2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Petrétei József: Jog-összehasonlítás és összehasonlító alkotmányjog<br />
Petrétei József<br />
egyetemi docens,<br />
igazságügyi miniszter<br />
Jog-összehasonlítás<br />
és összehasonlító<br />
alkotmányjog*<br />
Bevezetés<br />
* A tanulmány a T/038414 sz. tematikus OTKA kutatási<br />
program keretében készült.<br />
107<br />
Napjainkban, amikor a világ gazdasági és politikai folyamatai,<br />
az emberi létezést fenyegetõ konfliktusok és<br />
problémák az egyes államok egymásra utaltságát feltételezik,<br />
illetve erõsítik, 1 ezek a jog-összehasonlítás<br />
számára is új kihívásokat támasztanak.<br />
A jog-összehasonlítás azonban nem napjainkban<br />
keletkezett, sõt gazdag történelmi fejlõdést tudhat<br />
maga mögött. Van olyan felfogás, mely szerint<br />
a jog-összehasonlítás egyidõs a jog megjelenésével<br />
és a jogtörténet nem más, mint folyamatos jog-összehasonlítás,<br />
vagyis a jog-összehasonlítás olyan<br />
idõs, mint maga a jogi gondolkodás. Bár az európai<br />
jogfejlõdésben tudományos értelemben a jog-összehasonlítás<br />
két eszmetörténeti áramlatnak – a romantikának<br />
és a racionalizmusnak – a találkozásából<br />
ered, korábbi gyökereit az egyetemes szemlélet<br />
(az univerzalizmus) két fontos tartópillére, a kánonjog<br />
és a római jog kultúrrespektje és recepciója<br />
jelentette. 2 Az összehasonlító jogtudomány a XIX. század<br />
végén jött létre, 3 amikor a jog-összehasonlítás elméletének<br />
mûvelõi nem csak különbözõ jogi megoldásokat<br />
hasonlítottak össze, hanem elmélettel, ideológiával<br />
és rendszerrel is ellátták ezt a tevékenységet.<br />
4 E tudományág elsõ virágkora a XX. század elejére<br />
tehetõ, amikor a Jog-összehasonlítással foglalkozók<br />
célként a jogegységesítést 5 – és végsõ soron az egységes<br />
„világjog” kialakítását – tûzték maguk elé. 6 A<br />
jog-összehasonlítás fejlõdése azonban – a gyakorlatban<br />
való használhatóság igényére tekintettel – nem<br />
választható el a nemzetközi viszonyok alakulásától,<br />
az egyes államok közötti együttmûködés kérdésétõl.<br />
A világháborúk és következményeik, a nemzetközi<br />
kapcsolatok változása, az egyes államok közötti politikai-ideológiai<br />
együttmûködések vagy szembenállások,<br />
a külkereskedelem, a pénz és tõke, a személyek,<br />
áruk és más javak mozgásának szabadsága vagy<br />
ennek hiánya, a kulturális, vallási és nemzetiségi különbségek<br />
és ellentétek stb. mind-mind determináló<br />
hatást gyakorolnak a jog-összehasonlítás alkalmazhatóságára<br />
és felhasználhatóságára vonatkozóan is.<br />
A II. világháború után a jog-összehasonlítás<br />
fejlõdése újabb lendületet vett. Ekkor ugyanis a jogközelítés<br />
7 és jogegységesítés iránti igény megsokszorozódott,<br />
az ezekhez eszközként is használt jog-összehasonlítás<br />
szerepe felértékelõdött, tematikailag pedig<br />
túlterjedt a magánjogon, és abban a többi jogág<br />
is érintett lett. 8 Ebben az idõszakban a Jog-összehasonlítást<br />
és az ehhez kapcsolódó jogközelítési-jogegységesítési<br />
gondolatokat már nem az egységes<br />
„világjognak” a XIX–XX. század fordulóján divatos<br />
eszméje határozta meg, hanem a gazdasági racionalitás<br />
eszménye vált döntõvé. 9<br />
Az utóbbi évtizedben a nemzetközi együttmûködések<br />
és kapcsolatok száma és jelentõsége soha nem látott<br />
méreteket öltött. Ma az államok közötti kapcsolatok<br />
számtalan fajtája ismert, amelyek intenzitása a<br />
korábbihoz képest megsokszorozódott, és a jog-összehasonlítás<br />
számára is új dimenziókat nyitott, létrehozva<br />
és elfogadtatva az összehasonlító jogtudományt,<br />
mint az általános állam- és jogtudomá nyok<br />
egyik ágát. 10<br />
Különösen a közép- és kelet-európai államok – az<br />
ún. volt szocialista országok – számára volt és van<br />
kiemelkedõ szerepe a Jog-összehasonlításnak, ezen<br />
belül is ma különösen az összehasonlító alkotmányjognak.<br />
Az ezekben az országokban lezajlott rendszerváltozások<br />
különbözõ strukturális és kulturális<br />
kiindulópontok, eltérõ demokratizációs stratégiák<br />
és gazdasági elképzelések alapján ment végbe,<br />
amelyeknek azonban minden államban sajátos hatása<br />
volt és van a késõbbi fejlõdésre. A rendszerváltó<br />
államok viszont megegyeznek abban, hogy demokratikus<br />
átalakulásuk során meghatározott mintákat<br />
követtek és követnek alkotmányos berendezkedésük<br />
és jogrendszerük átalakítása, az alkotmányos<br />
demokrácia megteremtése és kiépítése folyamatában.<br />
A tulajdonviszonyok átalakítása, a privatizáció,<br />
illetve reprivatizáció, a deregulációs tendenciák,<br />
a piacgazdaság és a jogállam kialakítása, az új<br />
nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése nélkülözhetetlenné<br />
tették a jog-összehasonlítás által közvetített<br />
ismeretek felhasználását.<br />
Ma ezeknek az államoknak a többsége az Európai<br />
Unió tagjává vált, és ennek következtében nagyon<br />
sok kérdésben szintén azonos problémákkal találják<br />
szembe magukat. Az európai integráció, a globalizálódó<br />
világ kihívásai, a nemzetközi gazdasági versenyképesség,<br />
a biztonságpolitikai együttmûködés<br />
mind-mind mellõzhetetlenné teszi számukra a jogösszehasonlítás<br />
további alkalmazását, ami nélkül<br />
nem képzelhetõ el saját jogrendszerüknek az uniós<br />
joggal való harmonizálása, sok területen pedig a<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language