2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Drinóczi Tímea: Az országgyûlési képviselõ joga a tájékoztatáshoz<br />
Drinóczi Tímea<br />
egyetemi tanársegéd<br />
Az országgyûlési képviselõ<br />
joga a tájékoztatáshoz<br />
A képviselõt megilletõ tájékozódáshoz vagy tájékoztatáshoz<br />
való jog a képviselõi jogviszonyból származó<br />
jogok és kötelezettségek egyike, a képviselõi jogállás<br />
részeleme. Mivel a képviselõi jogok nem függetlenek<br />
egymástól, a tájékozódáshoz való jog öszszefügg<br />
a többi képviselõi jogosultsággal, és megteremti<br />
azt a képviselõi jogállást, ami a parlament<br />
munkájában való eredményes közremûködéshez<br />
szükséges. A képviselõi jogok gyakorlása nemegyszer<br />
kötelezettségként is megjelenik. A kötelezettségek<br />
– a szabad mandátum elvének megfelelõen<br />
a nép képviseletébõl, a köz érdekében végzett<br />
tevékenységbõl 1 – származnak. A képviselõ ebbõl<br />
fakadó alapvetõ kötelezettsége a munkájának minél<br />
színvonalasabb ellátása, amit azonban az egyes<br />
állami szervek birtokában lévõ megfelelõ információk<br />
nélkül nem képes teljesíteni. 2 Mivel információhoz<br />
jutni általában a tájékozódáson és a tájékoztatáson<br />
keresztül lehet, az ehhez való képviselõi jognak<br />
közelebbi meghatározásához e jogosultság funkciójának<br />
és csoportosítási lehetõségének vizsgálatán<br />
keresztül lehet eljutni.<br />
1. A tájékozódáshoz való jog<br />
funkciója<br />
27<br />
a) A tájékozódás és a tájékoztatás a társadalmi és politikai<br />
élet szerves része. 3 A tájékoztatás az információval<br />
rendelkezõ tevékenysége – adott esetben joga és<br />
kötelezettsége, illetve pusztán kötelezettsége – arra<br />
vonatkozóan, hogy a személy vagy szerv a birtokában<br />
lévõ adatokat másokkal megossza. A tájékozódáshoz<br />
való jog viszont az információval nem rendelkezõ<br />
(alap)joga arra, hogy az adott felvilágosítást megkapja.<br />
A képviselõ esetében – a jogosultságának funkcionális<br />
meghatározottságára, illetve az ennek alapját<br />
jelentõ szerv általi tájékoztatási kötelezettségre tekintettel<br />
– indokoltabb a tájékoztatáshoz való jogról beszélni.<br />
E jognak vannak azonban olyan megnyilvánulásai<br />
– aktív aspektusai –, amelyek a képviselõ tájékozódási<br />
jogát jelenítik meg. A képviselõknek e joga<br />
azonban – az elnevezés hasonlósága ellenére – mind<br />
az általános tájékozódási jogtól, mind az információszabadságtól<br />
eltér.<br />
A tájékozódási szabadság ugyanis valamely<br />
közérdeklõdésre számot tartó információ 4 megismerésére<br />
és terjesztésére vonatkozik, de nem azonosítható<br />
az információszabadsággal. Ennek oka az,<br />
hogy annak nem minden aspektusa jelenti az információszabadság<br />
gyakorlását. 5 Az elkülönítõ ismérv<br />
az információszabadság funkciójában keresendõ. Az<br />
információszabadság funkciójának meghatározásakor<br />
a kiindulópont az, hogy a demokratikus társadalom<br />
alapvetõ jellemzõje a nyílt, átlátható kormányzat.<br />
6 Az információszabadság funkcionális vonatkozásban<br />
két irányban is érvényesül. A közérdekû információkhoz<br />
való szabad hozzáférés lehetõvé teszi<br />
egyrészt a választott népképviseleti testületek, a<br />
végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerûségének<br />
és hatékonyságának ellenõrzését, szabad és nyilvános<br />
bírálhatóságát, mûködésük, tevékenységük folyamatos<br />
kritikáját, és ezen keresztül serkenti azok<br />
demokratikus mûködését. 7 Az információszabadság<br />
gyakorlása funkcionálisan összefügg tehát a népszuverenitással<br />
és a népképviselettel, a demokratikus<br />
akaratképzéssel, a politikai alapjogokkal. Az információszabadság<br />
szorosan kötõdik az egyénhez, aki<br />
az ilyen jellegû információk 8 nélkül nem képes hatékonyan<br />
és felelõsségteljesen gyakorolni sem jogait,<br />
sem kötelezettségeit, és nem tud az „informált<br />
meggyõzõdésének” megfelelõen dönteni. 9<br />
b) A képviselõ tájékoztatáshoz való joga azonban<br />
funkcionális értelemben nem az alapjog gyakorlásához<br />
szükséges adatok megismerését, és az állammal<br />
szembeni kikényszeríthetõségét, hanem feladatának<br />
szakszerû teljesítését teszi lehetõvé, tehát a munkavégzés<br />
feltételét jelenti. Annak ellenére, hogy a<br />
képviselõk e joga – hasonlóképpen az információszabadsághoz<br />
– összefüggésben van a népszuverenitással,<br />
a demokratikus akaratképzéssel, a politikai alapjogok<br />
gyakorlásával, mégsem állapítható meg hasonlóság<br />
köztük, mivel a képviselõ és az egyén a folyamat<br />
két különbözõ oldalán foglal helyet. A választópolgár<br />
aktív választójogát gyakorolva adja szavazatát<br />
a jelöltre. Az egyén a népszuverenitás közvetett<br />
módját gyakorolva választja meg az Országgyûlés<br />
tagjait, miután a kormányzatról – adott esetben a szóban<br />
forgó képviselõrõl – szerzett információit mérlegelte.<br />
A képviselõk pedig a legfelsõbb államhatalmi<br />
és népképviseleti szerv – az Országgyûlés – tagjai,<br />
akiknek ilyen minõségükben alapvetõ feladata a köz<br />
érdekében való tevékenység, illetve a legfelsõbb népképviseleti<br />
szerv hatékony mûködésének elõsegítése<br />
és megvalósítása. 10 A képviselõ tevékenysége kettõs:<br />
az Országgyûlés tagjaként biztosítania kell a parlament<br />
mûködését, illetve a feladatai ellátását. Ez alapozza<br />
meg a törvényhozó szerv és a képviselõk in-<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language