2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kovácsy Zsombor: A dereguláció lehetõségei a magyar jogban<br />
meghatározása után, az esetleges visszásságok figyelembevételével<br />
ítélhetjük meg.<br />
Amennyiben a fentiek alapján nem találunk<br />
megfelelõ megoldást, a feltételrendszer módosítása,<br />
esetleg alapjaiban új szabályozási technika javasolható.<br />
e) Feltételek idõtállósága<br />
A társadalmi viszonyok folyamatos formálódása és<br />
ezzel összefüggésben a szabályok idõtállóságának<br />
korlátozott volta a jogalkotás ismert tényezõje.<br />
Adott szabály élettartamát gyakorta a jogszabályok<br />
elõkészítésének látóterén kívül esõ tényezõk: politikai<br />
rendszerváltások, gazdasági-társadalmi átalakulás<br />
korlátozzák. Van azonban néhány olyan szabályozástechnikai<br />
eszköz, amely alkalmas arra, hogy segítséget<br />
nyújtson a jogszabályok gyakori módosításának<br />
elkerülésére, illetve arra, hogy a jogszabály a változó<br />
társadalmi viszonyok között is megállja a helyét.<br />
A jogszabályi rendelkezések idõtállóságának<br />
elõsegítése érdekében a következõ lehetõségek adódnak:<br />
– Mérjük fel az adott intézkedéshez rendelkezésre<br />
álló forrásokat, és olyan szabályozási megoldásokat<br />
válasszunk, amelyek várhatóan hathatós megoldást<br />
jelentenek a kezelendõ problémára. Az érintettek<br />
köre, a meghatározandó összegek, mentességek<br />
tekintetében a hatékony forrásfelhasználás, az arányosság<br />
elveinek alkalmazása mellett a súlytalan intézkedések<br />
kiküszöbölése is szükséges.<br />
– Becsüljük meg a szabályozás szempontjából lényeges<br />
paraméterek várható változásait rövid és hosszabb<br />
távon is! Amennyiben hosszú távú intézkedést tervezünk<br />
és a körülmények lényeges módosulása várható,<br />
érdemes a szabályozást valamely, az értékelendõ körülményekkel<br />
párhuzamosan változó tényezõhöz igazítani<br />
(pl. a minimálbér egyhavi összege).<br />
– Hosszabb távra szánt rendelkezés esetén érdemes<br />
elvégezni az adott paraméterek – indokolt<br />
idõtávon belül végbemenõ – változására vonatkozó<br />
elõrejelzést, továbbá vegyük figyelembe a kérdéses<br />
terület vizsgálatával foglalkozó intézetek, szervek<br />
becsléseit, és igazítsuk azokhoz az intézkedést.<br />
– A lényeget kifejezõ, de a konkrét megnevezést<br />
mellõzõ megfogalmazást (pl. „felügyeleti szerv”) alkalmazhatunk<br />
potenciálisan változó elnevezésû intézmények<br />
vagy átadásra kerülõ feladat esetén a módosítás<br />
elkerülése érdekében (ld. még a technikai deregulációnál<br />
leírtakat – „A társadalmi viszonyok változásai<br />
miatt bekövetkezõ alkalmazhatatlanság”).<br />
– Gyakran változó terület szabályozása esetén<br />
„biztosítékként” elõírható a vonatkozó szabály meghatározott<br />
idõközönként történõ felülvizsgálata.<br />
89<br />
f) A nehezen mérhetõ tényezõ helyettesítése<br />
Gyakran elõfordul, hogy valamely, elviekben menynyiségileg<br />
jellemezhetõ tulajdonság alapján kívánunk<br />
differenciálni valamely jogosultság, illetve kötelezettség<br />
tekintetében. Ha a választott tulajdonság<br />
nehezen mérhetõ, az adott tulajdonsággal korreláló<br />
más jellegzetességet választhatunk a differenciálás<br />
alapjaként. Ilyenkor fontos annak megítélése, hogy<br />
a helyettesítõ jellegzetesség milyen mértékben korrelál<br />
az alaptulajdonsággal, az esetleges eltérés következményeképpen<br />
milyen eltérés várható a jogalkalmazás<br />
során az eredeti szándékhoz képest.<br />
Milyen elveket kell tehát figyelembe venni, és milyen<br />
lehetõségek adódnak tehát a közvetett tényezõk<br />
alapján történõ szabályozásnál?<br />
– Törekedjünk az értékelni kívánt tényezõ minél<br />
tökéletesebb helyettesítésére!<br />
– Vizsgáljuk meg, hogy a helyettesítés következtében<br />
az érintettek köre, jogosultságaik, illetve kötelezettségeik<br />
mértéke mennyiben változik, és az így<br />
kimaradók, valamint a „potyautasok” 10 problémáját<br />
milyen szabályfinomítással, kiegészítõ szabálylyal<br />
lehet kezelni.<br />
– Amennyiben a tényezõ egyedi értékeinek mérése<br />
problematikus, az helyettesíthetõ átalányértékkel.<br />
Kiegészítõ megoldásként alkalmazható az<br />
átalány megállapításától mérés esetén való eltérés<br />
lehetõvé tétele. 11<br />
g) Szervezet és eljárások egyszerûsítése 12<br />
A szolgáltató állammal szemben felmerülõ kritikai<br />
észrevételek jelentõs része a bürokratikus eljárásrendet,<br />
az ügyfelekkel szemben megfogalmazott fölösleges<br />
követelményeket érintik. Mindez rávilágít az<br />
államapparátus szervezetével és mûködésével kapcsolatos<br />
problématerületekre.<br />
A hatósági és egyéb hivatali ügyintézés szervezeti<br />
és eljárási szabályai körében a következõk szem<br />
elõtt tartása szükséges:<br />
– Törekedni kell az adott célt megvalósító szervezet<br />
egyszerûsítésére, felesleges szervezeti szintek<br />
kiküszöbölésére, párhuzamos vagy hasonló feladatokat<br />
ellátó szervezetek összevonására.<br />
– Az eljárás legyen minél gyorsabb, az eljárási<br />
határidõk minél rövidebbek!<br />
– Lehetõség szerint alkalmazzunk formanyomtatványokat,<br />
tájékoztatókat!<br />
– Az engedélyezésre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata<br />
keretében meg kell vizsgálni, hogy<br />
• az engedélyezés kiváltható-e bejelentéssel és<br />
utólagos ellenõrzéssel,<br />
• feltétlenül szükséges-e az adott szakhatósági<br />
közremûködés,<br />
• hatósági igazolás helyett alkalmazható-e az<br />
ügyfél nyilatkozata, továbbá<br />
• lehetséges-e az önkéntes jogkövetést leginkább<br />
biztosító egyéniesítés érdekében mérlegelési<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language