2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Rózsás Eszter: A gyermekvédelem rendszere<br />
1.<strong>2.</strong> Természetben nyújtott ellátások<br />
A rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás<br />
a képviselõ-testület döntése alapján természetbeni<br />
ellátás formájában is adható – különösen a<br />
jegyzõ által védelembe vett gyermek számára.<br />
Természetbeni ellátásnak minõsül<br />
– az általános iskolás gyermekek tankönyv- és<br />
tanszerellátásának támogatása,<br />
– az étkezési térítések díjkedvezménye,<br />
– a tandíj, az egészségügyi szolgáltatásért<br />
fizetendõ díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének az<br />
átvállalása. 28<br />
1.3. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások<br />
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról,<br />
azok igénybevételérõl, valamint a fizetendõ térítési<br />
díjakról a képviselõ-testület rendeletet alkot. A<br />
személyes gondoskodást az önkormányzatok, az önkormányzattal<br />
kötött szerzõdés alapján természetes<br />
személyek, jogi személyek, vagy jogi személységgel<br />
nem rendelkezõ más szervezetek (együtt: nem állami<br />
szervek) biztosítják. 29<br />
A személyes gondoskodás igénybevétele –<br />
fõszabályként – önkéntes. Ha a gyermek védelme<br />
azért nem biztosított, mert az ellátást (önként) nem<br />
vette igénybe, a törvény az ellátás kötelezõ igénybevételét<br />
rendeli el.<br />
A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét<br />
– a helyi önkormányzat képviselõ-testületének<br />
határozata,<br />
– a települési önkormányzat jegyzõjének vagy a<br />
gyámhivatalnak a határozata,<br />
– az átmeneti gondozást nyújtó intézmény<br />
vezetõjének az intézkedése<br />
alapozza meg.<br />
A személyes gondoskodás feltételeirõl (az ellátás<br />
tartamáról, a hozzátartozói kapcsolattartásról, a látogatás<br />
rendjérõl, az intézmény házirendjérõl, a jogosult<br />
érdekeit képviselõ fórumról, a gondozási díjról)<br />
a kérelmezõt tájékoztatni kell.<br />
Az ellátás megszûnik<br />
– a határozott idõ elteltével,<br />
– a jogosultsági feltételek megszûnésével.<br />
Az önkéntesen igénybe vett ellátás esetén a megszüntetést<br />
a jogosult, illetve törvényes képviselõje<br />
kezdeményezheti.<br />
145<br />
a) Gyermekjóléti szolgáltatás<br />
A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit<br />
védõ speciális személyes szolgáltatás, amely<br />
a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával<br />
a gyermek<br />
– testi és lelki egészségét,<br />
– családban történõ nevelkedését,<br />
– veszélyeztetettségének megelõzését, illetve<br />
– a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését<br />
szolgálja. 30<br />
Az önkormányzatok gyermekjóléti feladataik ellátása<br />
során a családsegítõ szolgálat, és egészségügyi,<br />
illetve közoktatási intézmények önálló intézményegységei<br />
mellett elsõsorban a(z 1998. óta valamenynyi<br />
településen mûködõ) gyermekjóléti szolgálatra<br />
támaszkodhatnak. A szolgálat dolgozói közalkalmazottak,<br />
az általuk nyújtott szolgáltatások ingyenesek.<br />
A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási<br />
és gondozási feladatokat végez, így különösen:<br />
– folyamatosan figyelemmel kíséri a településen<br />
élõ gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,<br />
– meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása<br />
érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,<br />
– elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési<br />
tervét,<br />
– segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi<br />
feladatának ellátását,<br />
– a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésére<br />
vizsgálja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,<br />
– biztosítja a gyermekjogi képviselõ munkavégzéséhez<br />
szükséges helységeket.<br />
A települési (kerületi) önkormányzat, amelynek<br />
területén negyvenezernél több állandó lakos él (és a<br />
megyei jogú város) köteles gyermekjóléti központot<br />
mûködtetni. Gyermekjóléti központnak minõsül<br />
az az önálló intézményként mûködõ gyermekjóléti<br />
szolgálat, amely általános szolgáltatási feladatain túl<br />
egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat<br />
nyújt, így különösen:<br />
– utcai és lakótelepi szociális munkát,<br />
– kapcsolattartási ügyeletet,<br />
– kórházi szociális munkát,<br />
– készenléti szolgálatot biztosít. 31<br />
b) Gyermekek napközbeni ellátása (gondozása)<br />
A gyermek napközbeni ellátása a családban élõ<br />
gyermek életkorának megfelelõ nappali felügyeletét,<br />
gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését<br />
jelenti.<br />
A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetõ:<br />
– bölcsõdében, hetes bölcsõdében, (3 éven aluli<br />
gyermek számára), 32<br />
– családi napköziben (olyan gyermekek számára,<br />
aki bölcsõdei és óvodai ellátásban nem részesülnek,<br />
illetve iskolai oktatásban részesülõk számára az iskola<br />
nyitva tartási idején kívül),<br />
– házi gyermekfelügyelet keretében (ha a gyer-<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>