepcióját valósította meg, de még inkább azt, hogy e jogokat tiszteletben kell tartani. Ázsiában, vagyis azon a kontinensen, amelyen az emberi jogok kérdése növekvõ jelentõséggel bír, hiányzik egy ehhez hasonló eszköz. Az emberi jogok megsértését szankcionáló perek legutóbbi elszaporodása azt húzza alá negatívan, hogy a béke és a nemzetközi biztonság megõrzésével megbízott intézmények tétlenek. Ugyanakkor egy olyan büntetlenségi idõszak végét is jelzik, amely alatt „a diktátorok, az abszolút szuverenitás paravánja mögött, gaztetteket követhettek el”. A XXI. század kezdetét ezzel szemben a felelõsség és a moralitás nagyobb igénye jellemzi. Az államok növekvõ egymástól függése, ami a nemzetközi jog felemelkedésében és primátusában mutatkozik meg, új mechanizmusokat kíván a jogállamiság tiszteletben tartatásában. A nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás egyike ezeknek. Ám nem maradhat egyetlen. Jegyzetek 1 Kína, India és Pakisztán elutasította a CPI-t létrehozó szerzõdés ratifikálását. Az Egyesült Államok, amely aláírta ugyan, de ugyancsak nem ratifikálta, azt az indokot helyezte elõtérbe, hogy visszautasítja katonáinak más bíróságok, mint a saját bíróságok elõtti megjelenését. Jesse Helms szenátor aztán egy olyan törvényt is megszavaztatott a Szenátussal 2001 december 7-én, amely megtiltja az Egyesült Államoknak a CPI-vel (Nemzetközi Büntetõ Bírósággal) való együttmûködést. 2 Nemzetközi Politika: „A Balkán és Ruanda: a büntetlenség vége?” (beszélgetés Carla Del Pontéval), 90. sz. 2000–2001 tele. 3 Az Ezer Domb rádió-televízió-állomás volt igazgatóját és a Kangura címû újság volt fõszerkesztõjét népirtásért és népirtásra való felbujtásért helyezték vád alá a TPIR elõtt. E médiumok nagy szerepet játszottak a tsutsik elleni gyilkosságra való felhívásban, a ruandai tragédia idején. JURA 2004/<strong>2.</strong>
Vókó György: Nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás korunkban gyorsan alkalmassá kellene tennie a saját nemzeti jogrendjét arra, hogy a TPI-vel (Nemzetközi Büntetõ Törvényszékkel) és a CPI-vel (Nemzetközi Büntetõ Bírósággal) történõ együttmûködés mechanizmusai létrejöjjenek. Külön figyelmet kell fordítani arra is, hogy a keresett személyeket kötelezõ módon kiadják. Az a védelem ugyanis, amelyben például Radovan Karadzic és Ratko Mladic részesült mindeddig, aláaknázza a nemzetközi büntetõ igazságszolgáltatás 127 hitelességét. E tekintetben Carla Del Ponte fõügyész javaslatai egy polgári „task force” megteremtésére – amelynek a szökésben lévõket kell majd elfognia – jó irányba tett lépésnek tekintendõk. A nemzeti és a CPI-hez tartozó bírók közötti komplementaritás elve (mely szerint az aláíró országoknak a nemzetközi bûntettekért felelõs személyeket saját nemzeti büntetõ igazságszolgáltatásuk által is üldözniük kell) JURA 2004/<strong>2.</strong>
Page 1 and 2:
A Pécsi Tudományegyetem Állam-
Page 3 and 4:
3 TARTALOM STUDIUM BANKÓ ZOLTÁN:
Page 5 and 6:
Bankó Zoltán: A távmunka a Munka
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Csapó Zsuzsanna: Európa biztonsá
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Drinóczi Tímea: Az országgyûlé
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Gál Gyula: Állami világûrjogok
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Horváth Csaba: A civil társadalom
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Kecskés András: A kárfelelõssé
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Kengyel Péter: Az Európai Unió k
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76: Kovácsy Zsombor: A dereguláció l
Page 93 and 94: Nagy Éva: Kölcsönszerzõdésbõl
Page 101 and 102: Nochta Tibor: A magánjog kereskede
Page 107 and 108: Petrétei József: Jog-összehasonl
Page 115 and 116: Heinrich Scholler: Der gleiche Zuga
Page 121 and 122: Vókó György: Nemzetközi büntet
Page 123 and 124: Vókó György: Nemzetközi büntet
Page 125: Vókó György: Nemzetközi büntet
Page 129 and 130: Kun Tibor: Betekintés a francia ny
Page 141 and 142: Rózsás Eszter: A gyermekvédelem
Page 151 and 152: István Horváth: Light and shadow
Page 157 and 158: Monori Gábor: Konferencia az Euró
Page 159 and 160: Óriás Nándor: Emlékeim töredé
Page 171 and 172: Illésy István: Giovanni Sartori:
Page 173 and 174: Illésy István: Giovanni Sartori:
Page 175 and 176: Tilk Péter: Samu Mihály: Általá
Page 177 and 178:
Tilk Péter: Samu Mihály: Általá
Page 179 and 180:
Tilk Péter: Samu Mihály: Általá
Page 181 and 182:
A „JURA” korábbi számainak ta
Page 183:
A „JURA” korábbi számainak ta
show all

2004. Ã©vi 2. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?