2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

148
matos korszerûsítése, jobbítása a mindenkori kormányzat
egyik legfontosabb ügye kell, hogy legyen.
Irodalomjegyzék
Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv. KJK
KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2003
Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái. Pont Kiadó,
Budapest 1997
Dr. Filó Erika–Dr. Katonáné dr.Pehr Erika: Gyermekvédelem,
gyámügy. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest
1998
Szöllõsi Gábor: Szociális és gyermekvédelmi jog. JPTE
ÁJK Továbbképzõ Szekció, Pécs 1998
Gáspár Károly: Gyermekvédelmi és gyámügyi kézikönyv.
KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2003
Magyar Közigazgatási Jog. Különös rész európai uniós
kitekintéssel (Szerk.: Ficzere Lajos–Forgács Imre). Osiris Kiadó,
Budapest 2001
Szikulai István–Büki Péter: A gyermekvédelmi szakellátás
intézményrendszere átalakulásának tapasztalatai. Belügyi
Szemle 2002. 1. sz. 113–122. o.
Zámbó Géza: A gyermekvédelmi gyámsághoz vezetõ
új szakellátási formák és azok bírálata. Kontroll 2004. 1. sz.
72–83. o.
Örökké késésben (Pénzhiányos gyermekvédelem). Heti
Világgazdaság 2004 július 17. 116–117. o.
Nemes Gáborné: A gyermekvédelem története. Eszmélet
1996. 3. sz. 69–71. o.
Orbán István: A gyermekvédelmi törvény módosítása.
Magyar Közigazgatás 2001. 3. sz. 160. o.
Purda Zsuzsanna: A kétéves gyermekvédelmi törvény
tapasztalatai. Comitatus 2000. 1-2. sz.
Az Állami Számvevõszék 0430. számú jelentése a helyi
önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységének
ellenõrzésérõl, 2004 június. (Forrás: www.asz.hu)
Jegyzetek
Rózsás Eszter: A gyermekvédelem rendszere
1
Nemcsón 1741-ben, Kõszegen 1749-ben létesítettek árvaházat.
2
1908-ban 238 községben hoztak létre gyermektelepet.
3
Ratkó Anna egészségügyi miniszter kezdeményezésére.
4
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952.
évi IV. törvény (Csjt.)
5
Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái. Pont Kiadó,
Budapest 1997. 9. és 27. o.
6
Ti. a veszélyeztetett gyermek problémájának kezelését
hatósági feladatnak tekintették.
7
Nemes Gáborné: A gyermekvédelem története. Eszmélet
1996. 3. szám. 69–71. o.
8
Kihirdetve az 1991. évi LXIV. törvénnyel.
9
1997. évi XXXI. tv., módosította a 2002. évi IX. tv.
10
Gyvt. 1. § (1) bek.
11
Gyvt. 1. § (1) és (2) bek.
12
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.)
13
Gyvt. 2. § (1) bek.
14
Vö.: a szociálpolitika integráció c. alapelvével
15
Gyvt. 2. § (2) bek.
16
Mindezek a szociálpolitikának is alapelvei.
17
Gyvt. 2. § (3) bek.
18
Gyvt. 3. § (1) bek.
19
Gyvt. 3. § (2) bek.
20
A gyermekek számát valamennyi lakó- és gyermekotthonokban
(legkésõbb 2005 január 1-jéig) 12–40 fõre kell
csökkenteni.
21
Filó Erika–Katonáné Pehr Erika: Gyermekvédelem,
gyámügy. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest
1998. 164. o.
22
Terjedelmi okok miatt és arra tekintettel, hogy a gyermeki
jogokról önálló tanulmány készül a szerzõ tollából, ehelyütt
eltekintünk azok részletes elemzésétõl.
23
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
(Ötv.) ugyanis kötelezõ feladatok közé sorolja a gyermek-
és ifjúsági feladatokról való gondoskodást (8. § (1) bek.).
24
Ötv 70. § (1) bek. b) pont
25
A Büntetõ törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény
(Btk.) 118–119. §, továbbá „A javítóintézetek rendtartásáról”
szóló 20/1997. (X. 11.) NM rendelet, az Igazságügyi Minisztérium
Pártfogó Felügyelõi és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos
Hivataláról szóló 254/2003. (XII.24.) Korm. rendelet,
valamint „A fiatalkorúak pártfogó felügyeletének végrehajtási
szabályairól” szóló 7/1998. (III. 11.) NM rendelet.
26
A törvényben megállapított pénzbeli ellátásokon túl
az önkormányzat más kedvezõbb formákat, egyéb juttatásokat
is nyújthat, a pénzösszegegét – a saját költségvetése terhére
– emelheti, a kedvezményezettek körét bõvítheti.
27
Pl. Az öt évet meghaladó idõtartamú nevelésbevételnél
az otthonteremtési támogatás mértéke: az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének hatvanszorosa (2003-ban
kb. 1millió 300 ezer forint).
28
Gyvt. 28. § (2) bek.
29
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól
és mûködésük feltételeirõl szóló 15/ 1998. (IV. 30.)
NM rendelet alapján
30
Gyvt. 39. § (1) bek.
31
Gyvt. 40. § (3) bek.
32
Az a települési önkormányzat, amelynek területén
10.000-nél több állandó lakos köteles bölcsõdét fenntartani.
33
Az alternatív napközbeni ellátás formái különösen:
– sport- és szabadidõ-tevékenységhez kötõdõ klubfoglalkozás,
– egyéni készségeket és képességeket fejlesztõ játszóház,
– a nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetû gyermekek
számára szervezett személyiségfejlesztõ, önsegítõ,
közösségépítõ csoportfoglalkozások.
34
Pl. a szülõ egészségügyi körülménye, életvezetési problémája,
indokolt távolléte, vagy más akadályoztatása miatt.
35
Vö. 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelõszülõi,
a hivatásos nevelõszülõi és a helyettes szülõi jogviszony egyes
kérdéseirõl (Neh)
36
Az a települési önkormányzat, amelynek területén
20 000-nél több állandó lakos él, köteles gyermekek átmeneti
otthonát mûködtetni.
37
Az a települési önkormányzat, amelynek területén
30 000-nél több állandó lakos él, köteles családok átmeneti otthonát
mûködtetni.
38
Gyvt. 53. § (1)
39
Különleges ellátásra szorul a tartósan beteg, illetve.
fogyatékos gyermek, valamint a kora miatt sajátos szükséglettekkel
bíró 3 év alatti gyermek. Speciális ellátást kell biztosítani
a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató,
illetve a pszichoaktív szerekkel küzdõ gyermek számára.
40
Vö. Gyvt. 54. § , 66/A-66/P.§ és Neh. 1-10. §
41
Vö. Gyvt. 68–69. §
42
Vö. Gyvt. 70. §
43
Vö. Gyvt. 72–76. §
44
Vö. Gyvt. 77–79. §
45
Vö. Gyvt. 80–81. §
46
Vö. Gyvt. 81/A–81/D. §
47
Gyvt. 107. §.
48
Gyvt. 101. §. (1) és (2) bek.
JURA 2004/2.