2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Nochta Tibor: A magánjog kereskedelmi jogias szemléletéért<br />
Sárközy Tamás értékelése alapján „amit a kereskedelmi-társasági<br />
jog – mint az általános civiljog húzóágazata<br />
– adni képes – a szervezeti jogalanyiság, a szerzõdés<br />
érvénytelensége, a vagyoni értékû jogok forgalomképessége<br />
terén – az az egész civiljogra minden korban pezsdítõ<br />
hatást gyakorolt”. 8<br />
<strong>2.</strong> A kereskedelmi-üzleti élet szempontjainak és<br />
a kereskedõi réteg érdekei artikulalációjának jogban<br />
való megjelenítése nem mindig vezetett el kereskedelmi<br />
külön törvények, törvénykönyvek megalkotásához.<br />
Egyes jogrendszerekben példának okáért a<br />
kereskedelmi társaságok és ügyletek kodifikatóriusan<br />
a magánjogi törvénykönyvekben – így a svájci Obligations<br />
recht (1911-ben), az olasz Codice civile (1942-<br />
ben), az amerikai Uniform Commercial Code (1962-ben)<br />
– az általános magánjog immanens részeként kerültek<br />
szabályozásra. Érdekes, hogy az angol és amerikai<br />
jogban szinte egybeolvadt a common law-al, annak<br />
szerzõdési jogára hatott legerõsebben. 9 E monista<br />
megoldás irányába ható kodifikációs módszerek<br />
jellemzik elsõsorban a XX. századi magánjog<br />
fejlõdését is. A közönséges magánjog fokozatosan<br />
befogadójává vált a tömegforgalom jogaként<br />
egyes történelmi korszakokban viruló kereskedelmi<br />
különjognak (Lábady). És bár ma is léteznek a kereskedelmi<br />
jog (lex mercatoria) újjáéledését jósoló víziók<br />
(Kajtár–Szécsényi), úgy tûnik, az önálló kereskedelmi<br />
törvénykönyvek – és általuk a kereskedelmi<br />
jog külön jogként való fenntartása – felett eljárt az<br />
idõ. (Harmathy)<br />
3. Magam is úgy értékelem, hogy a magánjog mai<br />
modern kodifikációjának már nem tartozik fõ irányához<br />
a kereskedelmi külön joghoz való visszatérés, ám vitathatatlanul<br />
fontos követelménye a nemzeti jogrendszeri<br />
és az európai jogegységesítés keretei között zajló<br />
kodifikációs folyamatban a tömegforgalom megkívánta<br />
kereskedelmi jogias szemlélet megjelenítése<br />
a magánjogon belül különösen olyan területeken,<br />
mint a társasági jog, a szerzõdési jog általános szabályai és<br />
elvei, a kereskedelmi típusú szerzõdések, az értékpapírjog,<br />
a versenyjog, a csõdjog és a fogyasztóvédelmi magánjog.<br />
E jogterületek nemzeti megoldásai egymáshoz<br />
közelítésének és fokozatos harmonizálásának az<br />
esélyei is igen jók, mert a magánjogi kodifikáció folyamatában<br />
mindig jelen voltak azok az elvárások,<br />
amelyek a kereskedelem nemzeti határokon átívelõ<br />
szükségletei szolgálatába tudták állítani az említett<br />
intézményeket. 10<br />
II. Mit jelent a magánjog<br />
kereskedelmi jogias szemlélete?<br />
103<br />
a) A magánjog kereskedelmi jogias szemlélete álláspontom<br />
szerint mindenek elõtt a magánjog és a kereskedelmi<br />
jog általános viszonya metszetében értékelhetõ<br />
kérdés. Megítélésünk szerint a két jogterület sajátosságainak<br />
egymásra vetítésébõl alakítható ki az a kép,<br />
amellyel igazolható, hogy mit képes adni a magánjogi<br />
dogmatikának, kultúrának a kereskedelmi jogias<br />
szemlélet.<br />
Kuncz Ödön híres magyar kereskedelmi jogászprofesszor<br />
„A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata”<br />
címû 1922-ben megjelent munkájában 11 a kereskedelmi<br />
jog és magánjog viszonyáról írja egyebek<br />
mellett a következõket: „A kereskedelmi jog a kereskedelem<br />
szükségleteihez simuló magánjog . Hiba volna a két<br />
jogmatériát egymástól élesen megkülönböztetni, az eltérés<br />
közöttük nem lényegbeli, hanem fokozatbeli. Ez az eltérés<br />
viszont sokszor igen nagyra nõhet”. Kuncz profeszszor<br />
ugyanakkor óva int attól, hogy a kereskedelmi<br />
jogot egyszerûen beolvasszuk a magánjogba. Szemléletes<br />
megfogalmazásában „a kereskedelmi jog az általános<br />
magánjog törzsébõl kiemelkedõ és csipkeszerûen<br />
kifinomodó különleges jog, 12 mely a kereskedelmi élet<br />
sajátosságaihoz idomul.”<br />
A kereskedelemmel kapcsolatos joganyagnak –<br />
mint magánjogi joganyagnak – számos olyan különös<br />
vonását emelhetjük ki, amelyek e Kuncz-i megközelítést<br />
is hitelessé teszik.<br />
b) Jelesül tartalmi szempontból speciálisnak tarthatóak:<br />
az e tevékenység jogi kereteiül szolgáló kereskedelmi<br />
társaságok szükségszerû megalapítása, a szerzõdési<br />
feltételek szabványosítása, a nemzetközi jelleg és a különbíráskodás.<br />
13<br />
c) „A kereskedelmi magánjog elõnye a gyors alkalmazkodás,<br />
a gazdasági liberalizmus viszonyaihoz az alkalmazkodás<br />
mûvésze” – írja Kuncz Ödön. 14 A tradíciókhoz<br />
szokott általános magánjog fontos katalizátora.<br />
d) Tendenciaként értékelhetõ jelenség, hogy a kereskedelmi<br />
jog egyes intézményei, területei (társasági<br />
jog, egyes szerzõdési általános szabályok, kereskedelmi<br />
típusú szerzõdések, képviselet, értékpapírjog, bankés<br />
hitelügyletek, csõdjog, versenyjog) mindig beágyazódtak<br />
az általános magánjogba – kommercializálták<br />
azt. A kereskedelmi jog az általános magánjogban találja<br />
alapját, és kiegészítését fogalmazta meg igen szemléletesen<br />
Nagy Ferenc az 1880-as években. 15<br />
e) A magánjog kereskedelmi jogias szemléletének<br />
felel meg a nemzetköziesedés, a jogegységesítés igénye a<br />
szerzõdési jog területén, a kereskedelmi szokásjog és a kereskedelmi<br />
bírói jog aktív adaptációja.<br />
f) A magánjogi jogviszonyok és a kereskedelmi jogviszonyok<br />
merev szembeállítása teljesen indokolatlan. Sem<br />
a kereskedelmi jogalkotás, sem az általános magánjogi<br />
kodifikáció ennek tartósan sohasem adott teret.<br />
Ellenkezõleg, a kereskedelmi törvénykönyveknek, a<br />
kereskedelmi jogalkotásnak a háttérjogát a magánjogi<br />
kódexek adták és adják ma is. Így van ez a ma-<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language