2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
36<br />
– Hozzáférés a lajstromhoz<br />
4. Kártérítés<br />
– Regressz-jog érvényesítése arra az esetre, ha a felbocsátó<br />
állam más államnak a Világûrszerzõdés<br />
VII. cikke és a Felelõsségi Egyezmény szerint kártérítést<br />
fizetett, akkor is, ha a kárt egyedül nem kormányszervezet<br />
okozta,<br />
– meghatározott összegre, a biztosított összegre korlátozva<br />
vagy olyan idõhatárral, amelyen túl a fizetést<br />
az állam garantálja, lehetõleg állami támogatás<br />
minden igényhez.<br />
Lássuk ezekután a panelek sorrendjében (Authorisation<br />
– Supervision – Registration – Indemnifi cation),<br />
azok fõbb tételeit kiemelve, miként érvényesítik<br />
az államok a nemzetközi ûrjognak az állami joghatósággal<br />
kapcsolt szabályait.<br />
A törvények e tekintetben két eltérõ jogpolitikai<br />
koncepciót érvényesítenek. Az amerikai, orosz,<br />
dél-afrikai, ausztrál törvényhozás az ûrkutatással kapcsolatos<br />
állami feladatok többé-kevésbé teljes vertikumát<br />
kívánta átfogni, 22 míg az angol és svéd törvény<br />
inkább a szorosan vett ûrtevékenységnek a<br />
Világûrszerzõdésben elõírt állami engedélyezését<br />
és folyamatos ellenõrzését biztosító jogi eszközöket<br />
nyújtja.<br />
<strong>2.</strong> Világûr-tevékenység<br />
A ma hatályos világûrtörvények többsége a világûrtevékenység<br />
fogalmi meghatározására épül.<br />
A svéd törvény szerint e fogalmi körbe tartozik a<br />
világûrben folyó tevékenység mellett tárgyaknak a<br />
világûrbe felbocsátása és minden olyan intézkedés,<br />
ami a világûrbe felbocsátott tárgyat irányítja vagy<br />
azt bármi más módon érinti. Nem tartozik ide jelek<br />
vagy információk vétele, sem kutató rakéták felbocsátása.<br />
A svéd világûrjog eszerint a funkcionális felfogást<br />
érvényesítve ûrtevékenységnek csak az orbitális<br />
vagy orbitális célú mozgással kapcsolatos tevékenységet<br />
tekinti. 23<br />
Az angol törvény hatálya valamely ûrtárgy felbocsátására,<br />
üzemeltetésére, a világûrben folyó bármilyen<br />
tevékenységre terjed. 24<br />
Az orosz törvény a szabályozás körébe von minden<br />
olyan tevékenységet, amely közvetlenül öszszefügg<br />
a világûr kutatására és felhasználására<br />
irányuló mûveletekkel. A definícióhoz tartozik<br />
az ûrtevékenység ismert alkalmazási területeinek<br />
felsorolása azzal a kiegészítéssel, hogy<br />
világûr-tevékenység minden olyan vállalkozás, amit<br />
ûrtechnológiák segítségével hajtanak végre. 25<br />
A dél-afrikai törvény a tevékenységek széles körét<br />
sorolja ide: bármely felbocsátás a köztársa-<br />
Gál Gyula: Állami világûrjogok<br />
met Légügyi és Ûrhajózási Centrum (DLR = Deutsches<br />
Zentrum für Luft- und Raumfahrt – German<br />
Aerospace Center) Karl-Heinz Böckstiegel professzor<br />
vezetésével „Project 2001” néven kutatási programot<br />
indított. 16 Ennek keretében a világ minden részébõl<br />
felkért világûrjogászok és az ûrkutatás számos ágát<br />
képviselõ szakemberek négy éven át vizsgálták a<br />
világûr kereskedelmi hasznosításával összefüggõ<br />
idõszerû kérdéseket. A munkacsoportok egyike<br />
Karl-Uwe Schrogl, a DLR külügyi osztályvezetõje irányításával<br />
az állami világûrjog-alkotással foglalkozott.<br />
17 A munkacsoport 2000 decemberében Münchenben<br />
tartott záróértekezletén meghatározta az<br />
állami világûrtörvények építõelemeit alkotó, a hatályos<br />
világûrjogokból deriválható kérdéscsoportokat.<br />
18 A zárójelentés azt az ajánlást tartalmazta,<br />
hogy az államok világûrtörvényeik megalkotásánál<br />
ezeket a paneleket alkalmazzák. A Project 2001<br />
záró colloquiumának határozata (Köln, 2001. május)<br />
ezt az ajánlást megerõsítette. 19 A kutatási program<br />
– most már Stephan Hobe professzor és Karl-Uwe<br />
Schrogl vezetésével – „Project 2001 Plus” néven folytatódott.<br />
Az állami világûrjogokkal azonos munkacsoport<br />
foglalkozik. 20 Ez <strong>2004.</strong> januári berlini értekezletén<br />
a harmonizálást szolgáló néhány kiegészítéssel<br />
a panelek meghatározását jóváhagyta. 21 Így a<br />
Project 2001 Plus szerint a világûrtörvények ajánlott<br />
építõelemei a következõk:<br />
1. Ûrtevékenység engedélyezése<br />
– Az ûrtevékenység meghatározása<br />
– Alkalmazás területi és (jogi és természetes) személyi<br />
vonatkozásban<br />
– Alapelvek (pl. környezetvédelem stb.) követése<br />
– A felelõsség pénzügyi kockázatainak megoszlása<br />
kormány- és nem-kormány-résztvevõk közt<br />
– Az együttmûködés és kölcsönös segítségnyújtás<br />
kötelezettségének érvényesítése<br />
<strong>2.</strong> Ûrtevékenységek felügyelete<br />
– Az engedélyek által adott rendszeres információk<br />
vagy a közhatóság által az engedély feltételei tekintetében<br />
beszerzett információk<br />
– Az engedély feltételeinek be nem tartása esetére<br />
szabott szankciók<br />
– Az engedélyezési feltételek nem-teljesítése esetén<br />
az engedély megvonása vagy felfüggesztése útján<br />
3. Ûrtárgyak lajstromozása<br />
– Az ûrtárgy fogalmának meghatározása<br />
– Állami lajstrom létesítése<br />
– A felügyeletet ellátó hatóság megjelölése<br />
– Tartalom: a Lajstromozási Egyezmény IV.2 cikkében<br />
elõírt öt adat, kiegészítõ információk mint<br />
az ûrtárgy tömege vagy más adatok, biztonsági<br />
elõírások, ha nukleáris erõforrást alkalmaznak<br />
– A Föld légkörébe visszatért tárgyak lajstromozása<br />
– Lajstromozott adatok módosításának lehetõsége<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language