2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
40<br />
service agreement-ek) keretében kellett rendezni. Jórészt<br />
a speciális kérdésekre elégtelen választ adó mögöttes<br />
jogokkal. 52<br />
A Káregyezmény a Föld felszínén vagy repülésben<br />
lévõ légijármûben okozott kárért (heterogén károkozás)<br />
a felbocsátó állam objektív felelõsségét állapítja<br />
meg. Más felbocsátó állam ûrobjektumában okozott<br />
kárért (homogén károkozás) ezzel szemben a felbocsátó<br />
állam akkor tartozik felelõsséggel, ha a kár saját<br />
hibájából vagy olyan személyek hibájából következett<br />
be, akikért felelõsséggel tartozik. (II-III. cikk)<br />
Az egyezmény a nem állami (magán)<br />
ûrtevékenységgel kapcsolatban a felbocsátó állam<br />
nemzetközi felelõsségének kimondásával eltér az<br />
általános nemzetközi jog alapelvétõl, hogy ti. az államok<br />
magánszemélyek jogellenes cselekményeiért<br />
nem felelnek, kivéve ha a jogsértés (itt károkozás)<br />
az állam bizonyítható mulasztására (itt a felügyelet,<br />
ellenõrzés elmulasztása) vezethetõ vissza. 53<br />
„Dura lex, sed lex!” „A” állam területérõl „B” állam<br />
polgára vagy gazdasági szervezete „C” állam felszerelésével<br />
Föld körüli pályára juttat egy távközlõ<br />
mesterséges holdat, amely üzemeltetése közben „D”<br />
állam vagy annak polgára tulajdonába kerül. „A” állam<br />
egyetemlegesen felelõs „felbocsátó állam” marad<br />
vélhetõleg évtizedekig, amíg a talán rég „elnémult”<br />
ûrtárgy a Föld körül kering és kárt okoz.<br />
A felbocsátó állam kártérítési kötelezettségének<br />
felsõ határa nincs, a kártalanítást „a nemzetközi jognak,<br />
valamint az igazságosság és méltányosság elveinek<br />
megfelelõen” kell meghatározni az in integrum<br />
restitutio elvét érvényesítve.<br />
A kockázatok csökkentésének módszere<br />
a világûrtörvényekben elõírt kötelezõ<br />
felelõsségbiztosítás (third party insurance). Ezzel<br />
együtt az állami világûrjogok arra törekszenek, hogy<br />
az állam nemzetközi jogi kötelezettségei folytán megfizetett<br />
kártérítési összegeket a ténylegesen károkozó<br />
ûrtárgy üzemeltetõjére háríthassa. 54<br />
Fogalmazásbeli különbségek ellenére a<br />
világûrtörvények e két kérdést nagyjából azonos<br />
módon rendezik. Mint a British National Space Center<br />
az engedélyért folyamodóknak szóló tájékoztatójában<br />
írja: „a Világûrtörvény arra irányul, hogy összhangot<br />
teremtsen az Egyesült Királyság a világûr hasznosítására<br />
vonatkozó nemzetközi szerzõdésekben<br />
vállalt kötelezettségeivel, ideértve a kártérítést az<br />
ûrtevékenység által okozott károkért, és a világûrbe<br />
felbocsátott tárgyak lajstromozásának kötelezettségét.”<br />
Az angol törvény szerint az engedély tartalmazhatja<br />
azt a kötelezettséget, hogy az engedélyes kössön<br />
biztosítási szerzõdést azokra a károkra, amelyeket<br />
az Egyesült Királyságban vagy bárhol harmadik<br />
személynek az ûrtevékenység okozhat. 55 Mindazok,<br />
Gál Gyula: Állami világûrjogok<br />
akikre a törvény vonatkozik egyébként kártalanítani<br />
kötelesek az államot minden olyan igénnyel szemben,<br />
amelyet Õfelsége kormánya ellen olyan károk<br />
miatt érvényesítettek, amelyeket az engedélyezett<br />
ûrtevékenység okozott.<br />
Hasonló rendelkezést tartalmaz az ausztrál törvény,<br />
amely „a károkozónak az állammal szembeni<br />
felelõsségét” szabályozza. 56<br />
A regressz-jog világos kifejezését tartalmazza a<br />
svéd, 57 a dél-afrikai 58 és a hongkongi 59 törvény. A japán<br />
törvény 60 szerint mesterséges holdat nem lehet olyan<br />
biztosítási szerzõdés nélkül felbocsátani, ami az általa<br />
esetleg okozott kár megtérítését fedezi.<br />
A kötelezõ felelõsségbiztosítás értékhatárát némely<br />
törvény maga határozza meg, mások szerint a<br />
törvényben megjelölt állami szerv.<br />
Az USA törvénye ezt a kérdést részletesen szabályozza.<br />
61 A kereskedelmi világûr-tevékenység<br />
engedélyezésének feltétele, hogy az engedélyes az<br />
FAA Hivatal által megállapított összegig (Maximum<br />
Probable Loss) – amely az 500 millió dollárt nem haladhatja<br />
meg – biztosítási szerzõdést kössön. Ennek<br />
egyik kedvezményezettje az USA kormánya. Az engedélyes<br />
más módon is igazolhatja, hogy fedezettel<br />
rendelkezik. Az USA 1,5 milliárd dollár felsõ határig<br />
viseli a biztosítás által fedezett mértéken felüli<br />
igazolt kárt. A kártérítési eljárást, amelyben a végsõ<br />
döntés a szenátus hatáskörébe tartozik, ugyancsak a<br />
Commercial Space Launch Act szabályozza.<br />
Az orosz törvény szerint azok, akik a<br />
világûrkutatásban vagy gazdasági ûrtevékenységben<br />
„világûr-hardware”-t használnak, annak elõállítása<br />
és üzemeltetése tartamára, a kozmonautákat és földi<br />
személyzetet érhetõ károkra, valamint harmadik<br />
személyek által elszenvedett vagyoni károkra biztosítást<br />
kötelesek kötni az Orosz Föderáció törvényhozása<br />
által megállapított összegben. 62 A Föderáció „garantálja<br />
a kártérítést olyan közvetlen károkért, amelyek<br />
ûrtevékenység során történt balesetekbõl következnek.”<br />
Más világûrtörvényektõl eltérõen fogalmaz<br />
ugyan az orosz jogszabály, de mind a Föderáció<br />
kártérítési kötelezettsége, mind a felelõs „szervezetek<br />
és polgárok” elleni regressz-joga arra az esetre,<br />
ha a biztosítási összeg nem elégséges, a törvényhely<br />
szövegezésébõl értelemszerûen következik.<br />
A kockázatviselés néhány állam világûrjoga szerinti<br />
megoszlását az alábbi táblázat mutatja. 63<br />
8. Világûrjogok – in statu nascendi<br />
Az egyre intenzívebb nem állami ûrtevékenységre<br />
tekintettel több államban szükségesnek tartják<br />
világûrjogi törvények megalkotását. Így az európai<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language