2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Nagy Éva: Kölcsönszerzõdésbõl fogyasztói hitel<br />
sét szolgálják.<br />
A fedezeti hitel (493. §) is a fogyasztói hitel egyik<br />
formája, amikor a pénzintézet lehetõséget biztosít az<br />
adósnak arra, hogy számláját meghatározott összeg<br />
erejéig megterhelje. Nem minõsül azonban fogyasztói<br />
kölcsönszerzõdésnek, ha a kamatokon kívül az<br />
igénybe vett kölcsön vonatkozásában más költség<br />
nincs, és a kamatok nem három hónapnál rövidebb<br />
idõszakra vonatkoznak.<br />
Utaló szabály alkalmazásával a fogyasztói<br />
kölcsönszerzõdés szabályait rendeli alkalmazni a<br />
BGB a részletfizetési ügyletekre is (501. §), amenynyiben<br />
azt fogyasztó és a vállalkozó köti. A BGB a<br />
részletfizetési szerzõdés kötelezõ tartalmát is meghatározza<br />
(50<strong>2.</strong> §), amelybõl ki kell emelni, hogy a<br />
szerzõdési feltételeket tartalmazó okiratban szerepelni<br />
kell a készpénzfizetési árnak, valamint a részletfizetési<br />
árnak is. Ez utóbbi a részletek teljes összegét,<br />
valamint minden, a fogyasztó által fizetett kamatot<br />
vagy más költséget tartalmaz. Ezzel a fogyasztókat<br />
védik az olyan ügyleteknél, ahol „ingyenes hitelt”<br />
ígér az eladó, valójában azonban a részletfizetési ár<br />
sokkal magasabb, mint a készpénzfizetési, csak errõl<br />
a fogyasztót esetleg nem tájékoztatják. A készpénzfizetési<br />
ár és az éves kamat megadásától csak akkor<br />
lehet eltekinteni, amennyiben az eladó (szolgáltató)<br />
csak részletfizetéssel értékesít. A részletfizetési ügylet<br />
csak írásban érvényes. Az alakiságok megsértésével,<br />
vagy a kötelezõ tartalmi elemek hiányával megkötött<br />
szerzõdés semmis.<br />
Az angol és a francia szabályozáshoz hasonlóan<br />
a német jogban is védik a fogyasztót a vállalkozóval<br />
kötött pénzügyi lízingszerzõdésekben (500. §), amelyekre<br />
kiterjednek a fogyasztói kölcsönszerzõdés<br />
egyes garanciális szabályai.<br />
A fogyasztói kölcsönszerzõdés szabályait alkalmazni<br />
lehet akkor is, ha természetes személyek nem<br />
szigorúan vett „fogyasztási célból” veszik fel a kölcsönt,<br />
fizetési haladékot vagy egyéb pénzügyi segítséget,<br />
hanem önálló szakmájukhoz vagy foglalkozásukhoz<br />
veszik igénybe. Ekkor azonban lényeges,<br />
hogy a nettó kölcsönösszeg vagy a készpénzfizetési<br />
ár meghaladja az 50 000 eurót (507. §).<br />
A BGB szabályozása a vállalkozó és magánszemély<br />
közötti kölcsönközvetítésre (655a. §) is kiterjed,<br />
mely alapján a vállalkozó vállalja, hogy a fogyasztó<br />
számára fogyasztói kölcsönszerzõdést közvetít,<br />
vagy õt fogyasztói kölcsönszerzõdés megkötéséhez<br />
hozzásegíti.<br />
A BGB kifejezetten szabályozza a kapcsolódó<br />
szerzõdéseket (358. §). Amennyiben az áru megszerzésére<br />
vagy szolgáltatás igénybevételére irányuló<br />
szerzõdés fogyasztói kölcsönszerzõdéssel<br />
van összekapcsolva, és a kölcsön részben vagy teljesen<br />
a másik szerzõdés finanszírozását szolgálja, és<br />
97<br />
a két szerzõdés gazdasági egységet alkot, kapcsolódó<br />
szerzõdéseknek kell õket tekinteni. A gazdasági<br />
egység ismérve, hogy a vállalkozó vagy maga<br />
finanszírozza a fogyasztó részére nyújtott ellenszolgáltatást,<br />
vagy harmadik személy finanszírozása<br />
esetén a hitelezõ a szerzõdés elõkészítésénél<br />
vagy megkötésénél a vállalkozóval együttmûködik.<br />
A kapcsolódó szerzõdés jelentõsége a német jogban<br />
is az, ha a fogyasztó az általa tett akaratnyilatkozatot<br />
az alapszerzõdés (valamely áru megszerzésére<br />
vagy szolgáltatás igénybevételére irányuló<br />
szerzõdés) vonatkozásában érvényesen visszavonta,<br />
úgy nem kötelezi már a visszavont szerzõdéshez<br />
kapcsolódó fogyasztói kölcsönszerzõdéshez adott<br />
akaratnyilatkozata sem. Fordítva is elképzelhetõ a<br />
kapcsolódás: ha a fogyasztó az általa a fogyasztói<br />
kölcsönszerzõdéshez adott akaratnyilatkozatát vonja<br />
érvényesen vissza, a továbbiakban nem köti õt a fogyasztói<br />
kölcsönszerzõdéshez kapcsolódó, áru megszerzésére<br />
vagy szolgáltatás igénybevételére irányuló<br />
szerzõdéshez adott akaratnyilatkozata sem.<br />
5. Az európai szabályozás<br />
sajátosságai<br />
Az ismertetett jogrendszerek szabályozása megfelel<br />
az irányelvnek, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy<br />
túlságosan általános jellegû a megfogalmazásuk. Ez<br />
gyakran nyújt lehetõséget arra, hogy a fogyasztói<br />
érdekek olyan jogviszonyokban is védelemben részesüljenek,<br />
amelyek újonnan bevezetett, ezért még<br />
nem szabályozott értékesítési módokat jelentenek.<br />
Megállapítható, hogy a klasszikus magánjogi dogmatika<br />
által „kölcsönszerzõdés”-ként ismert jogintézmény<br />
„fogyasztói” jelzõvel ellátott változata a kölcsönnél<br />
sokkal szélesebb tárgyi hatállyal rendelkezik:<br />
szabályozási körébe tartozik a részletfizetési ügylet<br />
és a pénzügyi lízingszerzõdés is. Általánosságban<br />
megállapíthatjuk: minden olyan, fogyasztóval<br />
kötött szerzõdés, amely hitelezési elemet tartalmaz<br />
(hacsak nem tiltja kifejezetten az irányelv) fogyasztói<br />
hitelszerzõdésnek minõsülhet. Az irányelv hatására<br />
a korábban élesen elkülönített kölcsönszerzõdés,<br />
illetve részletfizetési ügylet, valamint a pénzügyi<br />
lízingszerzõdés szabályai összemosódni látszanak.<br />
Az irányelv alapján nem részesül védelemben az<br />
a szerzõdés, amelyhez nem kapcsolódik kamatfizetési<br />
kötelezettség. Ebbõl a szempontból annak van<br />
jelentõsége, hogy az „ellenszolgáltatás” mit jelent az<br />
egyes jogrendszerekben. Az angol jog alapján a törvény<br />
hatálya alá tartozik az az ügylet is, amelyben<br />
nincs ellenszolgáltatás. A francia szabályozás viszont<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>