2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kengyel Péter: Az Európai Unió kissebbségpolitikájáról<br />
ségi fõbiztosának tevékenysége, aki a titkos diplomácia<br />
eszközével hatékonyan elõz meg etnikai csoportok<br />
között kirobbanni készülõ konfliktusokat. 31<br />
6. Az Európai Unió jogalkotása<br />
Látható, hogy az elmúlt évtizedben Európában számos<br />
dokumentum született a kisebbségi jogokat<br />
illetõen, bár ezeknek az okmányoknak a hatékonysága<br />
külön-külön egy-egy értekezést kívánna meg. E tanulmány<br />
szempontjából csak annyi a lényeges, hogy<br />
a nemzeti kisebbségek ügye napjainkra megkerülhetetlen<br />
témává vált az Európai Közösségek számára.<br />
Az Európai Unió más nemzetközi szervezetekhez<br />
képest viszonylag kevés figyelmet szentelt ennek a<br />
jogterületnek, de a kisebbségvédelem egyik legfontosabb<br />
oldalával, a kisebbségi nyelveket beszélõ személyek<br />
védelmével kapcsolatban eddig végzett tevékenysége<br />
mégsem elhanyagolható. Sõt, véleményem<br />
szerint jelek mutatnak arra, hogy megváltozik<br />
az egész kisebbségvédelmi kérdéshez való viszonyulása,<br />
és esély van arra, hogy a kisebbségi jogok<br />
területén a jövõben jelentõs jogalkotásra vagy átfogó<br />
programok indítására kerüljön sor.<br />
6.1. Az európai kisebbségvédelem,<br />
mint szükségszerûség<br />
Az alábbiakban a tanulmány szerzõje azt támasztja<br />
alá, hogy az Európai Unióban nagy valószínûséggel<br />
megváltozik a kisebbségi kérdéshez való viszonyulás<br />
és a kérdésben történõ jogalkotás már-már elkerülhetetlen<br />
szükségszerûség. Négy területet érdemes itt<br />
érinteni, nevezetesen: A kisebbségek nagy száma, Az Európai<br />
Unió közös értékei, A béke és biztonság elõmozdítása,<br />
Az Európai Unió eddigi tevékenysége c. témákat.<br />
6.1.1. A kisebbségek nagy száma<br />
65<br />
Az, hogy a közeli jövõben átalakul az Európai Unió<br />
viszonyulása a kisebbségi kérdéshez, elsõsorban az<br />
európai kisebbségek nagy száma miatt feltételezhetõ.<br />
Az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint a<br />
Közösségben a 2004 május 1-i bõvítést megelõzõen<br />
mintegy 40 millió ember beszélt regionális vagy kisebbségi<br />
nyelvet. 32 Ez az akkori lakosság több mint<br />
10 százaléka. 33 A bõvítés után a csatlakozó 10 országgal<br />
további 6 millió kisebbségi vagy regionális nyelvet<br />
beszélõ lakos lesz az Európai Unió polgára, vagyis<br />
a kisebbségek számaránya továbbra sem csökken.<br />
Ha figyelembe vesszük, hogy a további bõvítés<br />
kapcsán – Románia, Bulgária és Törökország tagságával<br />
– a kisebbségek száma további 11,5 millióval<br />
nõhet, a kisebbségi kérdés Közösségi szintû szabályozása<br />
egyre elkerülhetetlenebbnek látszik. 34<br />
Nem csak a kisebbségi vagy regionális nyelveket<br />
beszélõ személyek száma megdöbbentõen magas,<br />
hanem az egyes európai nyelvi kisebbségek száma<br />
is igen jelentõs. Az európai kontinensen található<br />
mintegy 140 õshonos, kisebbségi vagy regionális<br />
nyelvbõl 35 60 található a tizenötök Európájában, 36 ami<br />
mintegy 7-8 további nyelvvel egészült ki az Európai<br />
Unió bõvítésekor. 37<br />
6.1.<strong>2.</strong> Az Európai Unió közös értékei<br />
De megközelíthetõ a kérdés az Európai Unió közös<br />
értékei felõl is. Ezek közül kettõt kell kiemelni: a (1)<br />
nyelvi sokszínûség védelmét és az (2)egyenlõ bánásmód<br />
elõmozdítását.<br />
6.1.<strong>2.</strong>1. A nyelvi sokszínûség védelme<br />
A Közösség alapvetõ értékei közé az utóbbi évtizedekben<br />
bekerült a nyelvi sokszínûség tisztelete.<br />
Az 1980-as évek során kezdte tárgyalni az Európai<br />
Parlament a közös európai kultúra kérdését.<br />
Arról kellett döntenie, hogy közös európai kultúrát<br />
vagy a sokszínûséget kell támogatni a Közösségben.<br />
Egyértelmû döntés nem született, de az elõre látható,<br />
hogy az Egyesült Államokéhoz hasonló egységes<br />
európai kultúra nem jöhet létre a Közösség eltérõ jellegzetességei<br />
miatt. Európa nem a népek olvasztótégelye,<br />
mivel a lakosság mobilitása sokkal inkább tagállamon<br />
belüli, mint tagállamok közötti. 38<br />
A nemzeti és kisebbségi sokszínûség fenntartásának<br />
elvét a 2000. decemberi nizzai EU-csúcstalálkozón<br />
elfogadott Európai Unió Alapjogi Chartájának 2<strong>2.</strong><br />
cikke is kimondja. Ennek alapján az Európai Unió<br />
tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi<br />
sokszínûséget. 39<br />
Ez az alapelv nem csak az Európai Unió sajátja,<br />
megtalálható az Egyesült Nemzetek alapelvei között<br />
is: Az UNESCO 2001-ben közzétett atlaszában<br />
az eltûnéssel fenyegetett nyelvekrõl a következõt<br />
nyilvánítja ki: „Minden nyelv egy-egy közösség<br />
gondolkodásának, világlátásának, identitásának,<br />
immateri ális kulturális örökségének legfontosabb<br />
kifejezõeszköze. Ha egy nyelv eltûnik, az emberi<br />
gondolkodás megismerésének egyik fontos egysége<br />
vész el örökre” 40 Ez egyébként egybevág a Herczegh<br />
Géza által megfogalmazott alapelvvel is, mely szerint<br />
„minden etnikum megõrzendõ érték. Eltûnésük<br />
egyértelmû veszteség lenne a térség és a világ számára”.<br />
41<br />
6.1.<strong>2.</strong><strong>2.</strong> Az egyenlõ bánásmód elve<br />
Az egyenlõ bánásmód, mint az Európai Unió egyik<br />
alapelve szintén vonatkoztatható a kisebbségekre.<br />
Az egyenlõséget, az egyenlõ esélyeket és az azonos<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language